1. Liutprand cremonai püspök krónikájából (X. sz.)

A magyarok népe öldöklésre szomjasan, és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó keresztényeket, mert többeket a nyíl előbb ébresztett fel, mint a kiáltozás [...] A türkök hátat fordítva, mintha megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek. [...] Aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolása, hanem hogy álnokságuk dühét jóllakassák, keresztülszáguldoznak a bajorok, svábok, frankok és szászok országán, mindent felperzselve. Nem is akadt senki, aki megjelenésüket máshol, mint a nagy fáradsággal vagy a természettől megerősített helyeken bevárta volna. A nép itt jó néhány éven keresztül adófizetőjük lett.

a) Melyik országban zajló kalandozásokról tudósít a forrás?
b) Mutassuk be őseink harcmodorát! Vessük össze Liutprand leírását Bölcs Leó tudósításával!
c) Hogyan vélekedik a szerző őseinkről? Mi lehet ennek az oka?

2. Augsburgi Gerhard leírása a magyarok 955-ös hadjáratáról (X. század)

A 955. évben a magyarok akkora sokasága tört be, amekkorát az akkor élő emberek közül senki sem látott azelőtt egyetlen égtájon sem. [...] És amikor a Lech folyón átkeltek [...], elhamvasztották a[z Augsburg melletti] Szent Afra egyházat, és felprédálták az egész tartományt a Dunától az [Fekete-]Erdőig; tűzzel égették fel a legnagyobb részt [...]: Augsburg városát pedig ostromzár alá vették, amely akkor alacsony, tornyok nélküli falakkal volt körülvéve, és önmagában nem volt erős. [...] [Egy követ] a magyarok királyához jött, hírül adván a dicsőséges Ottó király megérkezését. Ő, amint ezt meghallotta, megfúvatta az egész sereg előtt ismeretes kürtjét, amelynek hangjára az egész hadsereg abbahagyta a város ostromát, és sietve gyülekezett a király megbeszélésére. A király pedig megbeszélve velük a dolgot, Isten ajándéka folytán elállt a város ostromától, és elindult a dicsőséges király ellen, azzal a számítással, hogy őt levervén, győztesként visszatér, és a várost és az egész országot szabadon birtokába veszi. [...]

Miután mindkét oldalon sokan elestek a kölcsönös öldöklésben, [...] a dicsőséges győzelmet az Isten, akinek a számára semmi sem lehetetlen Ottó királynak adta úgy, hogy a magyarok serege megfutamodva, nem rendelkezett többé harci kedvvel. És bár hihetetlen nagy szám pusztult el belőlük, mégis még akkora seregük maradt, hogy azok, akik Augsburg városának bástyáiról látták őket jönni, azt gondolták, hogy nem is ütközettől megtépázva vonulnak vissza, [...]. Amikor pedig reggel lett, a barbárok futó seregét üldözve meglátogatta a bajorok területét, és gyors futárokat küldve elrendelte, hogy a folyók összes révjeit és gázlóit vegyék őrizet alá az ellenség elpusztítása céljából. [...] nem sok nap múlva elfogott királyaikat és főembereiket Regensburgba vitték, és népük gyalázatára sok más földijükkel együtt akasztófára húzták.

a) Melyik féllel rokonszenvez a szerző! Honnan tudod megállapítani?
b) Miért nevezi a szerző királynak a magyarok vezérét?

3. Különböző szerzők Géza fejedelemről (XI. század)

A) [Géza] roppant kegyetlen, hirtelen haragjában sokakat megölt. Keményen és hatalmaskodva bánt népével […], akiket pedig eltérő úton talált, fenyegetéssel és megfélemlítéssel igázta le. […] A mindenható Istennek és különféle isteneknek gúnyból áldozott. Amikor főpapja ezért szemrehányást tett neki, azt felelte: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye. (Részlet Thietmár merseburgi püspök Krónika című művéből)

B) Volt akkor egy Géza nevű fejedelem, aki ámbár belesüppedt a pogány életmódba, mégis a lelki kegyelem fényének közeledtére figyelmesen kezdett tárgyalni a körös-körül fekvő valamennyi szomszédos tartománnyal a békéről, amelyet korábban sohasem kedvelt; felhatalmazta a papokat és a szerzeteseket, hogy elébe járuljanak, szíves örömest hallgatta meg őket, kedvet lelvén abban, hogy az igaz hitnek keble kertjébe vetett magja kicsírázik. […] háza népével együtt hitt és megkeresztelkedett, megfogadván, hogy minden uralma alá vetett alattvalóját a keresztény hit szolgálatába állítja. (Részlet István király nagyobbik legendájából)

a) Hasonlítsd össze a két forrást az alábbi szempontok alapján:

• inkább pozitívan vagy negatívan írja le Géza fejedelmet?
• miben egyezik meg és miben különbözik a két leírás?
• Géza mely intézkedéseit említi mindkét forrás, és melyiket csak az egyik?