AZ ISZLÁM VALLÁS KIALAKULÁSA

Az iszlám vallás ma a Föld harmadik legnagyobb vallása (a kereszténység és a buddhizmus után). Főként a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Észak-Afrikában terjedt el. Az "iszlám" jelentése arabul: "behódolás, belenyugvás (Isten akaratába)". Az iszlám vallás követőit muszlimoknak vagy muzulmánoknak nevezzük (vagy helytelenül mohamedánoknak).

Az iszlám vallás Arábiában alakult ki a VII. században. Arábia sivatagos terület, lakói, az arabok nomád állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkoztak. Kezdetben pogányok voltak, akik különböző természeti isteneket imádtak.

Az iszlám alapítója Mohamed próféta. Mohamed történeti személyiség, aki ismerte a zsidó vallás és a kereszténység tanait is. A legenda szerint Isten egyik arkangyala, Gábriel diktálta le neki az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt ("a tudás könyve"). A Koránt csak Mohamed halála után írták le.

Az iszlám időszámítás kezdete 622, ebben az évben Mohamed követőivel együtt kivonult Mekkából és áttelepült Medinába. (Mind a kettő ma is szent város.) Ez a hidzsra.

AZ ISZLÁM ALAPVETŐ PARANCSOLATAI

Az igazhitű muszlimnak 5 fő parancsolatot kell betartania: 

1. Hit az egyetlen Istenben (arab neve Allah, "az Egyetlen") és abban, hogy Mohamed az Ő prófétája. Az iszlám vallás tehát szigorúan monoteista.
2. Napi ötszöri ima Mekka, a szent város felé fordulva.
   A muszlimok szent napja a péntek, a pénteki ima kb. mint a keresztényeknél a vasárnapi mise. A muszlimok "templomát" mecsetnek vagy dzsáminak nevezzük. A mecsetek mellett gyakran áll egy torony, a minaret, ennek tornyából a müezzin énekelve szólítja imára a híveket.
3. Ramadán hónapban böjtölni kell, azaz napkeltétől napnyugtáig tilos az evés-ivás.
4. A gazdagoknak alamizsnával kell segíteni a szegényeket.
5. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el Mekkába. Mekka közepén áll a Kába-kő, egy ősi meteoritdarab, ezt kell hétszer megkerülni.

Még egy fontos parancsolat a dzsihád, azaz a hit terjesztésének kötelessége, ennek egyik formája a szent háború.

Az iszlám elismeri a "könyves vallásokat" (zsidó és keresztény vallás), tanítása szerint Ábrahám, Mózes, Jézus szintén próféták voltak, de Mohamed elődei. A meghódított területeken élő zsidóknak és keresztényeknek nem kellett áttérniük, de külön fejadót kellett fizetniük.

Az iszlám vallásban nincs egyház és nincsenek papok sem. Ennek ellenére a vallás fontos szerepet tölt be a muszlimok hétköznapjaiban, mert részletesen szabályozza a mindennapi életet. Például:

• tilos a disznóhús vagy az alkohol,
• a férfiaknak akár négy feleségük is lehet (de ez ritka),
• a fiúcsecsemőket körülmetélik,
• a nőknek el kell fátyolozni magukat, és engedelmeskedniük kell a férjüknek.

Az iszlám vallásnak két irányzata van: a szunnita és a síita. (A különbség inkább politikai, mint vallási: a síiták nem fogadták el a kalifákat Mohamed utódaiként. A síita irányzat harciasabb; ma főleg Iránban van jelen.)

AZ ARAB HÓDÍTÁS

632-ben meghalt Mohamed, ekkorra már Arábia nagy részét egyesítette az új vallás. A VII. század első felében az arabok meghódították Szíriát, Egyiptomot és Perzsiát. Az arabok tehát hihetetlenül rövid idő alatt két nagy birodalmat is legyőztek: Bizáncot és Perzsiát, utóbbit teljesen meghódítják. A gyors sikerek okai: az erős lovashadsereg, a vallási fanatizmus és az, hogy ez a két nagy birodalom évszázados háborúkban legyengítette egymást.

A VII. század második felében nyugaton meghódították Észak-Afrikát, keleten eljutottak Indiáig. 711-ben Tarik arab vezér a Gibraltári-szoroson átkelt Európába; az Ibériai-félszigeten (Hispániában) megdöntötték a vizigótok államát és a félsziget nagy részét elfoglalták. További európai előrenyomulásukat 732-ben Martell Károly frank hadvezér Poitiers-nél (Franciaország) megállította.

Ezzel hatalmas birodalom jött létre: a Bagdadi Kalifátus. 750-ben kettészakadt a birodalom: Hispániában önálló kalifátus jött létre. (A hispániai arabokat móroknak nevezzük, uralmuknak gyönyörű építészeti emlékei vannak a mai Spanyolországban.) A IX-X. században a bagdadi kalifa hatalma tovább csökkent, és egyre újabb területek váltak függetlenné.

AZ ISZLÁM CIVILIZÁCIÓJA

Államszervezet: az állam élén a kalifa állt, aki Mohamed utódaként egyszerre volt világi és vallási vezető. (Az egyik leghíresebb kalifa a 800 körül uralkodó Harún al-Rasíd volt). Övé volt az összes földbirtok, amiből tetszése szerint adott az emíreknek, akik a városokat, tartományokat irányították. A világi törvények azonban nem mondhattak ellent a Korán törvényeinek, amit a jogtudósok értelmeztek.

Gazdaság: virágzott a kézművesség és a kereskedelem, az arab kereskedők az akkor ismert világ nagy részét beutazták. Hatalmas és népes városok alakultak ki; a leghíresebbek: Damaszkusz (Szíria), Bagdad (Irak), Kairó (Egyiptom), Córdoba (Spanyolo.), Szamarkand (Közép-Ázsia).

Kultúra: az arabok átvették a meghódított vagy szomszédos népek műveltségét. Megismerték a görög filozófiát, az indiai matematikát és meséket, a kínai találmányokat. Európa számára fontos szerepük volt, ugyanis Európa iszlám közvetítéssel ismerte meg ezeket a keleti eredményeket (pl. sakk, "arab számok", papír, puskapor).

Az iszlám tudomány igen fejlett volt . Főként a földrajzban, a matematikában ("arab számok" átvétele az indiaiaktól), a kémiában, a csillagászatban jeleskednek. (Sok mai tudományos kifejezés az arabból származik, főleg az al-/el- elejűek: alkímia, algebra, elixír stb.). Az irodalomból említhető a híres Ezeregyéjszaka meséi (pl. Ali Baba és a negyven rabló, Aladdin csodalámpája, Szindbád, a tengerész utazásai).

FORRÁSOK
1. Részletek a Koránból
2. Részletek a Koránból

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/az-iszlam-szuletese-az-arab-vallas-es-tudomany

KÉPEK