A HÁBORÚ KITÖRÉSE ÉS ELSŐ ÉVEI

A királyi Magyarország és az Oszmán Birodalom 1568-ban Drinápolyban békét kötött. Ennek alapján a Habsburg császár adót fizetett a török szultánnak. 1568 után viszonylagos béke volt az országban. Ez azonban csak a nagyobb hadműveletek hiányát jelentette: a határok mentén állandósultak a török és magyar portyázások. Egy ilyen portya miatt tört ki újból a háború: 1591-ben Haszán boszniai pasa megostromolta Sziszek várát, de megérkeztek a magyar felmentő seregek és legyőzték a pasát. A török szultán erre hadat üzent II. Rudolf Habsburg-uralkodónak és megindult a török támadás.

A háború menete

A törökök bevették Győrt (1594), ezután azonban a keresztény seregek több sikert is arattak: Pálffy Miklós visszafoglalta a nógrádi várakat (Fülek, Szécsény, Drégely, Nógrád). A győzelmek hatására Erdély is csatlakozott a törökellenes harchoz (Báthori Zsigmond fejedelem), s a megbüntetésére érkező török hadakat 1595-ben Bocskai István erdélyi hadvezér a gyurgyevói csatában legyőzte.

1596-ban III. Mehmed szultán személyesen vezette a török sereget Magyarországra. A törökök elfoglalták Egert, majd a háború legnagyobb csatájában, a mezőkeresztesi csatában legyőzték a keresztényeket.

Ezután váltakozó sikerrel folyt tovább a háború: 1598-ban a keresztény csapatok visszavették Győrt, 1600-ban azonban a törököknek sikerült elfoglalniuk Kanizsát. Budát többször ostromolták, ám egyszer sem sikerült bevenni.

Az elhúzódó háború, a zsoldosok fosztogatásai miatt egyre több terület pusztult el. A földönfutóvá vált lakosok közül sokan hajdúkká lettek. (A hajdúk kezdetben kálvinista vallású alföldi parasztok voltak, akik a marhákat hajtották a külföldi piacokra.) A hajdúk is gyakran folyamodtak a rabláshoz.

Ezenkívül megromlott a viszony a Habsburgok és a magyar rendek között; ennek okai a Habsurgok által elkövetett törvénytelenségek voltak:

• felségárulási pereket kezdtek a leggazdagabb magyar főurak ellen, hogy a tőlük elkobzott vagyonnal töltsék fel a kimerült kincstárat (a felségárulás büntetése fő- és jószágvesztés)
• erőszakos ellenreformációba kezdtek: pl. elvették a protestánsok templomait

Erdély ki akart szállni a háborúból, Báthori Zsigmond fejedelem többször lemondott, és ezzel bizonytalan helyzetet idézett elő. Erdélyt előbb a havasalföldi fejedelem, Vitéz Mihály foglalta el, majd Basta tábornok vezetésével a császári csapatok szállták meg és fosztották ki. (Vitéz Mihály a mai román köztudatban nemzeti hős, mert ő volt az első, aki Havasalföld, Moldva és Erdély "egyesítésével" először irányította a mai Románia teljes területét. A valóságban Mihály vajda semmilyen "román nemzeti" politikát nem folytatott, a három terület nem egyesült az uralma alatt.)

A BOCSKAI-SZABADSÁGHARC (1604-1606)

1604-ban Bocskai Istvánt (gazdag erdélyi nemes, a gyurgyevói csata győztese) is felségárulással vádolták, Belgiojoso kassai főkapitány el akarja fogatni. A Bocskaiért küldött hajdúk azonban átálltak mellé, és Bocskai serege legyőzte Belgiojosót - ezzel kitört a nyílt felkelés a Habsburgok ellen.

Bocskai célja a törvénytelenségek megszüntetése volt. Hadseregének magvát a hajdúk alkották.

1604-1605 során Bocskai serege elfoglalta a Felvidéket, és hajdúi nemsokára már Bécs környékén portyáztak. 1605-ben a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Sőt, a szultán koronát is küldött neki. Bocskai azonban felismerte, hogy Magyarország újraegyesítése és függetlensége sem a Habsburgoknak, sem a törököknek nem áll érdekében (a török a korona mellé vazallusi behódolást várt el, ezért Bocskai csak ajándékként fogadta el a koronát). A legtöbb, amit elérhetett, egy méltányos béke volt Rudolf császárral.

1605-ben Bocskai letelepítette a hajdúkat. a saját birtokaiból földeket adott nekik (így jött létre a Hajdúság) és szabadságot adományozott nekik, amiért cserébe katonai szolgálattal tartoztak neki. Ezt hajdúszabadságnak nevezzük.

A BÉKEKÖTÉSEK

1606-ra a törökök, a Habsurgok és az erdélyiek is kimerültek a harcokban, ezért két békével véget vetettek a két konfliktusnak:

• a Bocskai-szabadságharc a bécsi békével ért véget: Bocskai lemondott magyar fejedelmi címéről, cserébe a felkelők kegyelemben részesültek (amnesztia), a Habsburgok ígéretet tettek a felségárulási perek beszüntetésére, a rendi jogok tiszteletben tartására, a szabad vallásgyakorlásba
• a 15 éves háború a zsitvatoroki békével fejeződött be: a törökök és a Habsburgok is megtartották az elfoglalt várakat, így tehát Eger és Kanizsa török fennhatóság alá került. A szultán és a császár elismerte egymást egyenlő félnek (a Habsburg császárnak többé nem kell éves adót fizetnie).

Bocskai István még 1606-ban meghalt. Politikai végrendeletében kiállt a független Erdély mellett, amelyet szerinte csak akkor szabad újraegyesíteni a királyi Magyarországgal, ha ott ismét nemzeti király uralkodik.

FORRÁSOK
1. A hajdúkapitányok kiáltványa
2. Bocskai letelepíti a hajdúkat
3. A bécsi béke
4. Bocskai végrendelete

VIDEÓK

KÉPEK

1. Hajdúkatona