1. Széchenyi felszólalása az alsótáblán (1825)

Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá.

a) Miért mondja Széchenyi, hogy "nem tagja a követek házának"?
b) Mit és miért ajánlott fel Széchenyi?
c) Mi volt a közvetlen és közvetett célja a tettének?

2. Széchenyi István: Hitel (1830)

A) Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? [...] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? [...] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva?

B) A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyelmet érdemel és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. 60 ezer robot egy esztendőben szint azon munkát viszi végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehetne végezni. És ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek által, de kivált contractus [szerződés] szerint dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával, vagy contractus szerint a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!

a) Állapítsuk meg, kiknek készült a munka!
b) Milyen irányból közelíti meg a reformokat Széchenyi?
 

3. Széchenyi István: Stádium (1833)

   1-szer A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, mindaddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, míg nincs
   2-szer eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségképpen maga után vonja
   3-szer a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt neki teljes bátorságban bírhatni is kell, mert másképp kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen mint magyar nemes: szükségképpen foly mindenkire a
   4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy és vagyonbeli bátorság, azaz
   5-szer törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza –
   6-szer törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy
   7-szer a házi pénztár [vármegye költségei] s országgyűlési a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly
   8-szer a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert illyesekben harmónia és szoros egybehangzás kell. De mind e mellett szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt
   9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [hatósági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre. De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország, s a kül intelligencia még könnyebben és szaporábban ne nyomja el minden nemzeti sajátságot mint most.
   10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak magyar nyelven írott s írandó törvény, ítélet, parancs, folyamodás, alkotandó contractus, egyezés, számadás sat. Lesz hazánkban kötelező erejű! Mind ez azonban még nem elég a magyar hon dolgainak rendes forgására; a felsőbb parancsolatokban legnagyobb egyformaság kell, s ekképp
   11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyása által kormányoztassunk. S mind ennek fő garanciája legyen
   12-szer a nyilvánosság.

a) Gyűjtsük össze a Széchenyi által megváltoztatandónak ítélt problémákat!
b) Válogassuk szét a gazdasági, a társadalmi és a politikai reformjavaslatokat!
c) Mely területek kidolgozottabbak, melyek az elnagyoltabbak? Mely fontos kérdéseket nem érinti a szerző? Tárjuk fel ennek okait!