AZ 1848-AS FORRADALOM

1847-ben összeült Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés, de csak mérsékelt reformokat fogadtak el (pl. ősiség eltörlése). 1848 tavaszán egész Európában forradalmi hullám söpört végig ("a népek tavasza"). Februárban Párizsban kitört a forradalom, elűzték Lajos Fülöpöt és kikiáltják a köztársaságot. A forradalom márciusban a német és olasz területek után elérte a Habsburg Birodalmat is.

Március 3-án Kossuth felirati javaslatot terjesztett a pozsonyi országgyűlés elé. Eszerint az országgyűlés feliratban kérje a királytól a reformok (kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány és alkotmány) megvalósítását. A felirati javaslatot az alsótábla megszavazta, de a konzervatívabb felsőtábla nem.

Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom: V. Ferdinánd menesztette Metternichet, és megígérte, hogy alkotmányt ad ki. Ennek hatására a pozsonyi országgyűlés végül megszavazta Kossuth javaslatát. A feliratot március 15-én ünnepélyes küldöttség vitte gőzhajón Pozsonyból Bécsbe. A forradalmi lázban égő főváros népe lelkesen fogadta a magyar országgyűlés képviselőit.

A pesti forradalom

Március 15-ére Pesten a „márciusi ifjak” is tüntetést szerveztek. A márciusi forradalom fontosabb eseményei:

• a Pilvax kávéházból indult és néhány óra alatt többezres tömeggé duzzadt (csatlakozott az egyetemi ifjúság és a József-napi vásáron részt vevő tömeg)
• Landerer nyomdájában (a cenzúra engedélye nékül) kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti Dalt - mivel ez több órát vett igénybe, a délelőtti tüntetés itt véget ért
• délután a kinyomtatott 12 pontot terjesztették a pesti tömegben, majd elvitték a pesti városházához, ahol Pest városi tanácsa elfogadta azt
• ezután a budai Várba indultak, ahol a Helytartótanáccsal is elfogadtatták a 12 pontot és kiszabadították Táncsics Mihályt a börtönéből
• este a Bánk bánt adták elő a Nemzeti Színházban

A március 15-i pesti eseményekre tehát nem igazán illik a "forradalom" kifejezés, hiszen Petőfiék célja nem a hatalom átvétele volt. A nap eredménye a forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont kinyomtatása, azaz a sajtószabadság megvalósítása, valamint a pontoknak az állam hivatalos szerveivel (Helytartótanács) való elfogadtatása volt. Március 15. inkább egy tömegdemonstráció volt, amelynek célja, hogy háttértámogatást biztosítson Kossuthéknak.

A Batthyány-kormány megalakulása

A pesti események hírére István nádor javaslatára a király elfogadta a feliratot. Ezután István nádor kinevezte Batthyány Lajost Magyarország miniszterelnökének, így április 7-én megalakult az első felelős magyar kormány. Tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Kossuth Lajos (pénzügy), Széchenyi István (közlekedés és közmunkaügy), Deák Ferenc (igazságügy), Eötvös József (vallás és közoktatás), Szemere Bertalan (belügy), Mészáros Lázár (hadügy), Klauzál Gábor (földművelés és ipar), herceg Esterházy Pál (király személye körüli miniszter).

A Batthyány-kormány a teljes politikai palettát lefedte. Természetesen többségben voltak a liberálisok, de a centralisták (Eötvös) és a konzervatívok (Széchenyi, Esterházy) ugyanúgy helyet kaptak benne.

AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK

Eközben folytatta munkáját a pozsonyi országgyűlés, néhány hét alatt elfogadva az összes reformtörvényt és ezzel lefektetve egy új Magyarország alapjait. 1848. április 11-én a király szentesítette az "áprilisi törvényeket", ezzel Magyarország átalakult egy modern alkotmányos monarchiává. Az 1848-as forradalom tehát Pest és Pozsony közös, törvényes forradalma volt.

