A SZABADSÁGHARC KEZDETE

A törökök kiűzése után a Habsburgok uralma általános elégedetlenséget keltett. Még 1697-ben kitört a hegyaljai felkelés, de ezt a császári csapatok leverték. Később az elégedetlen nemesek élére II. Rákóczi Ferenc állt (1676-1735, Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, anyja Zrínyi Ilona, nevelőapja Thököly Imre). Levelezni kezdett XIV. Lajossal, ám ez kiderült és szervezkedés vádjával letartóztatták őt. A börtönből megszökött és Lengyelországba menekült.

1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, a császári csapatok nagy részét kivonták az országból. Ez megadta a várva várt lehetőséget a Habsburg-ellenes felkelés megindítására. 1703-ban Rákóczit felkereste egy jobbágyküldöttség, élén Esze Tamással, hogy felkérje a felkelés vezetésére. Rákóczi elfogadta a felkérést, és kiadta a brezáni kiáltványt, amelyben felsorolta a felkelés okait. Zászlót küldött a felkelőkkel (felirata: Cum Deo pro Patria et Libertate - "Istennel a hazáért és a szabadságért!"), majd ő is Magyarországra érkezett.

A SZABADSÁGHARC SIKEREI ÉS HÁTTERE

Rákóczi hívei magukat - Thököly mintájára - kurucoknak nevezték. A császár katonáit és a hozzá hű nemeseket labancoknak (labanc = Landsknecht, zsoldos) hívták.

A szabadságharc néhány év alatt gyors győzelmeket hozott:

• 1703-1705 között a felkelők a Felvidék keleti részéről kiindulva az ország nagy részét elfoglalták.
• 1704: Erdélyt is elfoglalták, itt Rákóczit erdélyi fejedelemmé választották
• 1705: a Dunántúl is a kurucok kezébe került

A következőkben sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek a szabadságharc sikereit lehetővé tették, ám egyben megszabták annak korlátait, lehetőségeit is.

A kuruc hadsereg

A kuruc hadsereg fővezére Bercsényi Miklós, legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt (1705 körül). Noha Rákóczi igyekezett fejleszteni a hadseregét, annak nagy része irreguláris (képzetlen, fegyelmezetlen) katona maradt. Zöme lovasságból állt, tüzérséggel szinte nem is rendelkezett, ezért harcmodorát a portyázás, gyors betörések jellemezték. Nyílt csatát nem szívesen vállaltak, várostromokat még annyira sem (pl. Budát meg sem kísérelték elfoglalni). Kevés volt a képzett tiszt, a legjobb vezérek közül Bottyán János, Béri Balogh Ádám említhető.

Ezzel szemben a labanc hadsereg zöme reguláris (képzett, fegyelmezett), és korszerű haderő volt, amely a nyílt csaták mindegyikét megnyerte a kurucokkal szemben.

Gazdasági és társadalmi problémák

Rákóczi jövedelme a fejedelmi birtokokból, bányákból és vámokból, adókból és külföldi segélyekből jött össze - és általában kevés volt. A Rákóczi által kiadott rézpénz hamar elértéktelenedett, ezért a katonákat nemigen tudták kifizetni. A szabadságharc vége felé XIV. Lajos is beszüntette a segélyek folyósítását.

Rákóczinak a szabadságharc sikeres folytatásához a nemességet és a jobbágyokat egyaránt maga mellett kellett tartania: a nemesek politikai támogatására szüksége volt, a hadsereg zömét pedig a jobbágyok adták. E célból a harcoló jobbágyoknak szabadságot, azaz a földesúri szolgáltatások alóli mentességet ígért (1703, vetési pátens), ami viszont a nemesség érdekeit sértette.

Nemzeti (etnikai) ellentétek ebben a korszakban még alig voltak. A horvátok, a szerbek és az erdélyi szászok mindvégig kitartottak a császár mellett, sőt a szerbek fegyveresen is szembefordultak Rákóczival. Ugyanakkor az északon élő szlovák és ruszin parasztok lelkesen támogatták Rákóczit.

Kuruc országgyűlések

Rákóczi hívei az évek során három országgyűlést is tartottak.

1705: szécsényi országgyűlés

• létrehozták a kuruc államszervezetet: a magyar rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek
• Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották
• mellé 24 tagú Szenátust, Gazdasági Tanácsot, kancelláriát állítottak fel

1707: ónodi országgyűlés:

• mivel az 1705-ben elhunyt I. Lipót utódjával, I. József császárral és királlyal (1705-11) sem sikerült megegyezni, ezen az országgyűlésen a kurucok kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (nemzetközi elismerést akartak, a cél egy külföldi fejedelem behívása volt)
• bevezették a közteherviselést (a nemeseknek is adózniuk kellett); 
• az intézkedések ellen háborgó nemeseket megfélemlítették.

1708: sárospataki országgyűlés

• ez az országgyűlés már a szabadságharc hanyatló időszakában volt
• a jobbágyokat a hajdúszabadság ígéretével akarta a háborúra ösztönözni Rákóczi

A SZABADSÁGHARC BUKÁSA

A szabadságharc sikere végső soron a spanyol örökösödési háborútól függött. Mivel Rákóczi szövetségese, XIV. Lajos egyre több vereséget szenvedett (1704 Höchstädt, 1709 Malplaquet), a császár egyre több hadat tudott Magyarországra irányítani.

1708-ben a trencséni vereség fordulópontot jelentett a szabadságharc menetében. Innentől a kuruc hadak folyamatosan szorultak vissza, és 1710-re a felkelők ismét már csak Északkelet-Magyarországot birtokolták. A háborús kimerültséget fokozta a pestis pusztítása.

Rákóczi azonban nem adta fel: Lengyelországba távozott, hogy I. Péter orosz cárral tárgyaljon és vele kössön szövetséget. Távollétében azzal bízta meg tábornokát, Károlyi Sándort, hogy időhúzási céllal tárgyaljon a császáriakkal. I. József jó érzékkel egy magyar arisztokratát, Pálffy Jánost nevezett ki főparancsnoknak. Károlyi és Pálffy hamar megegyezett a békekötésről.

A szatmári béke (1711)

1711 áprilisában megkötötték a háborút lezáró szatmári békét:

• Rákóczi és az összes felkelő amnesztiát (kegyelmet) kapott,
• a Habsburgok ígéretet tettek a rendi jogok tiszteletben tartására, az országgyűlés összehívására, az idegen intézmények (pl. Újszerzeményi Bizottság) megszüntetésére, a vallásszabadság biztosítására
• de nem állították vissza sem a szabad királyválasztást, sem a rendek ellenállási jogát, illetve Erdélyt és a Határőrvidék területét sem csatolták vissza Magyarországhoz

Májusban a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert, és ezzel a szabadságharc véget ért. Maga Rákóczi nem fogadta el a békét, hanem kevés hívével emigrációba vonult, és a törökországi Rodostóban (mai nevén Tekirdag) halt meg 1735-ben.

A szatmári béke kompromisszumos béke volt, és helyreállította az egyensúlyt a rendek és az udvar között. A magyar rendek kénytelenek voltak belenyugodni a Habsburg-dinasztia uralmába, utóbbiak viszont lemondtak az abszolutizmus bevezetéséről. Így a következő században Magyarország viszonylagos önállóságban fejlődhetett a Habsburg Birodalom keretein belül.

FORRÁSOK
1. Rákóczi kiáltványa
2. Kuruc országgyűlések
3. A szatmári béke

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/rakoczi-szabadsagharc

KÉPEK

1. Katonai erőviszonyok a Rákóczi-szabadságharcban