1. Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája (1662)

Bethlen Gábor, amint a fejedelemséget elnyerte, az ország megcsendesítésére, békességnek, törvénynek helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét […], s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól […] megtisztíttatta. Azonnal, hogy tárháza valamit gyarapodni kezde […], székes helyén [Gyula] Fehérvárott, […] nagy, friss, fejedelmi pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket, fogyatkozá­sukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. A fiscus [kincstár] jószágaiban való majorkodásra, gazdálkodásra […] jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván mindenütt, a sóak­nák, arany-, ezüst-, kéneső [higany]- és rézbányáknak míveltetéseket jól helyben állíttatta, és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala.

De mindenekelőtt […] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő gondja volt […]. Bibliothecát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat szerzett vala azon kollégium szükségére [gyulafehérvári], amelyeknek is megszerzése sok ezer tallérba kerülhetett […].

Ezek alatt naponkint erősödvén, és tárháza is épülvén, a fejedelmi házakat és udvart itt is székeshelyén nagy friss és pompás épülettel, kívül olasz módon, belül különbnél különb szép képírásos aranyos és mész metszésbeli mesterséges mennyezetekkel, és azokat sok ezer tallér-érő különbnél különb velencei drága kárpitokkal megékesítvén […].

Az országban idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, tudós fundálókat, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztyének [anabaptista habánok] közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.

a) Gyűjtsd össze Bethlen gazdasági jellegű intézkedéseit! Melyek voltak Bethlen gazdaságpolitikai céljai! Állapítsd meg, mely gazdaságpolitikai elmélethez hasonlíthatjuk intézkedéseit!
b) Sorolja fel a fejedelemnek az oktatás színvonalának emelésért tett intézkedéseit!
c) Mutasd be Bethlen gyulafehérvári udvarának jellemzőit! Magyarázd meg az udvari fényűzés céljait!

2. Bethlen Gábor végrendeletéből (1629)

„Mely szép virágjában maradott légyen Magyarország is mindaddig, valamíg a maga nemzetéből választhatott fejedelmet constál [ismer], az históriák bizonyítják. De mihelyt derekasan a magok nemzetekből való electiot [választást] megutálák, megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák magukat, micsoda haszon következék belőle? Nem egyéb kétfelé szakadásnál. […] Valamig a török nemzettel való frigy mellett megmaradtak, mellőle el nem állottak, volt-e valakitől valami bántások? János király idejétől fogva arról magunk tehetünk bizonyságot. De mihelyt a német nemzet mellé állának, micsoda jutalommal fizete, szájunkban az íze. Azon tudniillik, mellyel régen kívánta és mesterkedett benne, hogy nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével megölesse, országunkat a földdel egyenessé tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a felséges Úristen csudálatosképpen, a török nemzetet újabban hozzánk nem gerjeszti, […] Ki meri azt mondani nemzetünk közül, hogy Erdély országát idegen nemzettel meg nem töltették volna? Hol volna az isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol volna szabadsága?

a) Miben látja Bethlen Magyarország romlásának fő okát?
b) Mely politikát tartja helyesnek, illetve melyet károsnak az országra nézve? Mivel indokolja álláspontját?