Az áprilisi törvények 31 törvénycikke a reformkor csúcsát jelentik, Magyarország tulajdonképpeni első írott alkotmányát. Lássuk a fontosabb törvénycikkeket:

• III. tc.: független, felelős kormány alakul - a királyi rendeletek csak valamelyik magyar miniszter beleegyezésével (ellenjegyzésével) érvényesek; a kormány minden tettéért felelős az országgyűlésnek
• IV. tc.: az országgyűlés évenként, Pesten ülésezik - a király feloszlathatja, de ekkor 3 hónapon belül újat kell összehívnia
• V. tc.: cenzusos választójog bevezetése (20. év, férfi, vagyon vagy iskolai végzettség); választhatók mindazon 24. évüket betöltött magyar állampolgárságú férfiak, akik tudnak magyarul
• VII. tc.: Magyarország és Erdély uniója
• VIII. tc.: közteherviselés
• IX. tc.: jobbágyfelszabadítás: a jobbágyterhek (robot, tized stb.) megszűnnek; a földesurakat az állam majd kárpótolni fogja
• XV. tc.: ősiség eltörlése
• XVIII. tc.: sajtószabadság: eltörlik a cenzúrát, de a lap kiadójának biztosítékot kell letenni, nehogy visszaélve a sajtószabadsággal, rágalmazásokat, hamis híreket stb. terjesszen
• XXII. tc.: nemzetőrség alakul - honvédelmi kötelezettség, a bizonyos vagyonnal rendelkező férfiakat 20 és 50 éves koruk között besorozzák a honvédségbe

A FORRADALOM UTÁN

Az áprilisi törvényeknek két súlyos hiányossága volt:

• nem kerültek bele a nemzetiségi jogok: a magyar vezetők bíztak benne, hogy a nemzetiségek megelégszenek a jobbágyfelszabadítással, ill. a választójoggal
• nem tisztázták Ausztria és Magyaro. kapcsolatát: a király joga maradt a hadügyek, a pénzügyek, a külügyek kezelése (pl. nem volt önálló magyar külügyminisztérium), de nem volt világos, hogy itt mekkora beleszólása van a magyar kormánynak - pl. joga van-e a királynak közvetlenül parancsot kiadni a Magyarországon állomásozó cs. és kir. (császári és királyi) haderőnek, vagy csak a magyar hadügyminiszteren keresztül teheti ezt?

Mindezzel együtt, ha lett volna elegendő idő, akkor nyilván kiforrott volna a rendszer, megoldották volna a hiányosságokat. Az idő azonban nem a magyar forradalomnak dolgozott.

Megtartották az országgyűlési választásokat, és ennek eredményeként 1848 júliusában összeült Magyarország első népképviseleti országgyűlése, immár Pesten (a Vigadóban). Az új országgyűlésben a köznemesi és polgári rétegek képviselői domináltak.

Megtörtént a jobbágyfelszabadítás is. A jobbágyok úrbéres földjeik (telkeik) tulajdonosai lettek, megszűnt a robot, a tized és az úriszék. Ez ugyanakkor több feszültséget is okozott: sem a földesurak kárpótlása, sem a zsellérek helyzete nem volt megoldott. A majorság a földesurak birtokába került, az itt szőlőt bérlő parasztok tizedét (szőlődézsma) is eltörölték. Az ország több területén parasztmozgalmak kezdődtek, ám ezt a kormány erélyesen elfojtotta. Összességében a magyarországi parasztság kedvezően értékelte a kormány erőfeszítéseit és támogatta a forradalmat.

Más volt a helyzet azokon a területeken, ahová (még) nem ért el a kormány hatásköre: Erdélyben és Horvátországban uralkodói adományként hajtották végre a jobbágyfelszabadítást, a Határőrvidéken pedig eleve nem volt jobbágyság. Emiatt a román, horvát és szerb parasztság nem kötődött érzelmileg a magyar forradalomhoz.

FORRÁSOK
1. Kossuth felirati javaslata
2. Petőfi naplójából
3. Az áprilisi törvények: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom
4. Az áprilisi törvények: a választójog
5. Az áprilisi törvények: társadalmi és nemzeti eredmények

VIDEÓK

KÉPEK