A TÖRÖK KIŰZÉSE

A törökök célja mindig is Bécs elfoglalása volt, amit a XVI. században már többször megkíséreltek (1529, 1532). A törökök az 1664-es vasvári béke számukra kedvező feltételeit, valamint a kurucok sikereit tévesen a Habsburgok gyengeségeként értelmezték, ezért ismét felmerült Bécs elfoglalásának terve. 1683-ban megindult az addigi legnagyobb török támadás Bécs ellen:

• a török sereg vezére Kara Musztafa nagyvezír volt, létszáma 120-150 ezer fő (+ tatár, román, erdélyi, kuruc segédhadak).
• két hónapig ostromolták Bécset, a császári udvar Linzbe menekült. A megerősített várost 15-20 ezer ember védte
• végül megérkezett a felmentő sereg: Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly 70 ezer fős serege elsöpörte a török támadókat. A menekülőket üldözve Párkánynál újra legyőzték őket, és visszafoglalták Esztergomot.

A sikerek miatt I. Lipót nagy nehezen rászánta magát a háborúra. XI. Ince pápa támogatásával 1684-ben létrejött a Szent Liga (törökellenes szövetség) a Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence részvételével. Később Oroszország is csatlakozott, sőt a pápának sikerült meggyőzni XIV. Lajost, hogy egy időre szüneteltesse a Habsburgok elleni támadásokat.

A Szent Liga első komoly sikere 1686-ban Buda visszafoglalása volt:

• az ostromló sereg vezérei Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel bajor herceg, látszáma 60 ezer fő (ebből csak 15 ezer magyar)
• a budai vár védője az idős Abdurrahman pasa és 10 ezer ember. (A pasa hősies védelem és kirohanás után esett el.)

1687-ben a nagyharsányi csata („második mohácsi csata”) szintén keresztény győzelmet hozott. Ezután a keresztény csapatok betörtek a Balkánra és bevették Belgrádot, Nist. Úgy tűnt, a háború gyorsan véget ér, sőt a törököket jelentősen visszaszorítják Európában. Ekkor azonban XIV. Lajos nyugaton hátba támadta a Habsburgokat (nehogy túlságosan megerősödjenek).

Mivel a francia támadás seregeket vont el Magyarországról, a törökök megerősödtek: visszafoglalták a Balkánt és a háború 10 évig folytatódott. Az elhúzódó háború ismét elpusztította Magyarország jelentős területeit.

Végül 1697-ben az új császári fővezér, Savoyai Jenő döntő győzelmet aratott a zentai csatában. A kimerült törökök békét kértek. Az 1699-es a karlócai békében az Oszmán Birodlam lemondott a régi Magyarország teljes területéről (egyedül a Temesköz maradt még 1718-ig a törököké). Ezzel véget ért a török hódoltság kora a magyar történelemben.

MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN

Mivel a törököt a Szent Liga csapatai és főleg a Habsburgok űzték ki Magyarországról, felborult az egyensúly a magyar rendek és az udvar között, azaz a dinasztia még inkább megerősödött (bekövetkezett az, amitől Zrínyi tartott). A Habsburgok céljai a törökellenes háború alatt és után:

• a magyar rendek visszaszorítása
• a katolicizmus terjesztése
• saját anyagi helyzetének javítása (a háború miatt mérhetetlenül eladósodott a birodalom)

Területi változások

A török kiűzésével párhuzamosan a több részre szakadt Magyarország újraegyesült, most már a Habsburgok uralma alatt. Thököly felvidéki fejedelemsége még 1685-ben megszűnt: Thökölyt elfogták a törökök (a békét akarják megváltani rajta, sikertelenül), majd szabadon engedték. Thököly még sokáig harcolt a törökök oldalán a Habsburgok ellen, majd száműzetésbe kényszerült. Az utolsó kuruc várat, Munkácsot felesége, Zrínyi Ilona (II. Rákóczi Ferenc édesanyja) hősiesen védte egy ideig a császáriaktól.

Erdélyt 1687-ben a császári sereg megszállta. 1691-ben I. Lipót kiadtaa a Diploma Leopoldinumot:

• Erdély önállósága megmaradt, de most már Habsburg-fennhatóság alatt (I. Lipót felvette az erdélyi fejedelem címet, az országot az általa kinevezett kormányzó irányította), és nem csatolták vissza Magyarországhoz
• az erdélyi rendek jogai és az erdélyi közigazgatás érintetlenül maradtak

A Habsburgok leválasztották Magyarország déli sávját, és itt a török elől menekült szerbek letelepítésével létrehozták a katonai igazgatás alatt álló Határőrvidéket:

• a szerb határőrök kiváltságaikért cserébe katonai kötelezettséggel tartoztak, a határokat kellett védeniük a törökök ellen
• de fel lehetett őket használni a magyarok ellen is („oszd meg és uralkodj”)

Az udvar érdekeinek érvényesítése

1687-ben a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak szabad királyválasztói jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról, innentől Magyarország is a Habsburgok örökös tartománya lett.

A Habsburgok a volt Hódoltság területén újraszervezték a magyar vármegyéket. A földeket azonban volt tulajdonosaik nem kapták automatikusan vissza, ehhez két feltételnek kellett eleget tenniük: az Újszerzeményi Bizottság előtt igazolniuk kellett tulajdonjogukat és kifizetni a birtok értékének 10%-át fegyverváltságként. Ezt sokan nem tudták megtenni (a háborúk során a papírok elvesztek, nemesi családok elszegényedtek), az így megmaradt területeket az udvar eladományozta a katolikus egyháznak és a dinasztiához hű (német) arisztokratáknak és hadiszállítóknak.

Ezenfelül Lipót parancsára felszámolták a szükségtelenné vált végvárrendszert: a végváriakat elbocsátották, a várakat felrobbantották (nehogy ellenállás fészkei legyenek - ezért is van nagyon kevés középkori vár Magyarországon).

A parasztságot a megemelt adók és a császári katonák kötelező beszállásolása és ellátása keserítette el. Összességében tehát elmondható, hogy a Habsburgok önkényes intézkedései néhány éven belül a magyar társadalom egészét szembefordították a dinasztiával.

FORRÁSOK
1. Buda visszafoglalásáról
2. A Diploma Leopoldinum
3. Az 1687-es országgyűlés

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/torokok-kiuzese-magyarorszagrol

KÉPEK

1. A Határőrvidék szervezete