Források: A tatárjárás és az Árpád-kor vége (9.7.3)

1. Rogerius: Siralmas ének

Úgy történt, hogy Kötöny, a kunok királya ünnepélyes követséget küldött [Bélához], ha őt hajlandó befogadni és szabadságban megtartani, akkor kész rá, hogy magát és övéit neki alávesse, és rokonaival, testvéreivel és barátaival meg minden vagyonával és ingó javaival együtt Magyarországra bevonuljon, és őt a katolikus hitben kövesse. […]

Nemeseivel és parasztjaival kezdte a kun király bejárni Magyarországot. Számtalan lábasjószáguk volt, ezért sok kárt tettek a magyaroknak legelőkön, szántókon, kerteken, növendék erdőkön, szőlőkön és egyebütt. Meg ami még szörnyűbb, olyan vad emberek voltak ezek, hogy meggyalázták a szegény emberek lányait, s az előkelők ágyát is megfertezték, ha szerét tehették, bár az ő asszonyaikra, mint alávaló népségre, rá sem néztek a magyarok. Ha magyar bántotta meg a kunt személyében vagy vagyonában, mindjárt elmarasztalták úgy, hogy nem mert többet véteni. De ha kun bántotta meg a magyart, annak ugyan nem szolgáltattak igazságot, sőt ha nagyon sürgette, panaszáért még meg is verték. Így lett gyűlölet nép és király között. […]

[Béla] elrendelte, hogy ha valaki a bárók közül az ő jelenlétében le mer ülni valamilyen székre […] bűnhődjék megérdemelt büntetéssel. Ugyanakkor elégetette a bárók székeit […] [Béla] pedig nemcsak nem adott birtokokat nekik semmit, hanem a már odaadományozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába anélkül, hogy az illető polgári jogainak valamilyen fokú elvesztésére ítéltetett volna. […]

Nagyon gyakran panaszkodtak amiatt is [a nemesek], hogy a király az ország szokásjoga ellenére és az ő elnyomásukra saját akarata szerint elrendelte, hogy a nemesek, bármily kimagasló rangúak is, nem indíthatják el peres ügyeiket az ő udvarában, és nem mondhatják el neki  dolgaikat élőszóval, hanem kérvényeket kell benyújtaniuk a kancellárokhoz, és tőlük kell ügyük befejezését várniuk.

a) Gyűjtsd össze a király intézkedéseit! Milyen célok vezethették az uralkodót?
b) Milyen következményekkel jártak az intézkedései?

 

2. Batu kán levele a Julianus második útjáról készült jelentésből (1238)

Én a Kán [Batu], az égi király küldötte, akinek hatalom adatott a földön a nekem meghódoltakat felemelni és az ellenállókat elnyomni, csodálkozom feletted, Magyarország királya, hogy midőn már harmincadik ízben küldtem követeket hozzád, miért nem küldesz vissza közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet sem küldesz nekem. Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egyedül kormányzol egy nagy országot. Ezért nehéz önként alám vetned magadat; mégis jobb és üdvösebb volna neked, ha önként behódolnál nekem! Megtudtam ezenfelül, hogy kun szolgáimat oltalmad alatt tartod. Ezért utasítalak tégedet, hogy ezeket a jövőben ne tartsd magadnál, és miattuk ne kerülj velem szembe. Nekik könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel nem lévén házaik, sátraikkal vándorolva talán el tudnak menekülni, de te, aki házakban lakol, váraid és városaid vannak, hogy fogsz menekülni kezeim közül?

a) Milyennek látta Batu kán Magyarország erejét és a királyi hatalmat?
b) Mit nevez meg a szöveg a beavatkozás indokának?
c) Mit követel Batu Bélától? Milyen alapvető összefüggésre figyelmezteti az uralkodót?

