Források: Athén - a demokrácia kialakulása (9.2.3)

1. Plutarkhosz: Szolón

Szolónt egyik párt sem szerette. A gazdagokat megkárosította, amikor érvénytelenítette az adósleveleket, de még inkább sértette a szegényeket, mert reményeik ellenére nem rendelt el földosztást…

Szolón az összes vezető tisztséget, ahogy addig is volt, a jómódúaknak kívánta fenntartani, az államügyek egyéb intézését azonban, amelyben a nép addig nem vett részt, közössé tette. Bevezette a polgárok vagyonbecslését. Az első csoportba sorolta azokat, akiknek szilárd termékből [gabona] és cseppfolyósból [=olaj és bor] összesen 500 mérőjük terem, s ezeket 500-mérősöknek nevezte. Másodiknak azokat jelölte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalább 300 mérőt termelnek. Ezeket lovasoknak nevezték. Ökörfogatosoknak nevezték a harmadik vagyoni csoporthoz tartozókat, akik a kétféle termékből összesen 200 mérőt termeltek. Valamennyi többi polgárt napszámosnak nevezte el, és semmilyen tisztséget nem bízott rájuk, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben […].

Miután felállította a volt arkhónokból alakult tanácsot Árész dombján, amelynek arkhóni méltóságánál fogva is tagja volt, és látta, hogy a nép még mindig forrong és nyugtalan az adósságelengedés miatt, egy további tanácsot is szervezett a négy törzsből oly módon, hogy mindegyik 100-100 tagot választott. Ezek feladata az volt, hogy a népgyűlést megelőzően tanácskozzanak, és előzetes javaslatuk nélkül semmit se engedjenek a népgyűlés elé terjeszteni. Az előbbi tanácsot pedig legfőbb felügyelővé s a törvények őrévé rendelte.

a) Gyűjtsd ki a szövegből Szolón intézkedéseit!
b) Miért volt fontos szerv a tanács, kik vehettek részt munkájában, és hány tagja volt?
c) Kiknek kedvezett Szolón az adósságok elengedésével, s kiknek a vagyoni besorolás bevezetésével?

 

2. Arisztotelész Peiszisztratoszról 

Peiszisztratosz az állam ügyeit mértéktartóan vezette, és inkább alkotmányosan, mint türannosz módjára, mert egyébként is emberszerető és szelíd volt. A vétkesek irányában is megbocsátó, de ezen túlmenően az ínséges helyzetben levőknek pénzt is adott kölcsön munkájukhoz, hogy a földmívelésből meg tudjanak élni. […] Egyúttal azt is elérte, hogy a bevételek nagyobbak lettek, mert a föld meg volt művelve, és a termények tizedrészét beszedte. […] Egyébként sem terhelte meg a tömegeket semmivel uralkodása idején, hanem mindig békét teremtett számukra, és biztosította a belső nyugalmat. […] Mindabból, amit róla mondtak, a legnagyobb jelentőségű az, hogy népbarát lelkületű volt és emberséges. 

a) Sorold fel a forrás alapján Peiszisztratosz intézkedéseit! Milyen célok vezették a türannoszt? Milyen hatásai lehettek intézkedéseinek?
b) Hogyan értékeli Arisztotelész a türannisz intézményét és Peiszisztratosz tevékenységét?

 

3. Plutarkhosz a cserépszavazásról

A szavazás, hogy röviden összefoglaljuk, a következőképpen folyt le. Mindenki vett egy cserépdarabot, ráírta, kit akar a városból eltávolíttatni, és az agorán odavitte egy palánkkal körülkerített helyre. Az arkhónok először is megszámlálták a szavazatokat, mert ha kevesebben szavaztak hatezernél, a cserépszavazás nem volt érvényes. Azután a szavazatokat nevek szerint külön-külön csomókba rakták, majd hírnök adta tudtul a népnek, hogy kire esett a legtöbb szavazat, s azt vagyonának meghagyásával tíz évre száműzték.

a) Mikor volt érvényes a cserépszavazás?
b) Mi volt a célja a cserépszavazásnak? Milyen politikai célokra lehetett még felhasználni?