1. Szovjet jegyzék Romániának (1940. június)

Az 1918. évben Románia, Oroszország katonai gyengeségét kihasználva, erőszakosan elszakította a Szovjetuniótól területének egy részét, Besszarábiát, és ezzel megsértette a túlnyomórészt ukránok által lakott Besszarábiának az Ukrán-Szovjet Köztársasággal alkotott évszázados egységét. Besszarábia erőszakos elszakításának a tényébe a Szovjetunió sohasem nyugodott bele, amit a Szovjet Kormány több ízben és nyíltan kifejezésre is juttatott az egész világ előtt.

Jelenleg, amikor a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének katonai gyengesége már a múlté és amikor az előállott nemzetközi helyzet megköveteli a múltból örökölt megoldatlan kérdések leggyorsabb megoldását, abból a célból, hogy végre lerakják az országok közötti tartós béke alapját, a Szovjetunió az igazságosság helyreállítása érdekében szükségesnek és időszerűnek tartja, hogy Romániával közös egyetértésben haladéktalanul megoldják Besszarábiának a Szovjetunióba történő visszaadása kérdését.

1. A román csapatok négy nap alatt, amely moszkvai idő szerint június 28-án 2 órakor kezdődik, ürítsék ki Besszarábiának és Bukovina északi részének területét.

A Szovjet Kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a Román Kormány a fent említett javaslatokra legkésőbb június 28-án 12 óráig válaszoljon.

a) Nézzünk utána az atlaszban, milyen volt Besszarábia etnikai összetétele!
b) Állapítsuk meg, mit ért a szovjet jegyzék az évszázados egységen!
c) Mit jelölnek és mi a szerepük a szovjet jegyzékben szereplő „tartós béke”, „igazságosság” ,„Romániával közös egyetértésben” kifejezéseknek!

2. Ellenállás Hitlerrel szemben

A) Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és szenvedést […]. Azt kérdezik, mi a politikánk? Azt válaszolom: folytatni a háborút tengeren, szárazon és levegőben, minden tehetségünkkel és erőnkkel […]. Azt kérdezik, mi a célunk? Egy szóval válaszolok: győzelem! Győzelem mindenáron, győzelem minden borzalom ellenére, győzelem, bármilyen út vezet hozzá. (Winston Churchill miniszterelnök beszéde, 1940. május)

B) A francia ellenállás lángja nem hunyhat ki [...] És nem is fog kihunyni. [...] Franciaország csatát vesztett. A háborút azonban nem vesztette el. [...] Nem vesztett el semmit, mert ez a háború világháború. A szabad világ mérhetetlenül nagy erői még nem avatkoztak a küzdelembe. Ezek az erők szét fogják zúzni az ellenséget, és Franciaország ott lesz a győzelem napján. (Charles de Gaulle rádióbeszéde, 1940. június 8.)

a) Milyen erőforrásokra támaszkodhatott Nagy-Britannia Németországgal szemben?
b) Miben reménykedett de Gaulle tábornok a beszédében?

3. A háromhatalmi egyezmény részlete (1940. szeptember 27.)

Japán, Németország és Olaszország kormányai a tartós béke előfeltételeinek tekintik, hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró térhez. Ezért elhatározták, hogy a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően vállvetve együtt fognak működni, legfőbb céljuk az lévén, hogy a dolgoknak olyan rendjét teremtsék meg és tartsák fenn, amely alkalmas az ottani népek fejlődésének és jólétének előmozdítására.

Óhaja továbbá a három kormánynak, hogy az együttműködést a világ más részeiben olyan államokra is kiterjesszék, amelyek készek arra, hogy fáradozásaiknak az övékéhez hasonló irányt adjanak, hogy ezáltal a világbékére, mint végső célra irányuló törekvéseik megvalósíthatók legyenek. Ennek megfelelően Japán, Németország és Olaszország kormányai a következőkben állapodtak meg.

   1. cikk. Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország vezetését Európában új rend megteremtésénél.
   2. cikk. Németország és Olaszország elismerik és tiszteletben tartják Japán vezetését a nagy kelet-ázsiai térben új rend megteremtésénél.

a) Milyen céllal született a háromhatalmi egyezmény?
b) Milyen kötelezettségvállalást jelentett a résztvevők számára?