1. Henrik, szász herceg Buda ostromáról (1686)

Míg 19-én a bajorok ezt a mély sáncot ásták, a portyázásra kiküldött huszárok jelentették – s ezt a szökevények és kémek is megerősítették -, hogy a nagyvezír erősítést kapott: csatlakozott hozzá a temesvári basa 3000 végbeli törökkel s vajdájuk vezetése alatt 6000 oláh. Az egész keresztény tábor biztosra vette, hogy Szolimán [a nagyvezír] most már ütközetet fog kínálni, hiszen 60-70 000 ember felett rendelkezik. El is  indult a circumvallácio [az ostromlókat védő külső sánc] felé, de a Kamaraerdőnél nem jött tovább, sőt visszafordult s tábort ütött Budafok mellett, a Duna partján. […]

Ugyanezen hó [szeptember] 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött, mint bármikor, ugyanis 9 üteg 40 ágyúja csaknem szünet nélkül lőtte a nyílásokat és a várost; ennek meg is lett a nagyon is kitűnő hatása, ezért folytatódott egészen a roham pillanatáig. 12 000 főnyi lovas és gyalogos katonaságot vezényeltek rohamra, kik már sóvárogva várták a jelet, minthogy az egész éjszakát készenlétben töltötték. A jelet délután 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból. Mind a császári, mind a brandenburgi oldalról hatalmas erővel rohanták meg a katonák a futóárkokat. A törökök meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főként a brandenburgiak rohama ellen, ezért úgy tűnt, mintha a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt azonban tisztjeik fellelkesítették őket, s a cölöpsoron valamelyest túljutottak, s az új rést is tömegesen megrohanta a legénység, már nem lehetett nekik ellenállni. Heves erővel nyomultak utánuk a többiek, s beözönlött a katonaság a városba, miután a zsákmányra éhes katonák két másik helyen is megmászták a falat, és megnyitották a nagykaput. Erre a bajor lovasőrség a kapuba nyomult, s a katonák csakúgy özönlöttek utánuk, s aki a törökök közül nem menekült a várba, azt mind levágták, illetve fogságba ejtették. […]

A városban általánossá lett a zsákmányolás, s az ellenség már csak a várnak volt ura, ahol védte is magát: […] A zsákmány nagy volt, s csaknem mindenki, még a gyermekek is a városba rohantak, hogy részesedjenek belőle, különösen sok szép ló és asszony esett prédául; s ez a zsákmány még sokkal nagyobb lehetett volna, hiszen ismeretes az, hogy milyen messzi híres gazdagsága volt ennek a városnak, hacsak a kapzsiság, vagy a reményvesztettség, avagy a végzet tűzbe nem borította volna a várost; 6 óra felé gyulladt ki, s annyira elterjedt a tűz, hogy kilenc óra tájban már minden lángban állott, s a város képe Trójának volt a mása.

a) Sorold fel az ostromban részt vevő alakulatokat!
b) Mutasd be a magyarok szerepét a vár visszavételében!
c) Értelmezd a török nagyvezír magatartásának jellemzőit! Milyen változást tükröz ez?
d) Mi történt Budával az ostrom végén?

2. Az I. Lipót által 1691-ben kiadott Diploma Leopoldinumból

   Először: Semmit sem változtatunk az Erdélyben bevett vallások ügyében. […] Katolikusok minden helységben - ha kevesen vannak és jövevények, akkor magánmódon, ha azonban sokan vannak, akkor nyilvánosan - gyakorolhassák vallásukat és meglegyen nekik templomépítési joguk ugyanúgy, ahogyan mindez megilleti a többi bevett erdélyi vallást is, abban az esetben, ha tagjai az adott helységben többségben vannak.
   Másodszor: Megerősítjük a magyar királyok, valamint Erdélynek Magyarországtól való különválása idejében, valamennyi erdélyi fejedelem által hűséges karainak juttatott összes adományozásokat, átruházásokat, kiváltságokat, címadományozásokat, nemesi leveleket, hivatali rangokat […].
   Ötödször: Minden hivatalt […] erdélyi honosokkal töltünk be, tehát magyarokkal, székelyekkel és szászokkal, nem tévén különbséget közöttük vallási szempontból. […]
   Tizedszer: A közügyek megtárgyalása, az igazságszolgáltatás és - ha lennének ilyenek - a királyi előterjesztések tudomásulvétele szempontjából szükséges évi országgyűlések […] meghirdetését kormányzónkra s a titkos tanácsra bízzuk. […]
   Tizennegyedszer: A székelyek - az emberiség e legharciasabb fajtája - legyenek teljességgel mentesek a jövőben is minden adótól, csakúgy mint eddig […]. Ezzel szemben fennmarad abbeli kötelezettségük, hogy a haza védelmére saját költségükön kell katonáskodniuk. […]
   Tizenhetedszer: Nem terheljük a tartományt nagy és szükségtelen őrsereggel, melyet részben a helyi katonaságból szervezünk és kincstárunkból látunk el; élére azonban német tábornokot állítunk.

a) Állapítsd meg a kormányzat céljait a diploma kiadásakor!
b) Tárd fel a szöveg alapján, hogy az erdélyiek mitől tartottak a császári fennhatóság alá kerüléskor, és mi ellen akarták biztosítani magukat a megállapodásban!

3. Az 1687. évi országgyűlés cikkelyeiből

I. tc. Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő lelküknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül, e Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, mint fenncímzett Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet […] fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni. […]

IV. tc. Mindamellett a karok és rendek e pontban is, hódolatuknak és mocsoktalan hűséges kötelességének további tanúsítására, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt emiatt netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy az ellentmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott emez előbb mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decretuma előbb idézett 31-ik cikkelyének tartalmából s értelméből, következőleg az előbb leírt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.

a) Mely pontokon módosították a korábbi magyar törvényeket! Milyen folyamatot fejeznek ki a változások?
b) Milyen a törvényszöveg hangneme?