A HÁBORÚK KEZDETE

A görög-perzsa háborúk Kr. e. 492-448 között folytak. A Perzsa Birodalom I. Dareiosz alatt meghódította a görög területeket Kis-Ázsiában (Ióniát), ez veszélyeztette Athén és más városok kereskedelmi érdekeit. (Athén a Fekete-tengerről importálta a létéhez szükséges gabonát.) Ióniában ráadásul szintén iónok éltek. Ezért amikor Kr. e. 500 körül a ión városok fellázadtak a perzsák ellen, Athén 20 hajóval támogatta őket. A felkelés leverése után I. Dareiosz elhatározta, hogy megbünteti Athént. (Feltehető, hogy a terjeszkedő és hatalma csúcsán álló Perzsa Birodalom egyébként is támadott volna, és a felkelés csak az ürügyet jelentette.)

Az első perzsa támadás Kr. e. 492-ben indult, amikor a perzsa sereg észak felől, kerülőt téve igyekezett eljutni Hellászba, miközben az utánpótlást szállító flotta mellette, a tengeren haladt. Ez a támadás kudarcba fulladt: a perzsa sereget Thrákiában barbárok támadták meg, a flottát pedig az Athosz-foknál egy vihar elpusztította, így Dareiosz visszafordult.

A következő alkalommal, Kr. e. 490-ben a perzsa sereg a tengeren át egyenesen Athén felé vette az útját és partra szállt Marathónnál, Athén közelében. Itt zajlott le a marathóni csata:

• a perzsák 20-25 ezren, a görögök 10-11 ezren lehettek (a csata napján a vezérük Miltiadész volt)
• a perzsák főleg lovasok és íjászok, a görögök nehézfegyverzetű hopliták voltak
• Miltiádész kileste a kedvező alkalmat, amikor a perzsák a lovaikat itatni viszik, és lerohanta a perzsákat, visszaszorítva őket a hajóikhoz
• a görög győzelem hírét a monda szerint egy gyalogos katona vitte Athénba (marathóni futás)

Ezután tíz évnyi szünet következett, ugyanis meghalt I. Dareiosz. Fia és utódja, Xerxész a lázadások leverésével és az újabb támadás megszervezésével volt elfoglalva. Eközben Athénban két párt vitatkozott azon, hogyan vegyék fel a harcot a perzsák ellen: a szárazföldön, hagyományos csatában, ehhez a gyalogságot erősítve vagy pedig a tengeren, a flotta erősítésével? (Az előbbi álláspontot Ariszteidész, az utóbbit Themisztoklész képviselte.) Végül Themisztoklész nyert (Ariszteidészt cserépszavazással száműzték), így Athén 200 hajóból álló hatalmas flottát épített.

A GÖRÖGÖK GYŐZELME

Kr. e. 480-ban megindult Xerxész támadása. Az óriási perzsa sereg (200 ezer katona, 650 hajó) a szárazföldön, kerülőt téve közeledett észak felől. A görögök ekkor félretették az ellentéteiket. Spárta vállalta, hogy feltartja a túlerőben lévő ellenséget a Thermopülai-szorosban:

• Leonidász király és serege 3 napon át feltartotta a perzsa sereget a szűk szorosban, végül azonban a perzsák árulás útján a hátukba kerültek (egy Ephialtész nevű pásztor elárulta nekik az oda vezető hegyi utat)
• Leonidász erre hazaküldte serege zömét, csupán 300 harcos maradt vele, akikkel mindannyian elestek
• ez a csata vereség volt, ám időt adott a görögöknek, hogy felkészüljenek a perzsa támadásra.

