Források: Válság és megerősödés a XI-XII. században (9.7.1)

1. Szent Gellért nagyobb legendájából

András és Levente Magyarországba jöttek, s a magyarok töméntelen sokasággal tódultak hozzájuk Pest városába. És az ördög ösztönzésére könyörögtek, hogy engedjék meg az egész népnek pogány módra élni, a püspököket és papokat megölni, az egyházakat lerombolni, a keresztény hitet elvetni és bálványokat imádni; kik is megengedték nekik, hogy szívük kívánsága szerint menjenek, és vesszenek el ősapáik tévelygéseiben: mert különben Péter király ellen nem harcoltak volna. A visszatértek között legelőször egy Vata nevű ajánlá magát az ördögnek, és megnyírta fejét pogány módra, és mindnyájan így tettek, és az ördögnek áldoztak, és kezdtek lóhúst enni, és minden gonosz és rettenetes dolgokat tenni és gyakorolni, a papokat és minden keresztényt öldökölni, az egyházakat lerontani, s kiáltóik kezdték András és Levente parancsát hirdetni, hogy a püspököket a papokkal és barátokkal együtt meg kell ölni, és emlékezetük is vesszen el örökre, és apáik vallását újra föl kell venni.

a) Gyűjtsd ki a szövegből a pogány szokásokra vonatkozó szavakat!
b) Gyűjtsd össze a lázadók követeléseit!
c) Állapítsd meg András herceg és a felkelők viszonyát!

 

2. Szent László törvényeiből

   1. Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki.
   4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak.
   6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden vagyonát adja vissza.
   12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.
   14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.

   3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása és a szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot fog adni.
   22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.

a) Gyűjtsd ki a forrásban előforduló büntetéseket!
b) Hogyan jelenik meg a középkori vallásos gondolkodás az igazságszolgáltatásban?
c) Különbséget tesznek-e a büntetések a szabadok és a szolgák között?
d) Mikor büntetik meg jobban a bírót: ha ártatlant megbüntet vagy ha bűnöst elenged? Mi lehetett ezzel a cél?
e) A vallási élet mely területeivel foglalkoznak az előírások! Magyarázza meg, mire utalnak ezek!

 

3. Könyves Kálmán törvényeiből

   20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek nincsenek, örököljön a fiútestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fiútestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át.
   54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelő dolgot, avagy húsz dénár értékű ruhát lop, mint tolvajt ítéljék el.
   7. Hogy senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból; aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak közül, hét napon át [vezekeljen] verésekkel.
   32. Azoknak, akik a szerpapságot és áldozópapságot nőtlen állapotban nyerték el, feleséget venni nem szabad.

a) Hogyan rendelkezik a törvény a nemesi birtokok örökléséről?
b) Vesd össze a törvényeket László törvényeivel (bűncselekmények, büntetések)! Milyen hasonlóságokat és eltéréseket tapasztalsz? Mi lehet ezeknek az oka?

 

4. III. Béla 1181. évi okleveléből

Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében, s az idő előrehaladásával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt, amiben a szerződő felek egymás között megállapodtak. Hogy ez az írás segítségével és alkalmas férfiak tanúbizonyságával sérthetetlenül és szilárdan megmaradjon, azért én, Béla, Magyarország dicső királya megfontoltan és királyi méltóságomnak jövőjéről is gondoskodva – nehogy bármilyen az én személyem előtt megtárgyalt és megvitatott egy feledésbe merüljön – szükségesnek tartottam, hogy minden, az én felséges személyem jelenlétében előadott dolog az írás bizonyságával erősíttessék meg.

a) Magyarázd meg a rendelkezés kiadásának okait és következményeit!

 

5. Freisingi Ottó német püspök leírása a magyarokról (XII. század)

Ezt a régtől Pannóniának nevezett tartományt [...], amelynek belseje a róna tágas síksága, és amely a folyók és folyamok futásától ékes, a különböző fajú vadakban dús erdőkben bővelkedik, oly gazdagnak ismerik természettől fogva virágzó szépsége és földjeinek termékenysége miatt, hogy szinte Isten paradicsomának, vagy a hírneves Egyiptomnak látják. [...]

Ezek a magyarok visszataszító külsejűek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, amiért martalékul hagyta ezt a szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek.

Abban mégis a körültekintést követik, hogy semmi fontos dologhoz sem fognak gyakori és hosszas tanácskozás nélkül. Ámbár hajlékaik falun és városon is a legsilányabbak, ti. nádból vannak, a fából valók pedig ritkák, kőből pedig a legritkábbak, mégis egész nyáron és ősszel sátrakban tanyáznak. [...] Fejedelmükkel szemben azonban annyira engedelmesek, hogy bármelyikük hallatlan bűnnek gondolná őt nemhogy nyílt ellentmondással ingerelni, hanem akárcsak titokban súgva-búgva belemardosni is. Ezért van, hogy noha az említett ország kb. 70 vagy több ispánságra oszlik, az egészből a jövedelem kétharmada jog szerint a király kincstárát illeti [...], és senki sincs a nagy kiterjedésű országban, aki a királyon kívül pénzt merészkedik veretni vagy vámot szedni. [...] Ha a király valamikor hadat akar vezetni, akkor mindenki ellenkezés nélkül, mint egy test egyesül.

a) Nézz utána: járt a szerző Magyarországon? Honnan szerezhette az értesüléseit?
b) Mi a véleménye a szerzőnek Magyarorországról? Mihez hasonlítja?
c) Mi a véleménye a magyarokról? Mi az, ami nem tetszik neki? Milyen pozitív vonásokat említ?
d) Mit tudhatunk meg a szövegből a XII. századi Magyarország állapotáról, működéséről? Ez mennyire vág egybe az általunk tanultakkal?
e) Amikor a szerző „a magyarokról” beszél, vajon melyik társadalmi csoportot érti alatta? Milyen rangú emberekkel találkozhatott?
f) A szöveg mely részeiben szerepelnek inkább tények, és mely részekben van inkább a szerző saját véleménye?
d) A szerző hazája, a Német-római Birodalom inkább hercegségek és püspökségek laza szövetsége volt, mintsem egységes állam; egy-egy gyengébb kezű császár alatt gyakorlatilag szétesett. Ez a tudat vajon mennyire befolyásolta azt, amit a szerző Magyarországról írt?