A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET FORRÁSAI

Őstörténetnek nevezzük egy nép kialakulását és korai történetét. Ahhoz, hogy egy embercsoport néppé váljon, kell: 1. közös nyelv, 2. közös hagyományok, 3. azonosságtudat (hogy megkülönböztessék magukat más népektől).

A magyar őstörténet kutatását nehezíti, hogy nagyon kevés forrásunk van, és mindegyiknek az értelmezésében vannak nehézségek. A legfontosabb források a következők.

Írásos emlékek

Az ősmagyarok nem jegyezték fel saját történelmüket (bár ismerték a rovásírást). A IX. századtól azonban fejlett népek szomszédságában éltünk, így fennmaradtak rólunk szóló írásos emlékek. Értelmezésükben nehézséget okoz, hogy ezek szerzői idegenek, akik nem értették meg teljesen a magyar szokásokat. Ilyen pl.

• Bölcs Leó bizánci császár Taktika hadtudományi műve (900 k.)
• fia, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzása  műve (950 k.)
• Ibn Ruszta és Gardízí arab földrajztudósok leírásai a magyarokról (IX-X. sz.).

Az első magyarországi források (természetesen latin nyelven) csak a honfoglalás után készültek (a XI. századtól). Nehézséget jelent, hogy ekkorra már a magyarok is sok mindent elfelejtettek vagy átértelmeztek. Az első ilyen krónika Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) c. munkája (1200 k.)

Szájhagyomány

Magyar mondák, regék, amelyek gyakran mesés formában megőrizték népünk korai történetét. Pl. Rege a csodaszarvasról, Emese álma, Lehel kürtje. Felhasználását nehezíti, hogy nehéz eldönteni, mi a regék valós alapja.

Régészet

Az ősmagyarok településeinek, temetőinek feltárásával képet kaphatunk őseink életkörülményeiről. Pl. az előkerült tárgyakból megtudjuk, milyen mesterségeket ismertek; a pénzekből, hogy mely népekkel kereskedtek; a halottakkal gyakran eltemették a lovát is, ez arra utal, hogy a lónak nagy szerepe volt az ősmagyaroknál. Persze a tárgyakat nehéz "megszólaltatni"; gyakran nem lehet tudni, melyik néphez tartozik egy-egy lelőhely.

Nyelvészet

A magyar nyelv finnugor jellegét a XVIII. században állapították meg (finnugor eredetűek a legősibb szavaink, a nyelvtani szerkezet stb.) A nyelvészek meg tudják állapítani, mely szavaink a legrégebbiek, és ez alapján sok mindenre következtetni lehet, pl.:

• őseink gondolkodásmódjára, műveltségére. Pl. az eke, búza, sarló szavak utalnak arra, hogy őseink ismerték a földművelést.
• a növények, állatok nevei alapján a földrajzi környezetet is azonosítani lehet, pl. szarvas, farkas, medve szavaink alapján őseink hosszú ideig erdős vidéken élhettek
• a jövevényszavak alapján meg lehet állapítani, mely népek közelében élhettek őseink, pl. a kard, asszony szavaink iráni eredetűek, átvételükkor iráni népek mellett élhettünk

Fontos megjegyezni, hogy a nyelv nem mindig esik egybe a néppel (egy népcsoport több nyelvet is beszélhet vagy megváltoztathatja a nyelvét). Emiatt az a tény, hogy a magyar finnugor nyelv, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a magyar nép is finnugor eredetű.

A MAGYARSÁG KIALAKULÁSA

A mai tudományos nézet szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, ezért feltehető, hogy valaha a magyarok ősei együtt éltek a többi mai finnugor nép (pl. finnek, észtek) őseivel az Urál-hegység környékén. A magyar és a többi finnugor nyelv különbségei alapján a szétválás kb. a Kr. e. I. évezred vége felé történhetett meg – ekkor válhattunk el legközelebbi nyelvrokonainktól, az obi-ugoroktól (hantik és manysik). Mivel azonban a többi forrástípus a magyarság sztyeppei kultúrájára, kapcsolataira mutat, márpedig a finnugor népek közül egyetlen egy sem él a sztyeppén, feltehető, hogy a magyarság kialakulásában sztyeppei (ótörök) népek is részt vettek. 

Tehát a legtöbb, amit mondani tudunk a magyarság eredetéről: a Kr. e. I. évezred vége felé élhetett egy népcsoport az Urál-hegység déli részén, amely zömében finnugor nyelven beszélt és magyarnak tekintette magát.

Korai történetünk egy jelentős szakasza (kb. Kr. e. 500 - Kr. u. 896) annak a hatalmas, ligetes-füves sztyeppének a kelet-európai részén zajlott, amely végighúzódik Ázsián, keleten Kínáig, nyugaton pedig a Kárpát-medencéig ér (legnyugatabbi része a magyar Alföld).

A sztyeppén a történelem során török nyelvű lovasnomád népek éltek (pl. szkíták, hunok, avarok, kazárok). A térség történetére jellemző, hogy egy erős vezető alatt nagyon gyorsan ki tudnak alakulni birodalmak (pl. Attila hun birodalma), ám a vezér halála után ezek szétesnek, és a korábbi birodalomalkotó nép beleolvad egy újabb birodalomba. Emiatt a sztyeppén egyetlen nomád népnek sem sikerült tartós államot létrehoznia.

A Kr. u. VII-X. században a kelet-európai sztyeppe legfontosabb állama a Kazár Birodalom volt a Don és a Volga mentén. A kazár államot két fejedelem irányította (kettős fejedelemség): az istenként tisztelt, de tényleges hatalommal nem rendelkező kagán, és az országot helyette irányító alkirály.

FORRÁSOK
1. Szavaink eredete
2. Anonymus: Gesta Hungarorum
3. Kézai Simon: Gesta Hungarorum

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/nepunk-tortenete-az-oshazatol-honfoglalasig

https://tudomany.hu/cikkek/nem-mi-vagyunk-finnugor-eredetuek-hanem-a-nyelvunk-a-tudomanyhu-cikke-a-magyar-ostortenet-legfontosabb-tenyeirol-108812 - cikk a tudomány jelenlegi álláspontjáról

https://www.youtube.com/watch?v=ROMikM-OAOc - angol nyelvű videó az uráli nyelvek szétválásáról

https://www.youtube.com/watch?v=bo8XUbaU6H0 - a hanti nyelv (figyeljük meg a számok neveit!)