1. Kossuth felirati javaslata (1848. március 3.)

Nekünk T RR [Tekintetes Rendek], kiket a nemzet azzal bízott meg, hogy jelene felett őrködjünk, s jövendőjét biztosítsuk, nekünk nem szabad szembehunyva várni, míg hazánkat a bajok özöne elborítja; megelőzni a bajt, ez hivatásunk, s én akként vagyok meggyőződve, hogy ha ezt elmulasztanók, Isten, világ s önlelkiismeretünk előtt felelősekké válnánk, mindazon szerencsétlenségekért, mely az elmulasztásból következend [...]. Igen is T RR, erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a birodalom különféle népeinek egy szívben-lélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeink respektálása [tiszteletben tartása] mellett csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg. [...]

Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodunk.

Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával Felséged trónját megszilárdítjuk. [...]

Sokban e kérdések közül az ausztriai tartományokkali érdektalálkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn, mire nemzeti önálló jogaink s érdekeink megóvása mellett örömest nyújtunk segédkezet.

De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, hogy végre hajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása. Azért collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős minisztériummá alakítását minden reformjaink alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintjük.

a) Gyűjtsük össze Kossuth követeléseit! Vessük ezeket össze az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmával!
b) Hogyan látja Kossuth Ausztria és Magyarország viszonyát? Mivel indokolja nézeteit e kérdésben?

2. Petőfi naplójából (1848 március 15.)

Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávéházba, mely már tele volt ifjakkal. Jókai a proklamációt [12 pont] olvasta föl, én Nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott. [...]

A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz; a víz nem olthatja el.

Az orvosi egyetem udvarában ismét fölolvasta Jókai a proklamációt és én elmondtam a Nemzeti dalt. Innen a mérnökökhöz, ezektől a szemináriumba a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. [...] A jogászok rohantak ki az utcára, hogy velünk egyesüljenek. [...] Jókai ismét fölolvasta a proklamációt s a tizenkét pontot s énvelem elszavaltatták a Nemzeti dalt. Mind a kettőt fanatikus lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövő "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. [...] Landerer nyomdája legközelebb volt hozzánk, odamentünk. Jókait, Vasvárit, Vidácsot és engem neveztek ki küldötteknek, hogy a sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. [...] Délfelé elkészültek a nyomtatványok s ezrenként osztattak szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10 000 ember gyűlt a múzeum elé, honnan közhatározat szerint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is, és velünk egyesüljenek. A tanácsterem megnyílt, s megtelt a néppel, először. Rövid tanácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgármester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek. [...] 

– Budára, Budára! A helytartótanácshoz! nyittassuk meg Stancsics börtönét! Budára!

Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára menendő s a helytartótanácsot fölszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje, Stancsicsot szabadon bocsássa, s a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék. [...]

A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartótanácshoz, és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. [...] A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre.

a) Készítsünk tablót az 1848-as Pest térképének felhasználásával! Tüntessük fel a tablón képekkel a legfontosabb események helyszíneit, valamint a résztvevőket!

3. Az áprilisi törvények: a végrehajtó és a törvényhozó hatalom

III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról
   3.§. Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratik.
   4.§. A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. [...]

IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről
   Az országgyűlés jövendőben évenként, éspedig Pesten tartandván üléseit, az évenkénti ülésre az ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s amennyiben a körülmények engedik, a téli hónapokra hívandja össze. [...]
   5.§. Ő Felségének joga van az összejött ülést prorogálni [meghosszabbítani], s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és ekkor új képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról aképpen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. [...]

a) Jellemezzük és értékeljük a hatalmi ágak viszonyát! Hogyan nevezzük az így létrejött államberendezkedést? 
b) Gyűjtsük össze a magyar "minisztérium", azaz kormány jogköreit! Mit ért a szöveg felelős minisztérium alatt?
c) Vizsgáljuk meg az uralkodóhoz és az Ausztriához fűződő viszonyt!

4. Az áprilisi törvények: a választójog

V. tc. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról
   1.§. Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
   Ezeken kívül
   2.§. Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
   a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 e.[züst] Ft. értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.
   b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel, vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
   c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
   d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, és iskolatanítók, azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van.
   e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak is.
   3.§. Választható mindaz, aki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

a) Gyűjtsük ki a szövegből, mely társadalmi csoportok és mely tulajdonságaik alapján kaptak választójogot!
b) Mi a különbség aközött, hogy valaki "választó" és "választható"?
c) Vessük össze a magyar rendszert a megismert nyugati példákkal!

5. Az áprilisi törvények: társadalmi és nemzeti célok megvalósulása

VII. tc. Magyarország és Erdély egyesítéséről [...]

VIII. tc. A közös teherviselésről [...]

IX. tc. Az urbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről
   Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.
   1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-pajzsa alá helyezi.
   2. § Ő Felsége a magán földesuraknak akénti kármentesitése iránt, hogy az eddigi urbéri tartozásokkal felérő tőke érték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyülésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar minisztériuma által előterjesztetni. [...]

XV. tc. Az ősiség eltörléséről [...]

XVIII. tc. Sajtótörvény
   Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául ideiglenes rendeltetnek:
   1.§. Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti. [...]
   30.§. Ha a lap naponkint jelenik meg, biztosítékul 10 000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 5 000 forint tétetik le készpénzben vagy fekvő birtokra kettős biztosítékkal betáblázott kötelezvényben. [...]

XXII. tc. A nemzeti őrseregről
   A személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bízatik;
   1.§. Mindazon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, 200 pengő forint értékű házat, vagy földet, egyéb községekben féltelket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonnal bírnak, vagy ha ily birtokot nem is bírnak, de 100 pengő forint évenkénti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig – ha gazdai hatalom alatt nincsenek – a nemzetőrségbe beírandók, és fegyverrel szolgálatot tenni tartoznak.

a) Milyen problémákat vetett fel az erdélyi unió? Hogyan kívánták kezelni ezeket?
b) Milyen nemesi kiváltságokat szüntetnek meg az idézett törvénycikkek?
c) Hogyan valósult meg a jobbágyfelszabadítás?
d) Miért volt szükséges azonnal végrehajtani a jobbágyfelszabadítást és elodázni a nemesség kártalanítását?
e) Milyen korlátait látjuk a sajtószabadságnak?
f) Milyen célból hozták létre a nemzetőrséget? Milyen a nemzetőrség társadalmi meghatározottsága?