1. A német helyzetértékelés (Jagow német külügyi államtitkár-helyettes jelentése beszélgetéséről, 1914 nyara)

[Moltke német vezérkari főnök] megismertetett katonai helyzetünkről vallott felfogásáról. Nagyon aggasztották a jövő kilátásai. Oroszország 2-3 éven belül befejezi fegyverkezését. Ellenfeleink katonai túlsúlya akkor már olyan nagy lenne, hogy nem tudja, hogyan leszünk úrrá rajtuk. Most még valahogy felnőhetünk hozzájuk. Véleménye szerint nem marad más hátra, mint preventív háborút indítani, hogy leverjük az ellenséget, amíg a harcban valahogy még megállhatunk. A vezérkari főnök ezért titokban arra kért, állítsuk át politikánkat a háború mielőbbi lefolytatására.

a) Hogyan állt hozzá a német vezérkar a háború kérdéséhez? Mi volt ennek az oka?
b) Hogyan befolyásolhatta a német vélemény a Monarchia álláspontját?

2. Tisza István levele Ferenc Józsefhez (1914. július 1.)

Legkegyelmesebb Uram!

Bármennyire is szeretném elkerülni, hogy Felségednek ezekben a napokban terhére legyek, mégis kötelességemnek érzem, hogy a következőket, lehetőleg röviden, a legalázatosabban előadjam.

Csak kihallgatásom után volt alkalmam Berchtold gróffal beszélni, és tudomást szerezni arról a szándékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a Szerbiával való leszámolásra.

Nem titkoltam el Berchtold gróf előtt, hogy ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vállalnám a felelősséget. Ez ideig nincsenek kielégítő támpontjaink arra, hogy Szerbiát felelősségre vonhassuk, és a szerb kormánynak esetleges megnyugtató felvilágosításai dacára provokáljuk a háborút ezzel az állammal. Az elképzelhető legrosszabb locus standink [helyzet] volna, az egész világ előtt úgy állnánk itt, mint békezavarók, és egy nagy háborút szítanánk a legkedvezőtlenebb körülmények között.

A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit [háború ok] találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözőbb kérdésekből lehet a háborút felgöngyölíteni. Előbb azonban mindenesetre olyan diplomáciai konstellációt kell összehozni, amely az erőviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezőtlenül osztja el.

a) Milyen háborús okra utal Tisza a levelében?
b) Hogyan viszonyul a háború kérdéséhez a magyar miniszterelnök!
c) Gyűjtsd össze, hogy Tisza álláspontja indoklására mely érveket sorol fel!

3. Az Osztrák–Magyar Monarchia jegyzéke a szerb kormánynak (1914. július 23.)

Az utóbbi évek, s főleg a fájdalmas június 28-i események története azonban egy felforgató mozgalom jelenlétét bizonyítja Szerbiában, amelynek célja, hogy az osztrák–magyar monarchia területének bizonyos részeit elszakítsa. A szerb kormány szeme előtt létrejött mozgalom a királyság területén túlmenően terrorista eseményekkel, egy sor merénylettel és gyilkossággal jelentkezett. [...] A királyi szerb kormány semmit sem tett e mozgalom elfojtására. Megtűrte a különböző, a monarchia ellen irányuló egyletek és egyesületek bűnös tevékenységét, a sajtó gátlástalan nyelvét. [...]

A június 28-i merénylet bűnös tetteseinek vallomásaiból kiderül, hogy a szarajevói gyilkosságot Belgrádban tervelték ki, hogy a gyilkosok a fegyvereket és a bombákat, amelyekkel felszerelték őket, szerb tisztektől és hivatalnokoktól kapták, akik a Narodna Odbranához tartoztak. [...]

