A KALANDOZÁSOK KORA

Kalandozásoknak nevezzük azokat a zsákmányszerző hadjáratokat, amelyeket a magyarok a IX. század közepétől a X. század végéig folytattak. Ilyenek a honfoglalás előtt és után is voltak, csak más irányban. A honfoglalás után a következő területeket támadták: a gazdag Észak-Itáliát, Bajorországot, Szászországat, Bizáncot támadják, de eljutottak Franciaországba, sőt az Ibériai-félszigetre is.

• résztvevők: törzsfők és katonai kíséretük (néhány ezres seregek)
• a cél a zsákmányszerzés, ezért településeket és kolostorokat fosztottak ki, valamint adófizetésre kényszerítették a helyi fejedelmeket. Egész Európa rettegett tőlük (gyakori ima: "A magyarok nyilaitól mentsd meg Uram minket!"). Zsákmányuk főleg drága kelmék, arany és ezüst, rabszolgák voltak.

A kalandozások sikereit két fő tényező tette lehetővé, amelyek azonban lassan megszűntek:

1. feudális anarchia Európában (nem volt erős állam) – ez a Német-római Birodalom és a Bizánci Birodalom megerősödésével megváltozott;
2. a magyarok harcmodora szokatlan volt (a nyugati lovagok szemtől szembeni küzdelemhez voltak szokva, nem ahhoz, hogy ellenfeleik színleg megfutamodnak és hátrafelé lövöldöznek rájuk) – ezt azonban lassan kiismerték

A német fejedelmek később összefogtak, és királyt választottak maguk fölé, így az ellenállás megerősödött. 933-ban a magyarok Merseburgnál vereséget szenvedtek Madarász Henrik német királytól, majd 955-ben döntő vereséget Augsburgnál I. Ottótól, ezután leálltak a nyugati kalandozások. 970-ben a Bizánc elleni kalandozások is befejeződtek.

A zsákmányszerzésre épített állam tehát végső soron nem volt működőképes. A magyarságnak, ha fenn akart maradni, át kellett térnie a fejlettebb feudális társadalomra és csatlakoznia kellett a keresztény Európához. E nélkül ugyanaz a sors várt volna a magyarságra, mint az előttünk itt élt nomád népekre (hunok, avarok), azaz eltűntünk volna a történelemből. Az átalakulás munkáját Géza fejedelem kezdte el.

GÉZA FEJEDELEM (972-997)

Gézát hasonlíthatjuk a többi nép államalapító uralkodójához, pl. Klodvighoz (törzsek egyesítése, kereszténység felvétele). Árpád dédunokájaként lett fejedelem. Központja Esztergom.

973-ban követeket küldött I. Ottóhoz Quedlinburgba, hogy tárgyaljanak a békéről; hittérítőket kért a császártól. Így német lovagok és papok érkeztek az országba. Megkezdődik a magyar nép megtérítése. Géza megkeresztelkedett ugyan, de továbbra is tisztelte a pogány isteneket. Fiát, Vajkot, azaz Istvánt azonban már teljesen keresztény szellemben neveltette.

Véres harcok árán egyesítette a törzseket és (a német lovagokra támaszkodva) megtörte a törzsfők-nemzetségfők hatalmát. Az egyesítést szolgálta házassági politikája is: feleségül vette a keleti országrész ura, az erdélyi Gyula lányát, Saroltot; fia számára pedig feleségül kérte Gizella bajor hercegnőt.

Géza halálakor már egy más országot hagyott maga után: elkezdődött az áttérés a letelepült életmódra és a keresztény vallásra - a magyarság elindult azon az úton, amely lehetővé tette megmaradását. Ez Géza fejedelem érdeme.

FORRÁSOK
1. Liutprand krónikájából
2. Géza fejedelem

VIDEÓK
https://www.youtube.com/watch?v=R8lKrRhIspw (videó a kalandozásokról)
https://www.youtube.com/watch?v=Hd2VYJOT8mg&list=PL602ABB35EE827C5B&index=3 (Mondák a magyar történelemből: a sankt galleni kaland; ugyanitt több, kalandozásokról szóló mondát megjelenítő videó is van)
https://www.youtube.com/watch?v=VN47_4uabOw (videó I. Ottóról és az augsburgi csatáról angolul, magyar felirat van)