9.1.7 Kína

TERMÉSZETI VISZONYOK

Kína Kelet-Ázsiában fekszik. Nyugatról sztyeppe és sivatag, keletről tenger, délről dzsungel, északról erdők határolják - ez is elzárt ország, még inkább, mint India. A kínaiak emiatt sajátos civilizációt fejlesztettek ki, amely önmagát a világ közepének tartja (Csungkuo: Középső Birodalom, Kína nevében ma is benne van).

Két folyója a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (Kék-folyó), síkságukon öntözéses földművelést folytattak. Minden talpalatnyi helyet megműveltek (rizs), a pásztorkodást barbár szokásnak tartották.

Nyugat felé indult a Selyemút, amely a legfőbb kapcsolatot jelentette Kína és a nyugati országok (pl. Európa) között, ezen áramlottak a kereskedelmi termékek (selyem, porcelán), a találmányok, az eszmék (pl. buddhizmus).

KÍNAI DINASZTIÁK AZ ÓKORBAN

A kínaiak saját történelmüket dinasztiák (uralkodócsaládok) szerint osztják korszakokra. (A dinasztiák állandó körforgásban váltják egymást: kezdetben egy hadvezér vagy lázadó megkapja az Ég megbízatását és császár lesz, aztán utódai eljátsszák az Ég megbízatását és elvesztik uralmukat, ekkor új dinasztia jön.)

Sang-dinasztia (Kr. e. II. évezred):

a Sárga-folyó mentén alakult ki, ez az első kínai állam
fejlett bronzművesség, jóslócsontok (első kínai írás; csontokra jeleket karcoltak, hő hatására megrepedt, ezzel jósoltak)

Csou-dinasztia (Kr. e. I. évezred első fele):

ez az állam már a Jangcéig terjedt délre
a királyi hatalom idővel meggyengült, az állam szétesett; az utolsó pár száz év a Hadakozó Fejedelmek Kora: hét állam vetélkedik a főhatalomért

Kr. e. 221-ben Cseng herceg, Csin ura legyőzi ellenségeit és egyesíti a birodalmat. Cseng herceg Csin Si Huang-ti néven az első kínai császár lesz (Csin-dinasztia, Kr. e. III. sz.):

egységesítés (törvények, írás, mértékek, pénz, kocsitengelyek)
Nagy Fal építésének kezdete (nomád hunok ellen, az újkorig épül, 2500 km hosszú, 12 m magas, 100 méterenként bástya)
hagyományok üldözése (könyvégetés), halála után nem sokkal lázadás tört ki
sírjában agyaghadsereg (régi emberáldozat nyoma, 1971-ben fedezték fel)

Han-dinasztia (Kr. e. III. - Kr. u. III. század):

virágzás, vas használata, fejlett kézművesség
terjeszkedés nyugat felé
lázadás döntötte meg, ezután Kína évszázadokra kisebb államokra esett szét

A KÍNAI TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA

A kínai társadalom parasztokból és előkelőkből („mandarinok”) állt. A központi vizsgarendszerrel bárki, aki kellően tanult volt, bekerülhetett az előkelők közé.

Írásuk képírás, ma is megmaradt:

ennek okai: a szavakat ábrázoló képírás megfelel az egy szótagú kínai szavak leírására; Kínában sokféle különböző nyelven beszélnek (az általunk „kínainak” nevezett nyelv a mandarin), így a jeleket különbözőképpen olvassák ki, de az írást mindenki egyformán megérti.
1000 jel alapszókincs, 4000 jel ismeretével már műveltnek számíthatunk; az írás külön művészet (kalligráfia)

Kína rengeteg találmány otthona: porcelán, selyem (Selyemút), mágnes, iránytű, puskapor, nyomtatás, papír.

Kína ősi vallása politeista, fontos az ősök tisztelete. A Kr. e. VI. században két újabb vallás is kialakult (bár ezek inkább filozófiai irányzatoknak tekinthetők). Az egyik ilyen vallás a konfucianizmus:

alapítója Kung Fu-ce (latinosan Konfuciusz)
hagyományok, szülők, feljebbvalók tisztelete
helyes kormányzás elvei: példamutatás törvények helyett, tisztességes élet
a konfucianizmus megpróbált harmóniát létrehozni az egyén és a közösség között, így a mai napig a távol-keleti gondolkodás és viselkedés alapját képezi

A másik vallás a taoizmus volt:

alapítója Lao-ce, fő műve a Tao te king (Út és erény könyve, magyarul Weöres S. fordításában)
misztikus vallás, szerinte az ellentétek, a jin és a jang állandó harca és egybeolvadása működteti a világot
a tao az Út, a dolgok rendje és harmóniája, amelyet a világtól való elvonulással és szemlélődéssel kell megérezni