Ezután Hellász északi és középső részét elözönlötték a perzsák, a görög városok behódoltak. Athén lakosságát előre kitelepítették a közeli Szalamisz szigetére, a perzsák elfoglalták és kifosztották Athént. Az athéni flotta Szalamisz szigeténél várakozott:

• Themisztoklésznek sikerült rávennie a perzsa flottát a támadásra, így kezdődött a szalamiszi tengeri csata
• a szűk helyen a kisebb görög flotta legyőzte a perzsa flottát

A szalamiszi győzelem fordulópontot jelentett: mivel flotta nélkül Xerxész elvesztette kapcsolatát a Perzsa Birodalommal, ezért hazatért, Hellászban egy kisebb sereget hagyva. Ezt a perzsa sereget a következő évben (Kr. e. 479) a plataiai csatában a spártaiak legyőzték. A perzsák soha többé nem léptek Hellász földjére.

A perzsa fenyegetés megszűnésével nem minden polisz akarja folytatni a háborút:

• Spárta nem: ők egyre féltékenyebben figyelték Athén megerősödését
• Athén és a tengeri kereskedelemben érdekelt poliszok viszont igen: Kr. e 478-ban Athén vezetésével létrejött a déloszi szövetség, a görög poliszok katonai szövetsége a perzsák ellen (a szövetség tagjai hajókat vagy pénzt adnak a háborúra; a szövetség pénztárát Délosz szigetén, Apollón szentélyében őrizték)

A déloszi szövetség még 30 évig folytatta a háborút, ezalatt felszabadították a ióniai görögöket is. A háborúnak Kr. e. 448-ban békekötés vetett véget, ebben a perzsák lemondtak az összes görög területről, a görögök pedig a további támadásokról.

A görögök győzelmének okai:

• jobb fegyverzet (nehézpáncélos gyalogság)
• a görögök jobban ismerték a terepet (a csaták egy részét szorosokban vívják, ahol nem érvényesülhet a perzsa létszámfölény; háborúban általában a védekező fél van fölényben)
• és nem utolsósorban a hazaszeretet.

ATHÉN FÉNYKORA

A Kr. e. V. századot a háborúk ellenére a görög civilizáció klasszikus korszakának, fénykorának tekintjük. Ekkor Athén volt a görög világ kulturális, politikai és gazdasági központja. Athén vezetője ekkor Periklész volt, aki 15 éven át töltötte be a sztratégoszi tisztséget. Fontosabb intézkedései:

• a demokrácia fokozatosan szélesedik: csökkentik az Areioszpagosz hatalmát, minden tisztséget mindenki viselhet
• hogy a szegények is részt vehessenek a politikai életben, bevezetik a napidíjat (az esküdtbírósági munkáért, de később a színházi előadáson való részvételért is napidíjat kaptak)
• építkezések, pl. Akropolisz

Az athéni társadalom ebben az időszakban három fő rétegre oszlott:

• teljes jogú polgárok ekkor már csak azok lehettek, akiknek a szülei is azok voltak
• metoikoszok: más poliszokból Athénba költöző bevándorlók, szabadok voltak, polgárjog nélkül
• klasszikus rabszolgaság: a háborúk miatt megnövekszedett a rabszolgák száma, így már nem csak a ház körül foglalkoztatták őket, hanem tömegesen (nagy üzemekben, bányákban)

Noha a perzsák elleni háború véget ért, fennmaradt a déloszi szövetség, de egyre inkább Athén magánbirodalmává vált. Athén  kíméletlenül behajtotta a „szövetségesi hozzájárulásokat”, a kilépési kísérleteket kegyetlenül megbüntette (pl. kisebb poliszok lerombolása, rabszolgasorba vetése). Athén arroganciája egyre több poliszt fordított ellene.

FORRÁSOK
1. Hérodotosz a marathóni csatáról
2. Hérodotosz a szalamiszi csatáról
3. Plutarkhosz: Periklész
4. Periklész beszéde a demokráciáról
5. Különböző szerzők véleménye az athéni demokráciáról

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/perzsa-haboruk-es-az-atheni-demokracia

KÉPEK

1. Perzsa és görög katona

2. A marathóni csata vázlata

3. Ókori hadihajók

4. A szalamiszi csata vázlata