Források: Válságtól válságig: a ’20-as évek (11.4.1)

1. A locarnói szerződésből (1925)

A Német Birodalom elnöke, Őfelsége a belgák királya, a Francia Köztársaság elnöke, Őfelsége Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság és a tengerentúli brit területek királya, India császára, Őfelsége Olaszország királya, arra törekedve, hogy eleget tegyenek a biztonságra és oltalomra irányuló óhajnak, amely áthatja mindazokat a nemzeteket, amelyeknek az 1914–18-as háború csapásait el kellett szenvedniük;

A Magas Szerződő Felek a következő cikkekben meghatározott módon egyenként és együttesen garantálják a Németország és Belgium, valamint a Németország és Franciaország közötti határokon alapuló területi status quo fenntartását és ezeknek a határoknak a sérthetetlenségét, úgy amint azokat az 1919. június 28-án Versailles-ban aláírt békeszerződésben vagy ennek végrehajtása során megállapították, garantálják továbbá a nevezett szerződésnek a demilitarizált övezetre vonatkozó 42. és 43. cikkei rendelkezéseinek megtartását.

a) Mely államok kötötték meg a szerződést?
b) Mi a szerződés lényege? Mely állam számára volt nagy jelentősége a szerződésnek?
c) Milyen hatalmi viszonyokra utal a fenti körülmény?
d) Milyen üzenete volt a szerződésnek Közép-Európa új államai számára?

 

2. A Briand-Kellog paktum (1928)

A Német Birodalom elnöke, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ő Felsége a Belgák királya, a Francia Köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagy-Britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Területek királya, India császára, a Lengyel Köztársaság elnöke, a Csehszlovák Köztársaság elnöke [...] következő cikkekben állapodtak meg:

   1. cikk: A Magas Szerződő Felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét elítélik s egymáshoz való viszonyukban erről mint a nemzeti politika eszközéről lemondanak.
   2. cikk: A Magas Szerződő Felek elismerik, hogy a közöttük esetleg felmerülő bármely természetű vagy eredetű vitáknak vagy nézeteltéréseknek megoldását vagy elrendelését mindenkor csak békés úton szabad keresni.

a) Fogalmazd meg röviden, mit tartalmaz a szerződés?
b) Mi az, ami nem szerepel a szerződésben, mely a béke hatékony működését garantálhatná? Indokold ennek okait!

 

3. A nők szerepe (statisztikai tanulmány, 1923)

A háború alatt százezrével helyezkednek el a nők a kereskedelemben, irodákban. Nagy-Britanniában például félmillióan. Ugyanitt az állami tisztviselőnők száma az 1914. évi 600-ról 1918-ig 170 000-re emelkedett. Vannak nők a rendőrségen, a tengerészeti segédszolgálatban, mindenütt. Csaknem ugyanilyen nagymérvű a mozgás Franciaországban, ahol az államigazgatásban dolgozó nők létszáma a háború előtti 99 163-ról 1921-ben 202 007-re emelkedik. A kereskedelemben 169 306-tal nőtt a nők száma, s így 1921-ben több mint 900 000-en vannak. Kerek 50 000 fő a női létszámemelkedés a bankokban s a biztosítóknál, s ami még jelentékenyebb, 81404 nővel több dolgozik szabad pályákon.

a) Gyűjtsd össze, az állam és a gazdaság mely területein növekedett a női munkavállalók aránya?
b) Milyen okoknak volt köszönhető ez a növekedés?
c) Milyen következményekkel járhatott?