9.2.3 Athén – a demokrácia kialakulása

ATHÉN KORAI TÖRTÉNELME

Athén Hellász középső részén, Attika félszigetén fekszik. Itt a mükénéi korban iónok telepedtek le. Athén első mondabeli királya Thészeusz volt, aki a 4 törzs egyesítésével egységes államot hozott létre.

A Kr. e. VII. századra Athén is arisztokratikus köztársasággá vált:

  • az állam élén az arkhónok (elöljárók; előbb 1, végül 9) álltak: hivatali idejük előbb életük végéig tartott, végül 1 évre korlátozódott
  • a volt arkhónokból áll az Areioszpagosz („Árész-domb tanácsa”; vének tanácsa): fő feladata az államügyek intézése
  • ezen kívül működött népgyűlés (ekklészia) is

A közrendűeknek, azaz a démosznak kezdetben nem voltak politikai jogai. Az idő múlásával viszont a démosz egyre jelentősebbé vált Athénben. Ennek okai:

  • az ipar és kereskedelem fejlődésével nőtt a démosz gazdasági ereje,
  • a vasfegyverek elterjedésével pedig a katonai jelentősége: ők alkották a nehézfegyverzetű gyalogságot (hopliták)

A démosz emiatt politikailag is egyre aktívabbá vált. A démosz vagyonosabb tagjainak célja a törvények írásba foglalása és részesedés a politikai hatalomból, míg a szegényebbek az adósrabszolgaság eltörlését és földosztást szerettek volna.

Kr. e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a törvényeket, így megszűnt az arisztokraták önkényes jogértelmezésének lehetősége.

 

SZOLÓN REFORMJAI ÉS A TÜRANNISZ

Kr. e. 594-ben Szolón lett az arkhón, ő több éves működése alatt átalakította az athéni állam működését.

Fontosabb intézkedései:

  • adósrabszolgaság eltörlése, adósságok elengedése
  • a polgárok vagyoni csoportokba osztása: 1. 500 mérősök (akik gabonából, olajból és borból 500 mérőt termelnek; 1 mérő kb. 50 liter), 2. hippeisz (lovasok, 300 mérő), 3. zeugitészek („ökörfogatosok”, 200 mérő), 4. thészek („napszámosok”, ennél kevesebb)
  • a politikai jogokból ezután nem a származás, hanem a vagyon szerint részesültek a polgárok: bár a vezető tisztségeket továbbra is csak a leggazdagabbak tölthették be, a legszegényebbek is részt vehettek a népgyűlés és az esküdtbíróságok munkájában (ezekbe korábban nem engedték be őket)
  • tanács (bulé) szervezése: a 4 törzsből 100-100 tag, előkészítette a népgyűlés munkáját

Szolón reformjai megteremtették a demokrácia alapjait.

Szolón távozása után Athénban zűrzavar volt: az arisztokraták sokallták a démosznak tett engedményeket, a szegények viszont az elmaradt földosztás miatt elégedetlenkedtek. Ezt a helyzetet használta ki egy arisztokrata, Peiszisztratosz:

  • megszerzezte az Athén feletti uralmat és türannoszként uralkodott (Kr. e. 560-527) – ezzel Athénban is megjelent a türannisz (zsarnokuralom), ahol egyetlen ember gyakorolja a hatalmat (ilyen nem csak Athénben volt, hanem nagyon sok másik poliszban is)
  • Peiszisztratosz ennek ellenére népszerű volt: földet osztott, évi adót szedett, fejlesztette Athént

Halála után a fiai már népszerűtlenek voltak: Hipparkhoszt megölték, Hippiaszt elűzték. Ezzel megszűnt a türannisz Athénban.

 

KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI: A DEMOKRÁCIA

Kr. e. 508-ban az athéniek Kleiszthenészt bízták meg azzal, hogy alakítsa át a törvényeket a démosz érdekeinek megfelelően. Kleiszthenész reformjaival létrejött Athénban a demokrácia (népuralom), ahol minden polgár egyenlően részesedik a jogokban, származásától és vagyonától függetlenül.

  • Attikát 10 kerületre (phülére) osztotta úgy, hogy mindegyikben a démosz tagjai legyenek túlsúlyban
  • a legfőbb hatalom a népgyűlésé lett: törvényhozás, döntés háború és béke kérdésében, tisztségviselők választása - minden 20 év feletti férfi polgár részt vehet a munkájában (nők, rabszolgák, nem polgárjogúak, gyermekek nem vehettek részt; a teljes lakosságnak tehát kb. 10%-a részesült a jogokban)
  • Kleiszthenész bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz): ha azt gondolták, hogy valaki zsarnokságra tör, szavaztak (a "gyanúsítottak" nevét cserépdarabokra írják fel), ha összejött legalább 6000 szavazat, a legtöbb szavazatot kapót 10 évre száműzték Athénból (vagyona megmarad)

A népgyűlés mellett fontos szerepet töltött be az Ötszázak tanácsa (bulé), amelybe minden phülé 50 tagot küldött sorshúzással. A tisztviselőket sorsolták vagy választották. (A választott tisztségek fontosabbak voltak, mert itt számított a szakértelem.) Közülük a legfontosabbak a sztratégoszok voltak (10, minden phüléből egy), ők voltak a hadvezérek, később Athén tényleges vezetői.

Az athéni demokrácia egyedülálló jelenség volt a görög világban és az egész ókorban is. Megjegyzendő, hogy a mai demokrácia és az ókori demokrácia között, bár sok a hasonlóság, azért vannak lényeges eltérések is:

  • ma már általános választójog van, azaz a kiskorúakon kívül minden állampolgárnak szavazati joga van,
  • Athénban minden polgár közvetlenül, személyesen vett részt a népgyűlés munkájában (közvetlen demokrácia); a mai államokban az állampolgárok képviselőket választanak, akik képviselik őket az országgyűlésekben (közvetett demokrácia).

 

FORRÁSOK
1. Plutarkhosz Szolónról
2. Arisztotelész Peiszisztratoszról
3. A cserépszavazás

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-athen-demokracia-kialakulasa

KÉPEK

1. Attika térképe

09a.jpg

2. Athén városa

gor9.jpg

3. Az athéni demokrácia működése

gor1.jpg

4. Athén társadalmi rétegei a Kr. e. V. században

gorog2.png

5. Cserépszavazáshoz használt cserepek

gorog3.png

Címkék: demokrácia