Források: Kína (9.1.7)
1. A konfucianizmus (Részletek a Beszélgetések és mondások című gyűjteményből)
A mester mondotta: "Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fog|a a szégyent és mindig egyenes lesz."
A mester mondotta: "Ha (az uralkodó) maga helyesen (példamutatóan) viselkedik, akkor parancsolnia sem kell, megy minden a maga útján. Ha azonban ő maga nem példamutató, akkor hiába ad ki parancsokat, azokat nem követik."
A mester mondotta: "A régiekétől eltérő tanokhoz igazodni nagyon ártalmas dolog." A mester mondotta: "Én csak közvetítek, de nem alkotok újat. Megbízhatónak tartom és szeretem a régieket."
Kung-ce mondotta: "Akivel a tudás vele születik, az a legmagasabb rendű ember, Aki a tudást tanulással szerzi meg, az másodiknak következik. Aki ostoba, de tanul, az harmadiknak következik. Aki pedig ostoba és nem is tanul, az bizony a legalacsonyabb rendű ember."
A mester mondotta: "Szüleidet szolgálván hibáikra szelíden figyelmeztesd őket. Ha látod, hogy semmiképpen nem akarnak rád hallgatni, akkor kettőzd meg tiszteletedet anélkül, hogy visszavonnád (tanácsodat). Még ha ők rosszul bánnak is veled, nem szabad zúgolódni ellenük."
Ce-kung megkérdezte mondván: "Van-e olyan egyetlen szó, amelyet az ember egész életében követhet?" A mester így felelt: "Hát nem ilyen szó a kölcsönösség? Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek."
a) Gyűjtsd ki a szövegből, mi minden iránt kell az embernek tisztelettel viseltetnie!
b) Mi jellemzi a kínai értékrendszert?
c) Mi a helyes életmód, viselkedés Konfuciusz szerint?
2. A taoizmus (részletek a Tao te Kingből)
Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást [...].
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja [...].
Legyen az ország kicsiny, s a nép kevés:
bármily sok szerszám volna,
ne éljenek vele;
az emberek halálukig
ne bolyongjanak messzire;
ha volnának hajók, kocsik,
senki se utazzék;
ha volnának vértek, kardok,
senki se hadakozzék;
írás helyett az emberek
fűcsomókat kötözzenek; [...]
és ha átlátnak a szomszéd országba,
és áthallatszik
a kakasok kukorékolása, a kutyák ugatása:
úgy érjék el a vénséget, halált,
hogy sose jártak odaát.
a) Melyik kínai szimbólum ábrázolja az első hat sorban leírt világképet?
b) Milyen viselkedésmódot tart követendőnek Lao-ce?
3. Kínai forrás a hiung-nukról (ázsiai hunokról)
A folyókat és a legelőket követve vándorolnak, nincsenek városaik, sem állandó lakóhelyük, földművelést nem folytatnak, mégis mindegyiküknek megvan a maga külön földje. Nincs írásuk, szóban kötik megállapodásaikat. Ha a fiú már meg tudja ülni a juhot, akkor íjával madarakra és patkányokra lövöldöz. Ha felcseperedett, akkor rókákat és nyulakat lő, s belőlük ételt készít. A férfiak ereje meg tudja hajlítani az íjat. Teljesen páncélba öltözve lovagolnak. Az a szokásuk, hogy békében állataik legeltetése és a vadászat a főfoglalkozásuk, háborús időben pedig a harcot gyakorolják, mivelhogy támadó az alaptermészetük. Távolsági fegyverük az íj és a nyíl, a közelharci fegyverük a kard és a rövid dárda. Ha a hadiszerencse kedvez, előrenyomulnak, ha pedig nem, visszavonulnak. Nem szégyellik a menekülést, elmennek oda, ahol kedvez nekik a szerencse.
a) Jellemezd a forrás alapján a nomádok életét!