1. Prokópiosz bizánci történetíró Justinianus feleségéről, Theodóra császárnőről (VI. század)

A császárnéhoz azonban még a főhivatalnokok sem jutottak be, legföljebb hosszú várakozás és többszöri kísérlet után. Ott előszobázott nála mindig mindegyik, akár a várakozó rabszolga, egy szűk és fojtó levegőjű helyiségben, időtlen időkig. Kiszámíthatatlan kockázat lett volna ugyanis egy főhivatalnok számára, ha távol marad. […] Aztán nagy nehezen, több nap után szólították néhányukat; beléptek, épp csak hogy leborultak előtte, és ajkukkal érintették jobb és bal lábfejét, s máris nagy rettegve a lehető leggyorsabban távoztak. Az ő engedélye nélkül ugyanis nem volt szabad megszólalniuk vagy valamit kérniük. Szolgalelkűség lett úrrá a birodalomban.

a) Jellemezd a bizánci udvar légkörét! Milyen hatással lehetett a birodalom kormányzására a leírt légkör?

2. Az ún. orosz őskrónikából (XI. század)

Amikor a szlávok fejedelmükkel együtt megkeresztelkedtek, Rasztiszláv, Szvjatopolk és Kocel e szavakkal fordultak Mihály császárhoz: "Országunk megkeresztelkedett, de nincs mesterünk, hogy prédikáljon nekünk, tanítson bennünket, és magyarázza a szent könyveket. Nem értjük sem a görög, sem a latin nyelvet, egyesek így, mások ismét más módon tanítanak bennünket, így aztán nem értjük a szent könyvek értelmét és erejét. Küldj hát hozzánk olyan mestereket, akik meg tudják magyarázni nekünk a szent könyvek betűjét és szellemét." Ezt hallva Mihály császár összegyűjtötte bölcseit, és elismételte előttük a szláv fejedelmek szavait; és a bölcsek ezt mondták: "Van Thesszalonikában egy Leó nevű férfi, ennek fiai jól tudják a szláv nyelvet, két fia [Cirill és Metód] járatos a tudományokban…" Ezek megérkezve megalkották a szláv ábécé betűit, és lefordították az Apostolok cselekedeteit meg az Evangéliumot.

a) Milyen probléma jelentkezett az újonnan keresztény hitre tért népeknél?
b) Miért hajlott a császár a szláv fejedelmek kérésének teljesítésére?
c) Mi lett az eredménye Cirill és Metód munkásságának?