A VIKINGEK

Skandinávia őslakóit ma vikingeknek nevezzük. A vikingek germánok, akik a VIII. században léptek a történelem színpadára. Ettől kezdve szinte évente indítottak zsákmányszerző hadjáratokat Európa fejlettebb térségei ellen. A hadjáratok okai:

• Skandinávia hideg éghajlata kevés embert tudott ellátni, ezért a terület hamar túlnépesedett,
• a Frank Birodalom szétesése után Nyugat-Európában nem volt erős államhatalom, ez szinte vonzotta a külső támadásokat.

A vikingek kiváló hajósok, kereskedők, felfedezők, harcosok voltak. Akárcsak ma, három népcsoportra oszlottak: dánokra, norvégokra és svédekre.

Norvégok: nyugat felé indulva az Északi-tengeren felfedezték Izlandot ("Jégország"), ezt betelepítették. Innen kiindulva Vörös Erik felfedezte Grönlandot ("Zöld ország"), majd Erik fia, Leif Eriksson 1000 körül eljutott Amerikába is. Az itteni telepek azonban nem maradtak fenn sokáig a távolság és az őslakók támadásai miatt

Dánok: meghódították Britannia egész déli részét; innen azonban a X. századra az angolszászok kiűzték őket. Végigfosztogatták Európa teljes nyugati partvidékét, a folyókon behatoltak a szárazföld belsejébe is (pl. kifosztják Párizst). A X. század elején egy csoportjuk a nyugati frank uralkodó engedélyével letelepedett Franciaországban, őket normannoknak nevezzük, hazájukat Normandiának. Ők később meghódították Angliát. (A normann szó jelentése "északi ember". Szokták az összes viking népre is használni.)

Svédek: kelet felé, orosz területeken terjeszkedtek. Előbb csak a nagy orosz folyókon (pl. Volga, Don) behatolva prémekkel, mézzel stb. kereskedtek, de később állandó településeket hoztak létre (pl. Kijev, Novgorod). Az orosz vidékeken élő vikingeket varégoknak vagy ruszoknak nevezték, és idővel beleolvadtak a szláv lakosságba. Ők szervezték meg az első orosz államot.

A vikingek vallása többistenhitű volt, isteneik pl. Odin (főisten), Thor (harc és mennydörgés), Freyja (termékenység), Hel (alvilág). Ismerték az írást, ősi írásjeleiket rúnáknak nevezzük. Irodalmuk nagy részét csak a XIII. században írták le: a pogány mitológiát az Edda nevű gyűjtemény tartalmazza, a viking kalandozások emlékeit az izlandi sagák. 

A vikingek támadásai egészen a XI. századig rettegésben tartották Európát. Ezután azonban abbamaradtak a hadjárataik: fokozatosan áttértek a kereszténységre, így a békésebb, letelepült életmódra, valamint Nyugat-Európa is megerősödött, így kevesebb esély nyílt a zsákmányra.

A FEUDÁLIS TÁRSADALOM

A Frank Birodalom, mely sokáig egyben tartotta Nyugat-és Közép-Európát, a verduni szerződés (843) alapján három részre esett szét. A IX-X. század a teljes anarchia kora volt Nyugat- és Közép-Európában. Ennek két fő oka:

• idegen népek: vikingek, arabok és magyarok zsákmányszerző hadjáratai
• a királyi hatalom annyira meggyengült, hogy többé nem képes visszatartani a kisebb földesurakat attól, hogy egymás ellen harcoljanak

Ebben a korszakban Nyugat-Európa gazdasága is hanyatlott. Az egyes birtokok önellátó gazdálkodást folytattak: nem volt kereskedelem, a pénzforgalom csekély volt, minden közösség a maga fogyasztására termelt. A mezőgazdaság volt a legfontosabb és a föld jelentette a legfőbb értéket (hiszen csak ez "jövedelmez": itt terem meg a gabona stb.); ezért akinek földje volt, hatalma is volt.

