A FRANK ÁLLAM KEZDETEI

A frankok germán nép, akik az V. századi népvándorlás során elözönlötték a rómaiak lakta Galliát. A frank népesség nagy részét szabad harcosok alkották, ez jelentős katonai erőt jelentett, amellyel meg tudták védeni új hazájukat a többi germán néptől, sőt terjeszkedni is tudtak.

Klodvig (500 körül)

• megalapította a frank államot: egyesíti a frank törzseket és királlyá koronáztatta magát,
• felvette a katolikus vallást és népét is megtérítette.

Klodvig utódai, a Meroving-dinasztia alatt a királyi hatalom a belső harcok miatt meggyengült. (Időnként a királyok szétosztották fiaik között az országot, és állandósult a különböző frank hercegek közti harc.) A frank állam mégsem szűnt meg, mert a frankok nagy tömegük miatt nem olvadtak be a római lakosságba (bár a latin nyelvet átvették, ebből alakult ki a francia nyelv), valamint a katolikus hit felvételével maguk mögött tudhatták az egyház és a lakosság támogatását.

A VIII. század elejétől a Meroving-királyok helyett egyre inkább az udvarnagyok (majordomusok) irányítják az országot, főleg azért, mert nekik a hadsereg vezetőiként valódi hatalmuk volt. Az udvarnagyi tisztség egy frank arisztokrata család, a Karolingok kezében örökletessé vált. Ennek a családnak fontosabb tagjai:

Martell Károly

• udvarnagy
• 732: a frank hadsereg vezéreként Poitiers-nél (Franciao.) megállította az arab előretörést, így Európa megmenekült az iszlám uralmától.

Kis Pippin

• Károly fia; udvarnagy, majd 751-ben a római pápa támogatásával magához ragadta a királyi hatalmat. (A királyt szakállát lenyíratta és őt magát kolostorba záratta.)
• A longobárdok Rómát fenyegették, ezért a pápa Pippinhez, mint katolikus uralkodóhoz fordult segítségért. Pippin 756-ban, hogy viszonozza a támogatást, a pápa segítségére sietett Itáliában és legyőzte a longobárdokat. A meghódított területeket, Róma központtal a pápának ajándékozta, így létrejött a Pápai Állam.

NAGY KÁROLY BIRODALMA (768-814)

Károly Pippin fia volt, a Frank Birodalom legnagyobb uralkodója. Uralkodásának első felében hódításokkal terjesztette ki a Frank Birodalom határait. A következő népekkel harcolt:

• szászok (É-Németo.): pogány germán nép, évtizedekig elhúzódó háborúkat vívott velük, mert állandóan lázadtak a frank uralom ellen, végül kénytelenek voltak behódolni és megtértek
• avarok (Kárpát-medence): keleti nomád nép, meghódításukkal a frank birodalom eléri a Dunát, a Római Birodalom régi keleti határát (ld. 9.5.3)
• longobárdok (É-Itália): Károly végleg meghódította az országukat
• arabok (É-Hispánia): Károly átkelt a Pireneusokon és az arabok elleni győzelemmel sikerült biztosítania birodalma déli határát

Ezekkel a hódításokkal a rómaiak bukása óta először sikerült Nyugat-Európa népeit egy államban egyesíteni. Ezt elismerendő, 800 karácsonyán a pápa Rómában császárrá koronázta Károlyt.

Társadalom: a frankok nagy része még mindig szabad harcos volt, de megindult egy folyamat, amelynek keretében sok szabad ember lesüllyedt és függésbe került a gazdagoktól. Ez a hadsereg átalakulásával is összefüggésben volt: korábban a frank hadsereg alapját a gyalogos, hajítóbárdos harcosok alkották. Martell Károlytól kezdve azonban előtérbe került a páncélos lovasság, a lovagok (innentől végig a középkor folyamán a lovagok lesznek a hadseregek elitje). Páncélt és lovat azonban csak a gazdagok tarthattak, a szegényebbek katonai szolgálatára így nem volt többé szükség.

Államszervezet: főváros kezdetben nincs, az uralkodó kezdetben folyton utazott, kíséretével járta az országot, hogy mindenhol igazságot szolgáltasson; később Aachent építette ki fővárossá. A birodalmat grófságokra osztotta, ezek élén a gróf (comes) állt:

• grófok feladata volt a törvények végrehajtása, az adók beszedése és a grófság védelme
• hogy elláthassák feladatukat, a grófság jövedelmeinek harmadát megtarthatták
• az uralkodó rendszeresen ellenőrizte őket küldöttek útján
• a veszélyeztetett területeken őrgrófságok létesültek, az őrgrófok a határ védelme érdekében a jövedelem egészét megtarthatták.

Kultúra: írástudó emberekre szükség volt, hogy írásba tudják foglalni a törvényeket. Az oklevelek kiadására külön hivatalt hozott létre Károly, ez a kancellária. Hogy biztosítsa az utánpótlást, udvari iskolát alapított és maga köré gyűjtötte a művelt embereket. Udvarában dolgozott Alkuin, a kor híres tudósa, valamint Einhard szerzetes, aki megírta Károly életrajzát. (Akkoriban nagyon kevés írástudó ember volt: Károly is csak nehézkesen tudott olvasni.)

A FRANK BIRODALOM FELBOMLÁSA 

843-ban Nagy Károly unokái a verduni szerződésben háromfelé osztották a birodalmat:

• Kopasz Károlyé lett a nyugati rész, ebből lassan kialakul Franciaország
• Német Lajos kapta a keleti részt, a német területek
• Lotharé a császári cím és a középső rész (Itália, Lotharingia, Burgundia); mivel ezek a területek semmilyen egységet nem alkottak, hamarosan városok és hercegségek laza halmazává bomlottak szét

A X. században a Karoling-dinasztia a nyugati és a keleti birodalomrészben is kihalt.

FORRÁSOK
1. Klodvig és a kehely
2. Nagy Károly leírása
3. Károlyt császárrá koronázzák

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/allamok-kora-kozepkorban

KÉPEK

1. A Frank Birodalom terjeszkedése

2. A Frank Birodalom államszervezete