Források: A francia forradalom II. (10.5.2)

1. Egy angol szemtanú, George Monro a terrorról (1792)

Egy csoport, nem tudni, kinek a felbujtására, kijelentette, hogy nem hagyja el Párizst, amíg a börtönök tele vannak árulókkal (mert mindenkit így neveztek, akiket a különféle börtönökben és templomokban fogva tartanak), akik ilyen sok polgár távozása után fel is lázadhatnak, és nem csak Őfelségét szabadítják ki, de teljes ellenforradalmat hajthatnak végre. Ennek megelőzésére nagyszámú marseille-ivel és brestivel együtt sans-culotte-ok tömege vonult a Vaugirard utcai karmeliták templomához, a párt felbérelt gyilkosaival kisérve. Itt a vad tömeg ujjongása közepette lemészároltak több refraktárius [a hatalommal szembeszegülő] papot, a Saint-Sulpice valamennyi vikáriusát, a szemináriumok igazgatóit és a Sorbonne doktorait […]. Százhetven embert öltek meg azok közül, akiket tizedike óta ide hoztak. Ezután átmentek az Abbaye-börtönbe, ahol igen sok foglyot mészároltak le, akik között sok tiszteletre méltó személyiség volt. A képviselők azonnal elküldték hat társukat, hogy nézzenek utána, meg lehet-e akadályozni a szörnyűségeket. […] Alig tudtak elmenekülni.

a) Miről értesülünk a forrásból?
b) Milyen okai voltak az eseményeknek?
c) Kik vettek benne részt?
d) Tárjuk fel a szerző álláspontját az eseménnyel kapcsolatban!

 

2. A gyanúsakról szóló törvényből (1793. szeptember)

   2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak: Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus [a girondiak] híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek […] igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, […] nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat. […]
   10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogságban tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.

a) Gyűjtsük össze, kikre vonatkozik a törvény! Mennyire van konkrétan megfogalmazva a gyanú oka? Miért veszélyes az ilyen megfogalmazás?
b) Mit jelent voltaképpen a 10. pont?
c) Vesd össze a törvényt az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával! Mely alapvető emberi jogokat sért a törvény?

 

3. Az 1793-as "jakobinus" alkotmányból

   5. Minden polgár egyenlően betölthet bármilyen közhivatalt. A szabad népek választásaik során nem ismernek más okot valaki előnyben való részesítésére, mint az erényt és a tehetséget. […]
   7. Nem lehet megtiltani a gondolat és a vélemény kifejezését, akár a sajtó eszközével, akár más úton történik, a békés gyülekezés jogát és a szabad vallásgyakorlás jogát. […]
   11. Minden intézkedés önkényes és zsarnoki, amelyet nem a törvény által meghatározott esetben és formák szerint tesznek egy ember ellen; aki ellen pedig ezt erőszakkal akarják végrehajtani, annak jogában áll erővel védekeznie. […]
   16. A tulajdonjog abban áll, hogy minden polgár szabadon élvezheti javait, jövedelmét, munkája és takarékossága gyümölcseit, és szabadon rendelkezhet velük. […]
   21. A közsegély szent adósság. A társadalom köteles eltartani a szerencsétlen polgárokat, akár úgy, hogy munkát ad számukra, akár úgy, hogy biztosítja azok létfenntartását, akik nem képesek dolgozni. […]
   22. Az oktatásra mindenkinek szüksége van. A társadalomnak mindent meg kell tennie a közszellem fejlődése érdekében, és elérhetővé kell tennie az oktatást valamennyi polgár számára.

a) Milyen újfajta jogokról olvashatunk az alkotmányban?
b) Vesd össze az alkotmány tartalmát a jakobinusok politikájával! Milyen ellentéteket veszel észre?