1. Mirandola: Az emberi méltóságról (XV. század)

Nem adtunk neked, Ádám, sem határozott lakhelyet, sem saját arcot, sem bárminő különleges adottságot, hogy a magad akarata, a magad véleménye szerint lehessen bármi, tetszés szerinti lakhelyed, bármilyen tetszés szerinti arcod, és bírhass mindazon adottságokkal, amelyeket biztosan kívánsz magadnak. A többi élőlény természetét az általunk előírt törvények határozzák meg, és tartják is korlátok között. Téged semmiféle áthághatatlan korlát nem akadályoz, neked még e természetet is magadnak kell saját magad számára meghatároznod, tulajdon szabad akaratod szerint, amelyek kezébe én sorsod letettem. A világ közepébe helyeztelek, hogy onnan jól láthasd magad körül, mi minden van e világon.

a) Ki beszél kihez a szövegben?
b) Mutasd be a humanizmus emberképének jellemzőit!

2. Boccaccio a pestisről

1348-hoz értek az évek, amikor Firenze híres városába, amely minden más olasz városnál gyönyörűbb, megérkezett a pestis halált hozó nyavalyája, amely akár az égitestek hatására, akár bűnös cselekedeteink miatt Isten igazságos haragjából a mi megjavításunkra küldetett a halandókra. [...]

Nem használt ellene sem a józan fontolgatás, sem az olyasféle emberi elővigyázatosság, mint hogy a várost külön erre a célra rendelt személyzettel a sok szeméttől megtisztíttatták, megtiltották, hogy oda bárki beteg belépjen, és tanácsokat adtak az egészség megóvására, Nem használtak az alázatos könyörgések, amelyekkel jámbor személyek nem egyszer, de sok ízben elrendelt körmenetekkel és más módokon Istenhez fordultak. [...] Úgy látszott, hogy e betegség gyógyítására sem orvos tanácsa, sem gyógyszer nem használ, és nem segít. [...] A legtöbben a daganatok megjelenésétől számított három napon belül, ki előbb, ki utóbb, s többnyire mindennemű láz vagy egyéb szimptóma nélkül meghaltak. És azért volt ennek a betegségnek akkora az ereje, mert akik benne szenvedtek, azokról érintkezés útján átterjedt az egészségesekre is, valamint a tűz teszi, ha száraz vagy olajos holmi kerül a közelébe. És hogy a baj még nagyobb legyen, nemcsak a betegekkel való beszélgetés vagy érintkezés tette az egészségeseket beteggé, és lett oka közös haláluknak, de úgy látszott, ha hozzányúltak a ruhájukhoz vagy bármily olyan dologhoz, amelyet betegek érintettek vagy használtak, az már átvitte a betegséget az érintőre. [...]

Az ilyen vagy más hasonló, sőt ennél szörnyűbb esetek miatt sokféle rettegés és képzelgés támadt azok között, akik életben maradtak, amelyek mind ugyanazon nagyon kegyetlen végső következtetésre indították őket: hogy utálják és kerüljék a betegeket és azok holmiját.

a) Boccaccio mely műve és hogyan kapcsolódik a pestishez?
b) Milyen okait sorolja fel a járványnak?
c) Hogyan próbálták megakadályozni a pestis terjedését? Különítsd el a módszereket észszerű és nem észszerű megoldásokra! Mi volt az oka a manapság különösnek tűnő megoldási kísérleteknek?
d) Mi volt az egyetlen hatásos védekezés?

