1. Hérodotosz (Kr. e. V. század) a marathóni csatáról

[A perzsák] hajóikkal átkeltek Attika földjére [...]. Attikában Marathón volt a lovasság bevetésére a legalkalmasabb hely [...]. Tíz sztratégosz vezette őket [az athéniakat], köztük a tizedik Miltiadész. [...] Amint elrendeződtek, és az áldozat kedvezőnek mutatkozott, az athéniak a támadási parancs elhangzása után futva rohanták meg a barbárokat; a két fél közt a távolság mintegy nyolc stadion volt [...].

Marathón [mezején] sokáig tartott a harc. A harcrend közepén, ahol maguk a perzsák és szkíták voltak felállítva, a barbárok győztek; át is törtek, és [a görögöket] a szárazföld felé kezdték szorítani, de a két szárnyon az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felül. Az athéniak, amint győzelmüket látták, a megfutamodó barbárokat hagyták futni, viszont a két szárnyat egyesítve, a középen áttört [erők] ellen fordultak, s itt is győztek. A menekülő perzsákat kaszabolva, egészen a tengerig üldözték, itt tüzet keltettek, s megtámadták a hajókat [...]. Ebben a marathóni csatában a barbárok közül körülbelül 6400 ember esett el, míg az athéniak közül mindössze százkilencvenkettő.

a) Hogyan nevezi a szöveg a perzsákat?
b) Vessük egybe a csata leírását és a térképvázlatot! Melyik fél tudta a másikra kényszeríteni saját harcmodorát? Mennyiben használták ki a görögök a természeti adottságokat?

2. Diodórosz (Kr. e. I. század) a szalamiszi csatáról

A király elrendelte a flottaparancsnoknak, hogy a hajók támadják meg az ellenséget [...]. A perzsák először, mikor még széles tér állott rendelkezésükre, szabályos rendben hajóztak, amint azonban a szorosba értek, kénytelenek voltak több hajót a rendből leszakítani, és ez nagy kavarodást okozott. A flottaparancsnok, aki a hadrend élén haladt, és elsőként bocsátkozott harcba, dicsőségesen harcolva esett el, hajója elsüllyedtével azonban általános zűrzavar lett úrrá a barbárok hajóhadán. [...] Az athéniak, mikor látták a barbárok zavarát, nekihajóztak az ellenségnek, és egyes hajókat a hajóorral rongáltak meg, másoknak pedig az evezősorát sodorták le. Mikor azután az evezősök nem működtek, sok perzsa hadihajó keresztbe fordult, mire az oldalukat érő lökésektől egyre-másra kaptak sebeket. Ezért abba is hagyták a farolást, és meghátrálva, hanyatt-homlok menekültek.

a) Ki a szövegben említett király? A térképvázlat alapján hol tartózkodott a csata alatt?
b) Milyen módszerekkel küzdöttek egymással az ókorban a hadihajók?
c) Vesd össze a csata leírását a térképvázlattal! Mely tényezőknek köszönhették a görögök győzelmüket?

3. Plutarkhosz: Periklész

A színházi pénzekkel, a törvényszéki díjakkal s más címen fizetett összegekkel és közsegélyekkel megnyerte magának a népet, és felhasználta az Areioszpagosz tanácsa ellen, amelynek ő maga nem volt tagja, mivel sorsolással soha nem választották meg arkhónná. Mihelyt biztosan támaszkodhatott a népre, letörte a tanács hatalmát, megfosztotta a legfőbb ügyekben addig gyakorolt bírósági jogkörétől. Ezenfelül Kimónt, mint Spárta barátját és a nép ellenségét, osztrakiszmosszal [cserépszavazás] száműzette. [...]

