Források: A magyarság őstörténete (9.5.1)

1. Szavaink eredete

Finnugor eredetű szavaink:

  1. hal, keszeg, sün, nyúl, nyuszt, egér, róka, eb, ló, lúd, fajd, fogoly; méh, hangya, légy, szú
  2. háló, hajó, nyíl, íj, ideg, lő, fog(ige)
  3. fő, főz, süt, fazék, lé, eszik, iszik, köles, kenyér, ajtó, küszöb, ház, lakik, rak
  4. lepel, öv, szíj, fúró, kés, nyereg, ostor, kengyel
  5. ég, menny, világ, villám, csillag, éj, hajnal, víz, jég, hó, fagy, tó, vadon, ár(áradat), hegy, tűz, domb, tél, tavasz, ősz
  6. szem, száj, kéz, szív, fej(fő), fül, máj, áll, váll, mell, epe, könyök, arasz
  7. apa, anya, fiú, öcs, meny, vő, lány
  8. egy, kettő, három, négy, öt, hat

Ótörök jövevényszavak:

  1. árpa, búza, boglya, dara, eke, sarló, szérű, tarló, őröl
  2. alma, bor, dió, gyümölcs, körte, szőlő
  3. bika, borjú, disznó, karám, kecske, ökör, tinó, tyúk, író, köpű, sajt, túró
  4. tor, gyász, gyón, boszorkány, táltos
  5. bölcső, kancsó, karó, kapu, korsó, gyűszű, sátor, szék, ács, szűcs, szatócs, betű, ír

Szláv jövevényszavak:

  1. király, ispán, megye, tiszt, pénz, perel, pecsét
  2. keresztel, szent, malaszt, pap, barát, érsek, apáca, apát, zarándok, pünkösd
  3. szerda, csütörtök, péntek
  4. rozs, zab, gabona, csép, szalma, széna, kazal, asztag, barázda, ugar, mezsgye, paraszt (eredetileg „egyszerű, nyers, durva”), bárány, birka, jászol, járom, iga, zabla, bab, lencse, szilva
  5. juhar, jegenye, boróka, galagonya, rekettye, páfrány, gomba, moha, veréb, galamb, gerlice, szarka, csuka, pisztráng, rák, vidra
  6. abroncs, bodnár, kádár, kovács, kalapács, szekerce
  7. gerenda, asztal, lóca, pad, abrosz, párna, dunyha, zár, retesz, kulcs, kémény
  8. káposzta, kolbász, kalács, szalonna, pecsenye, ebéd, uzsonna, vacsora
  9. család, déd, unoka, dajka, cseléd, mostoha, koma
  10. ruha, nadrág, harisnya, palást, szoknya, párta

a) Milyen tevékenységekkel, jelenségekkel kapcsolatosak az egyes számozott szócsoportok?
b) Milyen eredetű a te keresztneved? Mit jelent?

 

2. Anonymus Gesta Hungarorum-jából (1200 körül)

Szkítia első királya Mágóg volt, a Jáfet fia [Jáfet a bibliai Noé egyik fia], és a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének 450. esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokba vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújított, és az egészet igen erős fallal vette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják. [...] Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai.

a) Kiktől származik Anonymus szerint a magyarság?
b) Melyik két hagyomány keveredését láthatjuk Anonymusnál?

 

3. Kézai Simon Gesta Hungarorum-jából (XIII. század)

Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarodásának kezdete után Eviláth [a Bibliában a Paradicsom mellett fekvő ország] földjére költözött, amely vidéket az idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől [Emese – az ünő = nőstény szarvas – a régi magyar nyelvben] két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak. De az óriás Ménrótnak – azt beszélik – Eneth mellett még más felesége is volt, akitől Hunoron és Magyaron kívül több fia és lánya is született; e fiai s azok utódai Perzsia vidékét lakják, testalkatra és színre a hunokhoz hasonlítanak, csupán beszédjük tér el kissé, mint a szászoké a türingiaiakétól. Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek.

Történt pedig egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak a nyomára akadni. Miután az említett ingoványt bejárták, úgy találták, hogy alkalmas állattenyésztésre, majd visszatértek atyjukhoz, s megkapván beleegyezését, összes jószágaikkal a maeotisi ingoványok közé költöztek, hogy ott letelepedjenek.

a) Mely mondatokban jelennek meg a keresztény (bibliai) elemek?
b) Hasonlítsuk össze Kézai híradását eredetünkről Anonymus fenti szövegével!