Az uralkodók, hogy a nemesek hűségét biztosítsák, földbirtokot adományoztak nekik (feudum = hűbérbirtok). Aki kapta a birtokot (hűbéres vagy vazallus), hűbéri esküt tett és onnantól hűséggel és katonai szolgálattal tartozott annak, akitől kapta (hűbérúr vagy senior). A király ilyen módon magához köthette országának nemeseit. A hűbérbirtokot kapott nemesek birtokaik egy részét továbbadták kisebb nemeseknek (lovagoknak), hasonló feltételekkel, így egy lánc jött létre, ahol az emberek nagy része egyszerre volt hűbérúr és hűbéres is. Így jött létre a feudális társadalom, amely összetartotta a középkori Európát.

A feudális társadalom nemesekből, egyháziakból és parasztokból (jobbágyokból) állt.

A jobbágyság, ami a termelő munkát végezte, három csoport összeolvadásából alakult ki: a korábbi rabszolgákból, a római colonusokból (ezek bérlők voltak, akik bérleti díjért cserébe művelték a földet) és a szabad germán parasztokból. A jobbágyok nem részei a hűbéri láncnak: nem birtokot kaptak, hanem telket, azaz a nemes a földje egy részét "használatba" adja nekik. Ezért cserébe szolgáltatásokkal tartoztak a földesúrnak; a földesúr-jobbágy viszony tehát teljesen más jellegű, mint a hűbérúr-hűbéres viszony.

Egy középkori uradalom részei (uradalom = egy földesúr birtoka):

• majorság (allódium): a földesúr saját kezelésében maradó terület (itt áll az udvarháza, később vára), az itteni szántókat a jobbágyok robotban művelik meg
• jobbágytelkek: a jobbágyoknak kiadott földek, három részből áll: ház, kert, szántóföld
• közös használatú részek: erdő, rét, folyó, tó stb.

A jobbágy eladhatta vagy örökíthette földjét, ha az utód ugyanúgy vállalta a szolgáltatásokat (a földesúrnak mindegy volt, kitől kapja ezeket). A három legfőbb szolgáltatás:

• adó: az évi termés bizonyos része, később már pénz is
• robot: a jobbágynak bizonyos mennyiségű napot a földesúr allódiumán kell dolgoznia
• ajándék: pl. egyházi ünnepekkor

Területtől függően a jobbágyoknak egyéb kötelezettségei is lehettek, pl. a földesúr korlátozhatta erdejében a vadászatot és a fakitermelést; tavában a halászatot; a szőlőből készült bor egy részét csak a földesúr adhatta el

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM 

A német területeken a Karoling-ház kihalásával a legfőbb hatalom a germán törzsi fejedelmek kezébe került. Ilyen volt pl. a szász, a bajor, a sváb fejedelem. 919-ben a fejedelmek közös határozattal királlyá választották a szász herceget, I. (Madarász) Henriket:

• megszilárdította a központi hatalmat a fejedelmek ellenében
• nehézpáncélos lovasságot hozott létre
• 933-ban Merseburgnál legyőzte a magyarokat.

Henrik fia volt I. (Nagy) Ottó:

• ő is fel akarta támasztani a Római Birodalmat, ezért hódításokba kezdett: keleten szláv területeket hódított, meghódította Észak-Itáliát
• 955-ben Augsburgnál döntő győzelmet aratott a Németországot pusztító magyarok felett.

962-ben Ottót a pápa Rómában császárrá koronázta, ezzel létrejött a Német-Római Birodalom, amely évszázadokig Európa legerősebb hatalma volt.

FORRÁSOK
1. Hűbéri eskü
2. Jobbágyszerződés
3. A középkori társadalomfelfogás

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/allamok-kora-kozepkorban
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/europa-letrejotte
https://www.youtube.com/watch?v=VN47_4uabOw (videó I. Ottóról és az augsburgi csatáról angolul, magyar felirat van)

KÉPEK

1. Európa a IX-XI. században

2. Középkori elképzelés a társadalom felépítéséről

3. Egy uradalom elképzelt képe

4. A jobbágyság