A császári és királyi kormány arra kényszerül, hogy hivatalos biztosítékot követeljen a szerb kormánytól, miszerint elítéli az Ausztria-Magyarország ellen irányuló propagandát [...]. A szerb királyi kormány ezen túlmenően kötelezi magát:

   1. elnyom minden olyan kiadványt, amely a Monarchia ellen irányuló gyűlöletre és megvetésre izgat, s amelynek általános irányzata annak területi épsége ellen irányul;
   2. azonnal feloszlatja a Narodna Odbrana egyesületet, lefoglalja összes propagandaeszközét, s hasonlóan jár el Szerbiában minden ilyen egyesület és egyesülés ellen, amelyek az Ausztria-Magyarország elleni propagandával foglalkoznak [...];
   4. eltávolítja a hadseregből és általában a közigazgatásból mindazokat a tiszteket és tisztviselőket, akik felelősek az Osztrák-Magyar Monarchia ellen irányuló propagandáért, nevüket a királyi kormány az ellenük irányuló anyagaiban megnevezi, s ezt a császári és királyi kormány rendelkezésére bocsájtja;
   5. egyetért azzal, hogy a császári és királyi kormány szervei Szerbiában közreműködnek a Monarchia területi épsége ellen irányuló felforgató mozgalmak elnyomásában.

a) Mivel indokolja a Monarchia vezetése a Szerbiának átadott ultimátumot?
b) Nézz utána, mi volt a Narodna Odbrana szervezet!
c) Az ultimátum mely pontjai sértették Szerbia szuverenitását (függetlenségét)?

4. Ferenc József kiáltványa (1914. július 28.)

Népeimhez!

Leghőbb vágyam volt, hogy Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke művének szentelhessem, és népeimet a háború áldozataitól és terhétől megóvhassam. [...]

Nem teljesült be az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét, és be fogja szavát tartani.

Mindig magasabb hullámokat vet az ellenem és Hazám ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakítására irányul. A határon bűnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására, a népnek, amelyről olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorítására és a felnövekvő ifjúság félrevezetésére és az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatásra irányul.

Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami,  gazdasági és katonai fejlődését. [...]

Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem.

Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek.

Mindent megfontoltam és meggondoltam.

a) Gyűjtsük ki a szövegből azokat a kifejezéseket, amelyek Ferenc József uralkodásról való felfogását mutatják!
b) Mely tényezőkkel indokolja az uralkodó a hadba lépést?
c) Hogyan viszonyul az uralkodó a kiáltványban a háborúhoz?

 5. Románia szerződése az antanthatalmakkal (1916. augusztusa)

   2. cikkely. Románia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak és a jelen szerződés katonai egyezményében megállapított módon és feltételek szerint meg is indítja ellene a hadműveleteket. Románia a hadüzenettel egyidejűleg megszakítja minden gazdasági és kereskedelmi kapcsolatát az antanthatalmak ellenségeivel.
   3. cikkely. Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Oroszország elismeri Románia jogát a 4. cikkelyben meghatározott, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó területek bekebelezésére.
   4. cikkely. Az előző cikkelyben említett területek határai a következők szerint határoztatnak meg:
[...] mindenütt a Tisza folyását követi, egészen a Szamos beömlése után négy kilométerre lévő pontig, majd – Vásárosnaményt Romániának hagyva – dél-délnyugat felé fordul és egy Debrecentől hat kilométerre, keletre levő pontig húzódik. Irányát hozzávetőleg megtartva, folytatódik a határvonal a Körös, a Fehér- és a Sebes-Körös beömlése után három kilométerre lévő pontjáig, majd három kilométerrel nyugatabbra, Orosháza és Békéssámson községektől megy tovább, hogy egy kisebb ívet írva le, Algyő magasságában érje el a Tiszát. Ettől kezdve mindenütt a Tisza folyása mentén halad a vonal egészen a Dunába való ömléséig s végül a Duna mentét követi Románia jelenlegi határáig. [...]
   5. cikkely. Egyrészről Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Oroszország, másrészről Románia kötelezik magukat, hogy sem különbékét, sem általános békét másként, mint együttesen és egy időben, nem kötnek.

a) Milyen feltételekkel lépett be Románia a háborúba?
b) Miért ragaszkodtak az antanthatalmak a különbéke tilalmához? Milyen félelemre utalhat ez?