1. Tours-i Gergely krónikájából

Ebben az időben Klodvig serege számos egyházat kifosztott, mivel ő maga még pogány tévelygéseknek volt a rabja. Tehát valamelyik templomból egy csodálatosan nagy és szép kelyhet ragadott el az ellenség az egyházi szolgálat egyéb ékességeivel együtt. [...] Ezután mikor megérkeztek Soissons-ba [szoászonba] és az egész zsákmányt halomba rakták, a király így szólt: „Kérlek titeket, vitéz harcosaim, ne utasítsatok el, és részemen kívül legalább ezt az edényt engedjétek nekem.” Szavaival az előbb említett kehelyre célzott. [...] Egy könnyelmű, gyűlölködő és hirtelen haragú ember hangos kiáltással magasba emelte harci bárdját, belevágta a kehelybe, és így szólt: „Ebből ugyan nem kapsz, csak amit igaz úton kisorsolunk!” Erre mindenki elámult, de a király szelíd tűréssel magába fojtotta sértődöttségét. Fogta a kelyhet, visszaadta az egyházi küldöttnek, de lelke mélyén nem feledkezett meg a sértésről.

Egy év elteltével megparancsolta, hogy egész serege teljes fegyverzetben vonuljon fel és a márciusi mezőn [tavaszi seregszemlén] mutassa meg fegyvereinek csillogását. Miközben végigjárta a sorokat, és odaért a kehely széthasítójához, így szólt hozzá: „Senki sem hanyagolta el fegyvereit úgy, mint te. Nem is jó a dárdád, kardod, meg a bárdod semmire!” Ezzel kikapta kezéből harci bárdját és a földhöz vágta, Mikor az egy kissé lehajolt, hogy felvegye, a király magasba lendítette karját, és csatabárdjával széthasította fejét. „Ezt tetted te is Soissons-ban azzal a kehellyel”– mondotta.

a) Hogyan mutatja be az egyházi szerző a pogány frank királyt? Mi lehet ennek az oka?
b) Mit tudunk meg a frank szokásokról?
c) Milyen társadalmi és politikai folyamatról kapunk híradást a krónikából?

2. Einhard: Nagy Károly

Károly magas és erős volt, nagy termetű [...], a szemei nagyok és elevenek, orra kissé hosszabb az átlagosnál, haja szőke és arca mosolygós és kedves. Ekképpen megjelenése mindig felséges és méltóságteljes volt, akár állt vagy ült [...]. Járása határozott volt, egész külleme férfias, hangja tiszta, de nem oly erős, mint amit megjelenése alapján gondolnánk. Egészsége kiváló volt. [...] Népének szokása szerint rendszeresen gyakorolta a lovaglást és a vadászatot, oly képességgel, amiben aligha van oly népe a földnek, amely képes vetélkedni a frankokkal. Szerette a meleg források gőzét és rendszeresen gyakorolta az úszást, amiben olyan járatos volt, hogy senki sem múlhatta felül benne.

Mértékletes volt az evésben és különösen az ivásban, mert a részegséget mindenkiben utálta. [...] Az asztalnál felolvasást vagy zenét hallgatott. A felolvasások tárgyai a régi idők történetei és a régiek cselekedetei voltak. Szerette Szent Ágoston könyveit.

Meg volt ajándékozva a kerek és folyékony beszéd adományával és a legtisztábban ki tudta fejezni, amit csak mondania kellett. Nem érte be pusztán az anyanyelvével, de gondot fordított rá, hogy idegen nyelveket is tanulmányozzon. Különösen a latinnak volt mestere, annyira, hogy ugyanolyan jól beszélte, mint az anyanyelvét. [...] Albinus [Alkuin], a Britanniába való szászok közül, kora legnagyobb tudósa volt más tudományokban tanítója. Sok időt és munkát töltött a szónoklattan, a dialektika és különösen a csillagászat tanulmányozásával, megtanult számolni és nagy kíváncsisággal tanulmányozta az égitestek mozgását. Megpróbált írni is, és rendszerint írótáblákat és lapokat tartott ágyában a párnája alatt, hogy a pihenő idejében hozzászoktassa kezét a betűk formálásához, de mert nem kezdte erőfeszítéseit idejekorán, hanem már idősebb korában, ez kis sikerrel járt. [...]

A legszenvedélyesebb szeretettel és odaadással viseltetett a keresztény vallás iránt, amit gyermekkora óta beléneveltek. [...] Kiemelkedő volt a szegények megsegítésében és az ingyenes adományozásban.

a) Einhard Nagy Károly udvari történetírója volt. Szerinted ez a tény mennyire befolyásolhatja azt, amit írt?
b) Sorold fel, hogy milyen témákról szól a leírás! (Pl. külső megjelenés)
c) Emelj ki egy objektív (=tényszerű, tárgyilagos) és egy szubjektív (=elfogult, nem tényszerű) elemet a leírásból!
d) Milyen tudományokat tanulmányozott Nagy Károly?

3. Einhard: Nagy Károly császárrá koronázása

Noha ennyire tiszteletben tartotta, csak azért látogatott Rómába, hogy lerója tiszteletét és zarándoklatát összesen négy alkalommal uralkodásának negyvenhét esztendeje alatt. Amikor az utolsó útján járt ott, más cél is lebegett a szeme előtt. [...] Rómába ment, hogy az egyházi ügyekben rendet tegyen, amelyek nagyon zavarosak voltak, és ott töltötte az egész telet. Ekkor volt, hogy megkapta az imperator és augustus címeket, amitől eleinte annyira idegenkedett, hogy kijelentette, hogy nem tette volna aznap a lábát a templomba, ha előre látta volna a pápa szándékát. Nagy türelemmel viselte a római császárok amiatti féltékenységét, hogy elfogadta ezeket a címeket.

a) Hogyan fogadta Károly a császárrá koronázását?
b) Mennyire hihető ez a leírás? Mi lehetett az oka annak, hogy Einhard így mutatta be a történteket?
c) Kik voltak a Károly hatalmára féltékeny "római császárok"?