A NŐK ÉS A GYERMEKEK HELYZETE

A görögöknél a nők háttérbe szorultak: politikai jogaik nem voltak, sporteseményeken nem vehettek részt, nem lehettek színészek stb. Házasságot 15 éves kor körül kötöttek, a férj általában idősebb volt (20-30 éves) és az apa választotta ki. A nők feladatai lényegében a háztartásban, a gyereknevelésben, a szövés-fonásban merültek ki. A hetérák feladata volt, hogy a lakomákon „szórakoztassák” a férfiakat. A nők nevelése a későbbi feladataikra, illetve énekre és táncra korlátozódott. A görög gondolkodók sem tartották teljes értékű lénynek a nőket.

Spárta némiképp kivételnek számított, itt a nőket fontosnak tartották fontosak, mert katonákat szülnek. Nevelésükben a testnevelés is szerepet kapott.

Ennek ellenére voltak nők, akik előkelő származásuk, vagyonuk és eszük révén – akár magukban, akár a férjükön keresztül – hatást tudtak gyakorolni a városukra (pl. Periklész felesége, Aszpaszia, aki művelt társasági nő volt).

Erre a korszakra a nagy gyermekhalandóság volt jellemző. A fogamzásgátlás nem volt elterjedt, így a nem kívánt gyermeket kitették, azaz sorsára hagyták. (Gyakran lánygyermeket, hiszen vele hozományt kellett adni, ha férjhez ment, és ez szegényítette a családot).

Az iskolában a fiúgyermekek írás-olvasást (viasztáblára írnak), számolást tanultak; az előkelők gyermekeit külön rabszolga (paidagógosz, ebből származik a mai pedagógus szó) kísérte. Az előkelő ifjak egy-egy híres mestertől szónoklást (retorikát), filozófiát és tudományokat tanulhattak. A görög nevelés eszményképe a testi és a szellemi fejlődésre egyaránt hangsúlyt helyezett. A városokban gümnaszionok (edzőtermek) működtek, a sportversenyek általános népszerűségnek örvendtek.

Mindezek alól ismét Spárta volt kivétel, ahol kizárólag a fizikai, harci képességeket fejlesztették.

MŰVÉSZETEK

Festészet: főként vázafestészet. Kezdetben geometrikus minták (pl. meander); a Kr. e. VII-VI. századra a feketealakos vázák; a Kr. e. VI. századtól a klasszikus vörösalakos vázák jellemzőek.

Szobrászat: élethű emberábrázolás (mozgás, testarányok, arc - portré). Híres pl. Pheidiász Zeusz-szobra; Mürón Diszkoszvetője.

Építészet: jellemző épület volt a templom, a színház, a stadion stb. Oszloprendek (dór, ión, korinthoszi), háromszög alakú homlokzat (tümpanon), domborművek.

Dráma: Dionüszosz tiszteletére előadott énekekből fejlődött ki (előbb a párbeszéd, majd a történet jelent meg). A görög színház félkör alakú épület volt, emelkedő ülésekkel (láthatóság, akusztika), tető nélkül. Csak férfi színészek léphettek fel (álarcban, magastalpú cipőben), őket a kórus kísérte. Két műfaj létezett: a tragédia (szomorú, nevelő jelleg) – fő művelői Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész; valamint a komédia (vicces, komoly emberek kifigurázása) – híres szerző Arisztophanész.

FILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYOK

A görögöknél kezdetben, mint a többi népnél is, a vallás adta meg az élet nagy kérdéseire a választ (pl. hogyan jött létre a világ? miért történnek a dolgok? mi történik velünk a halál után?). A görögöknél azonban a Kr. e. VI. században fordulat következett be: innentől már nem elégedtek meg a vallással, hanem logikus magyarázatokat kerestek a világ dolgaira. Megszületett a filozófia („a bölcsesség szeretete”), amelyből később kiváltak az egyes tudományágak.

A filozófia központja ekkor a kis-ázsiai (ióniai) Milétosz volt, a fő kérdés pedig: hogyan keletkezett, miből épül fel a világ? Erre a különböző gondolkodók más-más válaszokat adtak, pl.:

• őselemek: a világ négy őselemből áll (tűz, víz, föld, levegő), ezek közül kezdetben csak az egyik létezett, a világ ebből keletkezett (pl. Thalész szerint a vízből)
• atomok: Démokritosz szerint a legkisebb létező dolog (atomosz = ”oszthatatlan”)
• számok: Püthagorasz és követői szerint mindent a számok harmóniája alkot
• mozgás: Hérakleitosz szerint a a világ csak látszólag állandó, valójában mindig változik („Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.”); minden az ellentétes erők kölcsönhatásának a következménye

Később, a Kr. e. V. században Athén vált a gondolkodás központjává. Ekkor a fő kérdés az volt: léteznek-e általános erkölcsi elvek, vagy pedig minden erkölcs viszonyítás kérdése? A szofistáknak nevezett profi szónokok szerint minden viszonyítás kérdése volt („Mindennek mértéke az ember.”). A szofisták retorikai képességeikkel bármit be tudtak bizonyítani, és megkérdőjelezték az alapvető értékeket is.

A Kr. e. V-IV. században Athénban működött a görög világ három legnagyobb filozófusa:

• Szókratész (V. sz.): a szofisták beszélgetős módszerét alkalmazta, de hitt az örök értékekben (pl. igazság, szeretet); szerinte az embernek erényesen kell élni; ez sokak nemtetszését kiváltja, ezért ellenfelei halálra ítélték (méreg)
• Platón (Kr. e. V-IV. sz., Szókratész tanítványa): idealizmus-tana szerint van egy tökéletes világ, ahol az ideák („elvek”) vannak, a mi világunk ennek csak tökéletlen képe, mint az árnyék a falon (pl. az összes létező kutya vagy asztal a Kutya, ill. Asztal ideájának másolata); írt a tökéletes államról is, amelyet bölcsek vezetnek, a többiek harcosok és dolgozók
• Arisztotelész (Kr. e. IV. sz., Platón tanítványa; később Nagy Sándor mestere): a legnagyobb hatású görög filozófus, óriási gyűjteményt hoz létre, mindenféle témáról írt: állatok, földrajz, költészet, erkölcs, csillagászat, politika stb., szerinte létezik anyagi és szellemi világ is, de a szellemi alakítja az anyagit

A görögöknél született meg a történetírás tudománya is. Ennek két legfontosabb művelője a Kr. e. V. században élt:

• Hérodotosz: „a történetírás atyja”, a görög-perzsa háborúkról írt; bemutatta mindkét népet; szerinte a történelem körforgás, a felemelkedés és a hanyatlás mindig ismétlődik
• Thuküdidész: a peloponnészoszi háborúról írt (ő is athéni sztratégosz volt); teljesen elvetette a természetfeletti okokat, istenek nem is szerepelnek nála, hanem az események valós emberi okait kereste

FORRÁSOK
1. Küniszka győzelmi felirata
2. Hérakleitosz
3. Prótagorasz
4. Platón barlanghasonlata
5. Hérodotosz és Thuküdidész

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/gorog-tudomany-es-muveszet
https://zanza.tv/filozofia/letre-vonatkozo-kerdesek/platon-letfilozofiaja
https://zanza.tv/filozofia/etika-erkolcsfilozofia/az-okori-etikak-boldogsagfelfogasa

KÉPEK

1. Feketealakos váza

2. Ókori görög ház és lakói