 

3. Rogerius: Siralmas ének

És amikor a magyarok egy bizonyos folyóhoz érkeztek, amelyet Sajónak hívnak […] megálltak, tábort ütöttek, […] A tatárok pedig a mocsaras helyen való átkelés után a víz körül a síkságon helyezkedtek el. És mivel a víz nagy volt és mocsaras, nem volt hihető, hogy a hídon kívül bárki átkelhessen. A király eközben buzdította övéit, hogy férfiasan készüljenek a harcra; és nem kevés zászlót osztott ki saját kezűleg a főemberek között. A magyarok pedig, bízva sokaságukban, mindebből gúnyt űztek, de a fentebb jelzett okok miatt [a király és az ország ellentétei] nem volt sem kedvük, sem lelkesedésük a csatához. Azt szerették volna, hogy vereséget szenvedjen a király, és azután ők kedvesebbek legyenek neki, mert azt hitték, hogy ez a csapás csak részleges, és csak egyeseket ér és nem általános lesz mindnyájuk számára. […]

A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta és hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok, részint hogy meglepték, részint hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak. A nyíllövések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították, és a nyilak úgy repdestek a levegőben, mint a sáskák és szöcskék szoktak szállni. És így, mivel a nyilazást nem tudták megállítani, visszatértek a sereg kötelékébe. A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy részéből összegyűlten vonultak a harcba, a tatárok szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe. […]

A tatárok kissé félrehúzódva, önként utat engedtek nekik maguk között minden nyíllövés nélkül. Ezért egyre több és több magyar vonta ki magát a seregből, felhasználva ezt az utat. És minél többen vonultak el itt, annál szélesebb utat hagytak nekik a tatárok. És ebben a nagy ütközetben sem lárma, sem egy szó nem volt közöttük. […] A tatárok pedig a király csapatára várakozva, nem mozdultak. És amikor több oldalon nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé.

a) Vesd össze a leírást a csatáról készült térképvázlattal! Ismertesd saját szavaiddal a csata menetét!
b) Hasonlítsd össze a forrás alapján a tatárok és a magyarok harcmodorának jellemzőit!
c) Állapítsd meg, melyek voltak a vereség okai Rogerius szerint!

 

4. Rogerius: Siralmas ének

És bár ekkora éhség gyötört […] erőt merítettünk […] elérkeztünk az erdő szélére. Izgatottan felmásztunk egy kimagasló fára, és szemügyre vettük a tatároktól elpusztított vidéket, amelyet jövetelünkkor még nem tettek tönkre. Micsoda fájdalom! Elkezdtük bejárni a puszta és elhagyatott földet, amelyet elmenetünkkor pusztítottak el. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink egyik helységből a másikba és ezek is borzalmas utat jelöltek. A nyolcadik napon Gyulafehérvár városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait […] És a tizedik mérföldkőnél […] az erdőtől négy mérföldnyire volt egy csodálatos magas hegy, amelynek  a csúcsán megerősítettek egy sziklát, vagyis félelmetes követ: embereknek és asszonyoknak nagy sokasága menekült ide, és most szívesen és könnyek között fogadtak […]. Végül fekete kenyeret adtak nekünk, amelyet lisztből és összemorzsolt tölgyfakéregből sütöttek.

a) Gyűjtsd össze a tatárok pusztításának következményeit (az emberi életben, a környezetben és az épületekben bekövetkező károkat)!

 

5. IV. Béla okleveleiből (1260-as évek)

A) Miután a tatárok egykor az ország lakosainak nagy részét vagy megölték, vagy elhurcolták, s az ország, mely azelőtt telve volt néppel, sok helyütt pusztasággá vált, királyi rendelettel igyekeztünk a világ minden részéből mind katonákat, mind földműveseket gyűjteni az elpusztított és lakosaiktól elhagyott földek benépesítésére.

B) Hajdan, miután országunkat a tatárok kegyetlensége elnéptelenítette, [...] összehívtuk országunk báróinak tanácsát és elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken, erődítmények létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha veszedelem fenyeget. Hogy pedig az üdvös gondolkodás minél alkalmasabb módon végrehajtassék, a következő rendelkezéssel éltünk: ha bárki magánszemély fekvésénél fogva erősségre alkalmas helyet birtokol, az csere vagy egyéb jogcímen valamely embersokaságnak juttatandó erődítés céljából; ha pedig ilyen hely a királyi hatalom birtokában van, az hasonlóképpen magánszemélyek, vagy egyházak avagy főpapok használatába adassék.

a) Milyen intézkedéseket tudsz kiolvasni az oklevelekből?
b) Mi volt az intézkedések oka és célja?