3. A hirsaui kolostor évkönyvéből

Ebben az időben történt, hogy Mainzban, Németország egy Rajna menti városában, és nem, mint egyesek hamisan állítják, Itáliában, hogy e csodálatos és azelőtt soha nem hallott művészetet: könyveket betűkből összeállítani és kinyomtatni, Gutenberg János, egy mainzi polgár, feltalálta és kigondolta. […] elsőnek a Castholicon néven ismert szótárt nyomtatták ki, miután a betűk vonalait rendre fatáblákra rajzolták és a formákat azután összeillesztették; e formákkal azonban semmi mást nem tudtak nyomtatni, mivel a betűk a táblákról nem voltak levehetők és mozgathatók, hanem rajtuk voltak vésve. E találmányt azután még fejlettebbek követték. Rájöttek annak művészetére, hogy a latin ábécé minden betűjéről formát öntsenek […] bronzból, vagy ónból, amelyeket már mindenféle nyomtatáshoz használni lehetett, régebben ezeket kézzel metszették.

a) Mutasd be a könyvnyomtatás alapvető technikai újításait!
b) Hogyan viszonyul a szerző a találmányhoz és a feltaláló személyéhez?

4. Johann Winterthur (XIV. század)

Szent Othmár napján [1315. november 16.] Lipót herceg egy hegy és az Argerisee nevű tó között be akart törni a svájciak földjére, de a hegy magassága és meredeksége szándékában megakadályozta. A lovagok ugyanis zsákmányvágytól feltüzelve mindnyájan nagy merészen az első csatasorba álltak, de a hegyre felkapaszkodni nem bírtak, mert még a gyalogosok is alig voltak képesek lépni vagy megállni. A svájciak pedig […] rejtekhelyeikből bátran és kemény szívvel leszállának, és a lovagokat, mint a hálóban megfogott halakat, megrohanják és ellenállás nélkül legyilkolják. A svájciak ugyanis szokásuk szerint csizmáikat bizonyos vasakkal szerelték fel, melyek segítségével a legmagasabb hegyen is könnyen járhattak és megállhattak, míg ellenségeik és ellenségeik lovai semmiképpen sem bírtak megállni. Igen rettenetes gyilkoló fegyverük is volt a svájciaknak, melyet közönségesen alabárdnak neveztek, mellyel mint ollóval metszették és darabolták szét a legerősebb páncéllal felszerelt lovagot is.

a) Milyen felszereléssel harcoltak a svájciak?
b) Magyarázd meg a lovagi sereg vereségének okait!

5. A husziták tanai

Azt, amit nem mond meg, és nem ír le világosan a Biblia, a keresztények nem kötelesek hinni, s azért nem is kötelesek megtartani. […] A misét nem szabad sem latinul, sem más nyelven énekelni, csak a nép nyelvén […]. Senkinek sem szabad az égi szentekhez imádkozni, hogy segítsenek vagy hogy Istennél közbenjárjanak, mert ez bálványimádás volna. A szentek ereklyéit és maradványait nem szabad sem őrizni a róluk elnevezett templomokban, sem tisztelni azokat […].

Abban az időben [Krisztus bekövetkező második eljövetelekor] nem lesznek a földön sem királyok, sem uralkodók, sem alattvalók, eltűnnek az adók és szolgáltatások, senki senkit nem kényszeríthet semmire, hiszen mindnyájan egyformán testvérek és nővérek lesznek. Ahogy Tábor városában nincsen „enyém” és „tied”, hanem minden közös, ugyanígy mindig mindennek közösen mindenkiének kell lennie, és senkinek nem lehet külön tulajdona, aki pedig ilyennel rendelkezik, halálos bűnt követ el […].

Ezután nem illik királyt bírni, sem ilyet választani, minthogy maga az Isten akar király lenni az emberek felett, és a kormányzást át kell adni a nép kezébe, hogy minden uraságot, nemest, lovagot le kell dönteni, és meg kell semmisíteni, […] hogy meg kell szüntetni minden adót, szolgáltatást és illetéket, ezekkel együtt minden fejedelmi hatalmat és világi hatalmat, hogy meg kell semmisíteni minden fejedelmi, tartományi, városi és paraszti jogrendet, mint olyanokat, amelyek emberi alkotások, nem pedig Isten művei.

a) Gyűjtsd össze, hogy melyek azok a hitelvek illetve szertartások, amelyeket elítél a szerző!
b) Milyen társadalmi és politikai követeléseket sorol fel a szöveg?