A TÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Kelet-Európa nem tudott bekapcsolódni az Atlanti-óceánon folytatott világkereskedelembe, ezért ez a térség elmaradt a fejlődésben Nyugat-Európához képest. Itt a kereskedelem a Balti-tengeren zajlott:

• Kelet-Európa élelmiszert szállított nyugatra
• cserébe a fejlett gazdasággal rendelkező nyugat-európai országok (Anglia, Hollandia, Franciaország) iparcikkeket vittek keletre

Ez azonban hosszú távon hátrányosan érintette Kelet-Európát:

• nem fejlődött az ipar, az ipar elmaradottsága miatt nem alakult ki erős polgárság,
• a nemesek az élelemtermelés biztosítása érdekében növelték a jobbágyok terheit: ismét röghöz kötötték őket, növelték a robotot  - ez általában visszaesést jelentett a helyzetükben a korábbi szabadabb állapothoz képest ("második jobbágyság").

LENGYELORSZÁG

A Lengyel-Litván Unió a XVI. században Európa legnagyobb területű országa volt. A Jagelló-dinasztia kihalása után a lengyel rendek korlátozták a királyi hatalmat és az országot "nemesi köztársasággá" alakították át:

• a királyt a nemesek választották,
• csak az országgyűlés (szejm) határozata alapján vethetett ki adót vagy állíthatott fel hadsereget,
• de bármelyik nemes egymaga megvétózhatta a szejm határozatát (!).

Bár ez a rendszer az alkotmányos monarchiára hasonlított, Lengyelországban a nemesek hatalma és viszályai miatt hosszú távon a központi hatalom megbénulásához és anarchiához vezetett.

1576-86 között az erdélyi fejedelem, Báthori István volt a lengyel király, ő sikerrel harcolt az oroszok (IV. Iván cár) ellen. Lengyelország már a XVII. században területeket veszített a svédek, a törökök és az oroszok javára. A XVII. század végén III. Sobieski János király átmenetileg feltartóztatta a hanyatlást. Ő segített Magyarországról kiűzni a törököket. Halála után a lengyel állam mély válságba került.

OROSZORSZÁG

A Moszkvai Fejedelemségnek a XVI. századra sikerült egyesítenie az orosz fejedelemségeket, az ország ekkor indult el a felemelkedés útján. Az orosz társadalom elmaradott volt: a polgárság gyenge volt, a jobbágyokat szinte rabszolgaként dolgoztatták. Nem alakult ki rendiség sem, a cár teljhatalommal kormányzott (despotikus hatalom), ebben egyedül a nemesek (bojárok) hatalma korlátozta az elején.

IV. (Rettegett) Iván (1547-1584)

Belpolitika: megerősítette a cári hatalmat:

• perek és kivégzések útján leszámolt a hatalmát veszélyeztető bojárokkal
• belső és külső területre osztotta az országot; a belső, értékesebb területeket a hozzá hű nemesek között osztotta szét; ellenfeleit a külső vidékekre telepíti

Külpolitika: terjeszkedés:

• nyugat felé célja egy tengeri kijárat szerzése a Balti-tenger felé (kereskedelem miatt; az északi orosz kikötők télen megközelíthetetlenek voltak a fagy miatt), ez egyelőre sikertelen maradt (Báthori István lengyel király visszaverte),
• az oroszok elfoglalták a Volga folyó vidékét (Kazanyt és Asztrahányt), ezzel az ország területe megduplázódott

A XVI. század végén indult meg Szibéria meghódítása. Szibéria kezdetben a prémek miatt volt értékes; a XVII. század végére az oroszok elérték keleten a Csendes-óceánt, ezzel Oroszország a világ legnagyobb országává vált.

A XVII. század elején Oroszország átmenetileg válságba kerül a lengyelek és a svédek támadásai miatt. 1613-ban új dinasztia került a trónra: a Romanov-dinasztia (1918-ig). Ennek legtehetségesebb uralkodója:

I. (Nagy) Péter (1689-1725)

Belpolitika: célja az volt, hogy országa felzárkózzon a fejlett Nyugat-Európához:

• külföldi mesterembereket hívott be és manufaktúrákat alapított, hogy fellendítse az ipart (a külföldi mesterek sok új iparágat honosítottak meg, pl. ágyúöntés)
• korszerűsítette az állam irányítását és a hadsereget, modern flottát hozott létre
• fejlesztette az oktatást, bevezette a nemesi gyermekek kötelező taníttatását
• meghonosította a nyugati szokásokat (pl. szakáll, kaftán betiltása)

Külpolitika: háborús győzelmek:

• északi háború (1700-1721) XII. Károly svéd király ellen – tét az Észak-Európa feletti hatalom, végül hosszú háborúban az oroszok győztek
• délen megszerezte Azovot a törököktől, ezzel a Fekete-tengerre is kijárást szerez.

Az északi háborúban elért győzelemmel az oroszok kijutottak a Balti-tengerhez: 1703-ban Péter itt alapította meg Szentpétervárt, ez lett Oroszország új fővárosa. Nagy Péter uralkodásának végére Oroszország európai nagyhatalommá vált.

FORRÁSOK
1. Henrik király törvényei
2. Péter cár rendelete

VIDEÓK

KÉPEK

1. Péter cár levágja egy bojár szakállát

2. Szentpétervár a XVIII. században