HARCOK AZ ÚJ REND MEGSZILÁRDULÁSÁÉRT

Szent István halála után az általa alapított új rend veszélybe került a belső viszályok miatt. Az ország meggyengülésével a német befolyás egyre fenyegetőbbé vált.

István utódja, Orseolo Péter (1038-41): olasz és német származású előkelőknek kedvezett, ezért a magyar előkelők elűzték őt és István sógorát, Aba Sámuelt (1041-44) választották királlyá. Péter azonban III. Henrik német-római császár segítségével visszatért és legyőzte Aba Sámuelt.

Péter második királysága (1044-46) sem tetszett a magyar uraknak, ezért hazahívták az István által megvakított Vazul elmenekült fiait, András, Béla és Levente hercegeket. Közben kitört az első pogánylázadás (1046) Vata vezetésével: a pogányok templomokat égettek, papokat gyilkoltak (pl. Gellértet is ekkor hajították le a Gellért-hegyről). A hercegek legyőzték a lázadókat.

I. András (1046-60)

• 1050-ben és 1051-ben III. Henrik megtámadta az országot, de vereséget szenvedett. (Két legendabeli epizód: 1. A Vértes-hegység a németek által menekülés közben eldobált vértekről kapta nevét, 2. egy Búvár Kund nevű vitéz a Dunán víz alatt meglékelte a császár hajóit.)
• 1055-ben alapította András a tihanyi apátságot, melynek alapítólevelében több magyar szó is van.
• András és Béla megegyeztek a hatalom megosztásában: Béla kapott egy hercegséget és az ígéretet, hogy András halála után ő lesz a király. De Andrásnak fia született, Salamon, így Béla elesett a tróntól. Ezért újra fellángolt a belharc, Béla legyőzte Andrást, Salamon pedig elmenekült.

I. Béla (1060-63) uralma alatt, 1061-ben tört ki a második pogánylázadás Vata fia, János vezetésével, ezt Béla leverte. (Ezután több pogánylázadás már nem lesz, a magyarok belenyugszanak a kereszténységbe.) Salamon közben visszatért, és éppen megütköztek volna Bélával, amikor Béla egy balesetben meghalt (rászakadt a trón). Béla fiai, Géza és László elmenekültek.

Salamon (1063-1074) egyezséget kötött Béla fiaival, azok megkapták Béla hercegségét, de később mégis Salamon ellen támadtak.

I. Géza (1074-77) koronát kért a bizánci császártól, ez a ma Szent Koronaként ismert ékszer alsó része (a felső rész, a latin korona kicsit későbbi). Géza halála után öccse, László került a trónra.

I. (SZENT) LÁSZLÓ ÉS KÖNYVES KÁLMÁN

I. (Szent) László (1077-1095)

A krónikák szép termetű, vitéz uralkodónak írják le, a későbbi legendák lovagkirályként ábrázolják. Visszaverte az országra törő kunokat.

Belpolitika: rendkívül szigorú törvényeivel megerősítette az országot:

• magántulajdon védelme: lopás büntetése halál (10 dénár értéken felül), a bíró szigorúbb büntetést kap, ha a bűnöst nem bünteti meg, mint ha ártatlant büntet meg (A korabeli bíráskodás jellegzetességei: 1. aki templomba menekült, ott nem foghatták el, 2. istenítélet.)
• egyház megerősítése: bünteti a miséről való elmaradást, a pogány szokásokat; új püspökségeket alapít; 1083-ban szentté avattatja Istvánt, Imrét és Gellértet (az első magyar szentek)

Külpolitika: 1091-ben elfoglalja Horvátországot - Horvátország innentől több, mint 800 éven át (1918-ig) Magyarországhoz tartozik, élén a XIII. századtól a magyar király által kinevezett horvát bán áll.

