1. Sieyès abbé: Mi a harmadik rend? (1789)

   1. Mi a harmadik rend? – MINDEN.
   2. Mi volt idáig a politikai rendben? SEMMI.
   3. Mit kíván? – HOGY LEGYEN VALAMI.

A harmadik rend egy teljes nemzet. Mi kell ahhoz, hogy egy nemzet fennálljon és virágozzék? Az egyének munkája és a közfeladatok ellátása.

   1. Minden egyéni munkát négy osztályba sorolhatunk. Mivel a föld és a víz képezik az emberi szükségletek nyersanyagát, az eszmék rendje szerint az első osztályba fog tartozni minden mezei munkához kötődő család.
   2. Az anyagok első eladásától elfogyasztásáig […] munkáskézre van szükség, amelyek többé vagy kevésbé összetett, másodlagos értékeket adnak ezen anyagoknak. Az emberi iparkodás így tökéletesíti a természet adományait, így duplázza, tízszerezi vagy százszorozza meg a termék értékét. Ezek a második osztály munkái.
   3. A termelés és a fogyasztás között, akárcsak a termelés fokozatai között, egész sereg közvetítő ügynök jelenik meg, akik ugyanolyan hasznosak a termelők, mint a fogyasztók számára. Ezek a kereskedők és az üzletemberek. […]
   4. A fogyasztásra és felhasználásra alkalmas tárgyakkal foglalkozó dolgos és hasznos polgárok e három osztályán kívül még igen sok egyéni munkára és gondoskodásra van szükség, amelyek közvetlenül hasznosak vagy kellemesek az egyénnek. E negyedik osztály foglalja magában a legtekintélyesebb tudományos és szabad foglalkozásoktól a legkevésbé megbecsült háziszolgák munkájáig terjedő feladatokat. E munkák tartják fenn a társadalmat. Ki végzi ezeket? A harmadik rend. […]

Ki merné azt állítani, hogy a harmadik rend nem foglal magában mindent, amire egy teljes nemzet létrehozásához szükség van? Erős és robusztus emberhez hasonló, akinek egyik keze még mindig meg van láncolva. Ha a nemzetet megfosztanák a kiváltságos rendtől, inkább gyarapodna, mint veszítene!

Mi tehát a harmadik rend? Minden, de megbéklyózva és elnyomva! Mi lenne a kiváltságos rend nélkül? Minden, de szabadon és felvirágozva! Nélküle semmi sem működhet; a többiek nélkül pedig minden végtelenül jobban működne.

a) Hogyan csoportosítja a szerző a francia társadalmat?
b) Határozzuk meg a szerző nemzetfogalmát! Kiket ért nemzet alatt és kiket zár ki belőle?
c) Magyarázzuk meg, mi lehetett a szerző szándéka az írásával!

2. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából (1789)

Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kormányok romlottságának egyedüli oka az ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait. […]

   1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
   2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.
   3. Minden szuverenitás [főhatalom] alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.
   4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.
   5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.
   6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeinek megfelelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek valamennyi méltóságot, állást és közhivatalt.
   7. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. […]
   9. Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, ha letartóztatását elkerülhetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem szükséges az illető személy elfogásához.
   10. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.
   11. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember egyik legértékesebb joga, tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért. […]
   15. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét. […]
   17. Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.

a) Állapítsuk meg, hogy mi a célja a dokumentumnak!
b) Hogyan definiálja a szöveg a szabadság fogalmát?
c) Hogyan valósul meg az egyenlőség eszméje?
d) Hogyan valósul meg a népfelség elve?
e) Gyűjtsük össze a nyilatkozatban megfogalmazott polgári szabadságjogokat!
f) Kik és mennyiben korlátozhatják a szabadságjogokat?

3. A pillnitzi nyilatkozat (1791. augusztus)

Őfelsége a Császár és Őfelsége Poroszország királya […] közösen kijelentik, hogy Franciaország királyának jelenlegi állapotát valamennyi európai uralkodó közös érdeklődése tárgyának tekintik. Őfelségeik azt remélik, hogy e közös érdek nem kerüli el a segítségre felhívott nagyhatalmak figyelmét, s hogy ennek következtében az említett felséges személyekkel együtt nem fognak visszariadni az erőikhez illő, leghatékonyabb eszközök alkalmazásától sem, hogy biztosítsák Franciaország királyának a legteljesebb szabadságot és a monarchikus kormányzat alapjainak megszilárdítását, amely egyaránt megfelel az uralkodók jogainak és a francia nemzet jólétének. […] Erre várva kiadták a megfelelő parancsot csapataiknak, hogy álljanak készen a beavatkozásra.

a) Kik és milyen céllal adták ki a nyilatkozatot?
b) Tárjuk fel a nyilatkozat hatását a francia belpolitikai viszonyokra és a király helyzetére!