Periklész pedig igyekezett felvilágosítani a népet, hogy ezekről a pénzekről nem tartoznak ők számadással a szövetségeseknek, akik helyett harcolnak, és távol tartják tőlük a barbárokat, mert a szövetségesek nem lovat, nem hajót, nem is fegyveres katonát adnak, hanem csak pénzt, ami pedig nem azé, aki adja, hanem aki kapja, ha teljesíti azt, amiért kapja. Mivel pedig a város a háborúhoz szükséges dolgokkal kellőképpen el van látva, fölöslegét olyasmire kell fordítania, amiből örök dicsőség, a most élők számára pedig kész jólét származik…

Miközben pedig emelkedtek a nagyságukkal lenyűgöző, utánozhatatlan szépségű épületek, és a művészek versengve múlták felül a terveket a tökéletes kivitellel, a gyorsaság volt a legcsodálatosabb. Mert mindazt, amiről az emberek azt hitték, hogy több nemzedék erőfeszítése árán is alig valósulhat meg, most ennek az egy kormányzati rendszernek [az athéni demokrácia] virágkorában befejezéshez jutott.

a) Milyen politikai módszerekről tudósít a forrás?
b) Miből fedezte Athén a hatalmas építkezéseket?
c) Periklész érvelése a demokrácia melyik alapvető szabályát szegi meg? Vitassuk meg, helyes volt-e a szövetségesek pénzét építkezésekre fordítani!
d) Hogyan viszonyul Plutarkhosz Periklész személyéhez, alkotásaihoz és a demokratikus berendezkedéshez?

4. Thuküdidész (Kr. e. V. század): Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről

Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket. [...]

Ugyanígy, ami a nevelést illeti, ellenfeleink már ifjúkoruktól fáradságos gyakorlatokkal törekszenek a férfias keménységre, mi pedig, bár életmódunk szabadabb, semmivel sem vagyunk kevésbé eltökéltek, mikor ugyanolyan veszedelmekkel szembeszállunk. [...]

Szeretjük a szépet – mértékletességgel, és szeretjük a bölcsességet – elpuhultság nélkül. A gazdagságot inkább idejénvaló tettek végrehajtására, mint semmittevő nagyzolásra használjuk. A szegénység megvallását nem tartjuk szégyennek, sokkal szégyenletesebbnek azt, ha valaki nem igyekszik munkájával kikerülni belőle.

a) Jellemezd a demokráciát Thuküdidész műve alapján (társadalmi bázis, értékek, egyenlőség, nevelés)! Hogyan viszonyul a szerző a demokráciához?
b) Kik a szövegben említett "ellenfelek"? Miért volt aktuális Periklész korában az ő említésük?

5. Különböző görög szerzők véleménye az athéni demokráciáról

a) Először is azt mondom, hogy nézetem szerint ott [= Athénban] méltán kapnak többet a szegények és a nép, mint a nemesek és a gazdagok, azért, mert a nép hajtja a hajókat, s adja meg az államnak a hatalmat, [...] sokkal inkább, mint a nehézfegyverzetűek, a nemesek és az előkelők. Minthogy tehát így áll a dolog, méltányosnak látszik, hogy mindenki részesedjék a tisztségekben, s hogy minden polgár, aki csak akar, szólhasson a nyilvánosság előtt. (Ismeretlen ókori szerző: Az athéni állam)

b) Ami az athéni kormányt illeti, azt [...] nem helyeslem, hogy az alkotmánynak ezt a formáját választották, mert ezzel a választásukkal egyúttal azt is választották, hogy a hitványaknak jobban menjen a dolguk, mint az előkelőknek. [...] Mindenütt több előnyt biztosítanak a hitványaknak, a szegényeknek, a népből való embereknek, mint az előkelőknek. [...] Most viszont, ha akarja az a hitvány ember, feláll, és szól, és kitalálja, ami jó neki meg a hozzá hasonlóknak. (Pszeudo-Xenophón: Az athéni állam)

a) Melyik forrás ért egyet az athéni demokráciával? Milyen érveket hoz fel mellette?
b) Melyik forrás ellenzi az athéni demokráciát? Milyen érveket hoz fel ellene?