BETHLEN GÁBOR FEJEDELEMSÉGE (1613-29)

Bethlen Gábor idején, a XVII. század első felében az Erdélyi Fejedelemség átmenetileg erős és fontos országgá vált.

Belpolitika

Bethlen erős fejedelmi hatalmat hozott létre. A bevételek növelése érdekében merkantilista jellegű gazdaságpolitikát folytatott, fejlesztette Erdély gazdaságát:

• bányászokat és iparosokat hívott be
• állami monopólium lett a marha, méz, viasz, vas kereskedelme
• védővámokkal védte az erdélyi ipart

A kultúrát is fejlesztette. Udvara Gyulafehérvárott a reneszánsz kultúra központjává vált. (A reneszánsszal tudatosan Mátyást királyra utalt.) Fejedelmi palotát építtetett, főiskolát hozott létre itt. A tehetséges diákok külföldi tanulmányait ösztöndíjjal támogatta (pl. a tudós Apáczai Csere Jánost, az első magyar nyelvű enciklopédia íróját).

Külpolitika

Bethlen a 15 éves háború tapasztalataiból levonta azt a következtetést, hogy Erdély nem lehet egyszerre Habsburg és török szövetséges is, választania kell. Ő egyértelműen a törököket választotta, jó viszonyt épített ki velük. (Uralomra jutásakor a török támogatásért cserébe átadta nekik Lippa várát.) Emiatt természetesen sok kritika érte, "törökösséggel" vádolták.

Bethlen reálpolitikus volt, helyesen mérte fel Erdély erejét, ezért nem háborúskodott fölöslegesen. A 30 éves háborúba azonban bekapcsolódott a protestánsok oldalán, a Habsburgok ellen:

• 1619: elindult a csehek támogatására, elfoglalta a Felvidéket
• 1620: magyar királlyá választották - Bethlen azonban felismerte ugyanazt, amit Bocskai: nincs reális esély a török és a Habsburg ellenében egyesíteni az országot; ráadásul azt látta, hogy a magyar rendek vele szemben is védik a jogaikat
• mivel a csehek vereséget szenvedtek, Bethlen is hajlott a békére, és 1621-ben megkötötte II. Ferdinánd császárral a nikolsburgi békét: lemondott a magyar királyi címről, megújították a bécsi békét és Erdélyhez csatoltak 7 vármegyét

A RÁKÓCZIAK - ERDÉLY BUKÁSA

I. Rákóczi György (1630-48)

Partiumi földbirtokos, Bethlen Gábor hadvezére volt, így lett az utódja. Folytatta Bethlen politikáját.

Külpolitikájában ő is békére törekedett, de a 30 éves háborúba ő is bekapcsolódott:

• 1644: elindult a svédek támogatására, elfoglalta a Felvidéket, de a svédek visszavonultak és a törökök visszarendelték Rákóczit
• megkötötte a linzi békét: ismét megújították a bécsi békét, de a vallásszabadságot kiterjesztették a jobbágyokra is

II. Rákóczi György (1648-1660)

Apja népszerűségének volt köszönhető, hogy fejedelem lett. Felelőtlen és nagyravágyó politikus volt.

1657-ben a törökök engedélye nélkül elindult megszerezni a lengyel trónt, de a serege nagy része odaveszett Lengyelországban, és ezzel magára haragította a szultánt. 1658 és 1660 török bosszúhadjárat zajlott Erdély ellen: a török és tatár seregek teljesen feldúlták az országot, 1660-ban elfoglalták Váradot, Erdély legerősebb várát. Maga Rákóczi életét vesztette egy csatában.

Ezzel Erdély fénykorának vége szakadt. Területe kisebb lett, ismét vazallussá vált (a töröknek fizetett adót megnövelték 15 ezer aranyról 40 ezerre). Apafi Mihály lett az új fejedelem (1661-1690), aki alatt ismét nyugalom és lassú fejlődés mutatkozott, de Erdély többé nem volt képes beleszólni a magyarországi politikába. Arra sem volt többé képes, hogy megvédje a magyar rendek jogait a Habsburgok ellen.

FORRÁSOK
1. Szalárdi János Bethlen uralmáról
2. Bethlen végrendelete

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/az-erdelyi-fejedelemseg-aranykora