Könyves Kálmán (1095-1116)

Lászlónak nem volt fia, ezért Géza fiatalabbik fia, Kálmán lesz a király. Őt (rossz külseje miatt is) papnak nevelték, szemben bátyjával, Álmossal. Kálmán a legműveltebb középkori királyunk.

Kálmán és Álmos megegyezett, hogy Álmos megkapja a hercegséget, amíg Kálmán a király, de Kálmánnak fia született (István), akit előre megkoronáztatott, ezért viszály tört ki Kálmán és Álmos között. Ennek úgy lett vége, hogy Kálmán megvakíttatta Álmost és annak fiát, Bélát.

Belpolitika: enyhített László szigorú törvényein, mert már nem volt szükség ekkora szigorra: halálbüntetés csak 20 dénár fölött járt; megtiltotta a boszorkányok üldözését.

Külpolitika: biztosította uralmát Horvátország felett, meghódította Dalmáciát (az Adriai-tenger partvidéke, kereskedelmi szempontból volt fontos).

A "SÖTÉT XII. SZÁZAD"

László és Kálmán uralkodása alatt a belső rend megerősödött. A XII. században azonban ismét folytatódtak a belviszályok, és a németek helyett most a Bizánci Birodalom terjeszkedési kísérleteit kellett kivédeni. Ezen kívül a források (oklevelek) csekély száma miatt is tarthatjuk "sötétnek" a XII. századot.

III. Béla (1172-1196)

Bizáncban nevelkedett, ott megismerkedett egy fejlettebb kultúrával és államigazgatással, amit hazatérve itthon is megpróbált meghonosítani.

Törvényében kötelezővé tette az eléje kerülő ügyek írásba foglalását - Béla uralkodása alatt annyira megnőtt a kiadott oklevelek száma, hogy külön hivatalt hozott létre az oklevél kiadásra, a kancelláriát. (Valószínűleg Béla kancelláriáján dolgozott jegyzőként az első magyar krónikaíró, Anonymus is.)

Fennmaradt III. Béla jövedelem-kimutatása is, ebből megtudhatjuk, miből mennyi jövedelme volt a korabeli magyar királynak. Kétféle forrásból származott ez a jövedelem: a király saját földbirtokaiból, ill. a regálé-jövedelmekből.

Regálé-jövedelem volt például:

• Pénzváltás: a pénzverés királyi monopólium volt, a királyok rendszeresen (akár évente többször is) új pénzt verettek, a régit kötelező volt beváltani, ilyenkor a kamara kevesebb pénzt adott vissza (időnként egyenesen pénzrontáshoz is folyamodtak, azaz a visszaadott pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott, ez a kereskedelem számára nagyon hátrányos volt).
• Sókereskedelem: szintén királyi monopólium volt, a só a középkor egyetlen fűszere és tartósítószere; bányák főleg Erdélyben voltak.
• Vámok, révek, vásárok: azaz a kereskedelemből származó bevételek.

A kimutatás alapján alapján III. Béla valószínűleg a kor egyik leggazdagabb uralkodója lehetett, jövedelme kb. a francia királyéval vetekedhetett. (A kimutatás azért készült, mert Béla VII. Lajos francia király lányát kérte - és kapta - feleségül.)

FORRÁSOK
1. Az első pogánylázadás
2. László törvényeiből
3. Kálmán törvényeiből
4. III. Béla rendelete
5. Freisingi Ottó leírása Magyarországról

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/allamalapito-szent-istvantol-allamgyarapito
https://www.youtube.com/watch?v=c7OmrcBI9a4 - kisfilm az 1051-es német támadásról
https://www.youtube.com/watch?v=qXjvwUsZLyI&list=PL602ABB35EE827C5B&index=9 - Mondák a magyar történelemből: Korona és kard
https://www.youtube.com/watch?v=ttgfJFYEalI - kisfilm a zimonyi csatáról

KÉPEK

1. Az Árpád-házi királyok családfája

2. Kálmán király megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát

3. III. Béla arcrekonstrukciója

4. III. Béla bevételei