CSALÁDJA, IFJÚKORA

Széchenyi apja gr. Széchényi Ferenc (1802-ben a nemzetnek adományozza gyűjteményét és könyvtárát, ebből jön létre a Nemzeti Múzeum és a Széch. Könyvtár), anyja Festetics Júlia (fivére, F. György 1797-ben alapította a keszthelyi Georgikont, mezőgazdasági főiskolát).

Nagycenken született, ifjúkorában katonatisztként részt vett a napóleoni háborúkban. Élete során barátjával, Wesselényi Miklóssal több alkalommal tett hosszú utazásokat Európa különböző országaiba. A legnagyobb hatással Anglia volt rá.

Első politikai fellépése 1825-ben történt. Amikor I. Ferenc a nemesség ellenállása miatt 1825-ben újra összehívta az országgyűlést, Széchenyi ezen egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

POLITIKAI PROGRAMJA

Széchenyi volt az első politikus, aki összefüggő reformprogrammal lépett fel. Fontosabb művei a Hitel (1830), a Világ (1831), és a Stádium (1833).

Első műve, a Hitel nagy feltűnést keltett (gyakran a megjelenés évétől számoljuk a reformkor kezdetét). Ebben Széchenyi igyekezett meggyőzni a nemességet arról, hogy bizonyos feudális hagyományok már nem szolgálják az érdekeiket, ezért le kellene mondani róluk. Ilyen volt pl.:

• az ősiség törvénye: a nemeseknek érdekükben állt modernizálni a gazdaságukat, de nem volt elég pénzük, tehát hitelt kellett volna felvenniük; ennek fedezete azonban csak a birtokuk lehetett volna, ám az 1351-es ősiség törvénye megtiltotta a nemesi birtok eladását vagy átruházását nem nemesre - Széchenyi tehát szorgalmazta ennek eltörlését
• a robot: Széchenyi szerint sokkal gazdaságosabb fizetett bérmunkát alkalmazni

Programjának fő pontjai (a Stádiumban olvasható 12 pont alapján):

• hitelrendszer megteremtése
• nem nemesek birtoklási joga, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés
• közlekedés fejlesztése, belső vámok és céhek eltörlése
• magyar államnyelv (törvényhozás, közigazgatás, hivatalos ügyek intézése)
• nyilvánosság megteremtése: fontos, hogy az országgyűlések között is beszéljenek a problémákról - ekkor indult be Magyarországon a politikai sajtó (újságcikkek)

Széchenyi mérsékelt reformer volt: a társadalomban meg akarta tartani a főnemesség vezető szerepét (pl. programjában nem volt szó jobbágyfelszabadításról), és a Habsburgokkal sem akart szakítani. Első lépésként gazdasági és kulturális megújulást szeretett volna, a politikai változásokat későbbre hagyta volna. Úgy gondolta, a reformokhoz politikai nyugalom szükséges, márpedig a nép túlzott "izgatása" forradalomhoz vezetne, a politikai reformok követelése pedig az udvar haragjához és abszolutizmushoz.

GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE

Széchenyi igen sokat tett eszméinek a gyakorlatba való átültetése terén is. Az alábbi alkotásokhoz pénzét, kapcsolatait, szervezőkészségét tudta hozzáadni - a fennálló törvényi kereteken természetesen ő egyedül nem tudott változtatni.

Fő eredménye a hazai közlekedés fejlesztése:

• Lánchíd megépítése: Széchenyi 1832-ben Hídegyletet alapított egy Pest és Buda közötti állandó kőhíd építésére; műszaki felmérések után 1842-ben megtörtént az alapkőletétel. A Lánchíd 1848-ban készült el, 380 m hosszú, tervezője William Clark, építész Adam Clark volt. A nemeseknek is hídpénzt kellett fizetniük az áthaladásért (közteherviselés). Végül az osztrákok nyitották meg 1849-ben.
• vasútépítés: Széchenyi támogatta, ő volt az 1847-ben megnyílt Sopron-Bécsújhely vasutat üzemeltető társaság elnöke
• dunai és balatoni gőzhajózás beindítása, az Óbudai Hajógyár megalapítása
• a Vaskapu hajózhatóvá tétele: a Duna alsó szakaszának hajózhatatlan szorosát robbantással tettét hajózhatóvá, hogy el lehessen jutni a Fekete-tengerig
• Tisza-szabályozás: az 1840-es években Széchenyi megbízásából Vásárhelyi Pál elkészítette a terveket, de ennek végrehajtására már nem került sor

Egyéb eredményei:

• iparfejlesztés: selyemhernyó-tenyésztés, Pesti Hengermalom (korszerű gőzgépekkel működő gyár)
• társasélet fejlesztése: főleg angol szokások (pl. lóverseny, kaszinó) meghonosításával

KÉSŐBBI SZEREPE, JELENTŐSÉGE

Széchenyi 1848-ban az első felelős magyar kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere lett. A szabadságharc kitörése után azonban az év őszén elborult az elméje, így a döblingi szanatóriumba szállították, ahol élete utolsó 12 évét eltöltötte. 1860-ban itt halt meg öngyilkosság (illetve a pletykák szerint Habsburg-merénylet) által.

Széchenyit nem véletlenül nevezte legnagyobb ellenfele, Kossuth "a legnagyobb magyarnak". Jelentősége abban áll, hogy "felébresztette" Magyarországot, azaz terjesztette, kezdeményezte és összefogta a hazai reformtörekvéseket. Egész életét a haza felemelésére áldozta.

FORRÁSOK
1. Széchenyi 1825-ös felajánlása
2. Részlet a Hitelből
3. A Stádium 12 pontja

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/reformmozgalom-kibontakozasa

KÉPEK