A BIZÁNCI BIRODALOM

A Keletrómai Birodalom átvészelte a népvándorlást, itt fennmaradnak a városok és a római kultúra. Legnagyobb uralkodója Justinianus császár volt (VI. század első fele):

• nagyszabású terve a Római Birodalom visszaállítása volt, e célból hadserege két tehetséges hadvezére, Belisarius és Narses megtámadta a nyugati barbár államokat
• sikerült legyőznie a vandál királyságot (Észak-Afrika), a keleti gót királyságot (Itália) és meghódította Hispánia déli partvidékét is - egy időre úgy tűnt, mintha visszatérne a Római Birodalom dicsősége, de ezek a hódítások halála után nem sokkal elvesztek
• azért volt két maradandó műve is: egy nagy törvénykönyv, amelyben az összes addigi római törvényt összegyűjtötték a tudósai, illetve a Szent Bölcsesség (Hagia Szophia) székesegyháza Konstantinápolyban. (Kupolája 31 m átmérőjű, ilyet kb. ezer évig nem tudtak építeni. Ma is megvan Isztambulban, a törökök mecsetté alakították át.)

Justinianus volt az utolsó római császár, aki latinul kormányzott: a VII. századtól a birodalomban a görög lett a hivatalos nyelv, innentől inkább Bizánci Birodalomról beszélünk.

Államszervezet: élén a császár, aki egyesíti a világi és vallási hatalmat. Székhelye Konstantinápoly, a korabeli Európa legnagyobb városa. A korszakban több dinasztia is uralkodott, gyakran váltották egymást a császárok. A birodalom tartományokra oszlott, ezek élén sztratégoszok álltak, akiknek legfontosabb feladata a tartomány védelme volt. (A sztratégoszok az ókori görögöknél katonai vezetők voltak, pl. Miltiádész.) Fokozatosan itt is terjedt a feudalizmus, akárcsak nyugaton.

Kultúra: Bizánc egyszerre ápolta a görög és a római hagyományokat. A birodalom hivatalos nyelve a görög volt, de a bizánciak magukat "rómaiaknak" nevezték. A bizánci kultúra jóval magasabb fokú volt, mint a korabeli Nyugaté. Ismerték pl. a görögtüzet, amely a vízen is égett, ezzel szerelték fel hajóhadukat. A bizánci művészet legnagyobb része vallásos jellegű, legszebb művei az ikonok.

Bizáncot szinte minden oldalról ellenségek vették körül: északon a bolgárok és a besenyők, keleten a perzsák és az arabok, nyugaton a langobárdok és a normannok fenyegették a határait. Ennek ellenére szívósan ragaszkodott a területeihez, sőt a IX-X. században, a Makedón-dinasztia tehetséges császárai alatt még hódításokra is futotta az erejéből. II. (Bolgárölő) Baszileiosz császár 1000 körül az egész Balkán meghódításával Magyarország szomszédságába jutott.

A SZLÁV NÉPEK ÉS ÁLLAMAIK

A szlávok indoeurópai nép, őshazájuk Északkelet-Európában volt. Erről a hideg, erdős vidékről a VI. századtól kezdtek dél és nyugat felé terjeszkedni. Idővel az addig egységes szlávság három csoportra szakadt: nyugati, keleti és déli szlávokra.

Nyugati szlávok

Morvák: a IX. században alapítottak államot, amely a mai Csehország mellett a Kárpát-medencébe is benyúlt (mérete miatt néha Morva Birodalomnak is nevezik). Fénykorát a IX. század végén, Szvatopluk fejedelem alatt élte, halála után azonban a belső viszályok miatt meggyengült, és a honfoglaló magyarok 900 körül megsemmisítették. (A mai szlovákok magukat a morvák leszármazottainak tartják, amit a magyar történettudomány nem fogad el.)

Csehek: a X. században alapítottak önálló államot a Přemysl-dinasztia vezetése alatt. A katolikus vallást I. Boleszláv alatt vették fel. A cseh állam azonban lassan a Német-római Birodalom függésébe került. Ennek egyik oka, hogy nem volt saját érsekségük: Prága püspöke a mainzi érsek alá tartozott.

Lengyelek: szintén a X. században alapítottak államot a Piast-dinasztia egyik tagja, Mieszko fejedelem vezetésével. A lengyelek szintén katolikusok lettek, de Vitéz Boleszláv fejedelemnek sikerült önálló érsekséget létrehoznia, így megőriznie önállóságát, amit az is mutat, hogy 1025-ben felvette a királyi címet.

Déli szlávok

Bolgárok: a bolgárok eredetileg egy török nyelvű nomád nép volt, amely a VII. században meghódította a balkáni szlávokat; a mai bolgár nép a két csoport összeolvadásából keletkezett. A bolgárok a keleti kereszténységet vették fel (Bizánc közelsége miatt). A bolgár állam a VII. században alakult meg, fénykora Simeon uralkodásának idejében volt, aki felvette a cári (császári) címet. A bolgárok és a bizánciak gyakran harcoltak egymással, mert Bizánc ki akarta terjeszteni fennhatóságát Bulgáriára.

Horvátok: a katolikus vallást vették fel, államuk a X. században jött létre.

Szerbek: ebben a korban még nem sikerült önálló államot alapítaniuk, Bulgária területén éltek. Ők is a görögkeleti irányzathoz csatlakoztak.

Keleti szlávok

Oroszok: szintén két nép, a viking eredetű varégok (ruszok) és a szláv őslakosság keveredéséből jött létre. Az első orosz városokat (Novgorod, Kijev) a varégok alapították, és viking eredetű volt a Rurik-dinasztia is, amely a IX. században egyesítette az orosz törzseket. Oleg fejedelem székhelyéül Kijevet tette meg, ezért ezt az államalakulatot Kijevi Rusznak (vagy Kijevi Nagyfejedelemségnek) nevezzük. Vlagyimir fejedelem a X. században felvette a keleti kereszténységet. A X. századra a Kijevi Rusz komoly hatalommá nőtt Kelet-Európában.

FORRÁSOK
1. Theodóra császárnő
2. Cirill és Metód

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/europa-letrejotte