9.1.5 A Közel-Kelet nagy birodalmai

AZ ASSZÍR BIRODALOM

Asszíria Mezopotámia legészakibb része, a Tigris középső folyásánál, minden irányban nyílt terület. Itt több volt a csapadék (nem kellett öntözni), a hegyek fában és fémben (ólom, vas) gazdagok. Lakói az asszírok (az akkádok leszármazottai) voltak, fővárosa kezdetben Assur, később Ninive volt.

Asszíria élén a király állt, ő volt a hadvezér és Assur (a nemzeti isten) főpapja; a társadalom nemesekből és parasztokból tevődött össze. Asszíria a Kr. e. II. évezred végén katonaállammá vált.

hadsereg: több tízezer fős, elitje a harci szekeresek (nemesek), de az általános mozgósítás révén a parasztok is tagjai (gyalogosok, lovasság); vasfegyerek
kegyetlen hadjáratok, zsákmányolás, népek áttelepítése (deportálása); a leigázott népeket félelemben tartották (terror), akik emiatt gyűlölték az asszírokat

Fénykorában, a Kr. e. X-VII. században meghódította Babilont, Palesztinát, Föníciát és Egyiptomot is (Újasszír Birodalom). Legnagyobb uralkodója a Kr. e. VII. században élt Assur-ban-apli, aki a hódítások mellett Ninivében több tízezer ékírásos agyabtáblát gyűjtött össze könyvtárában.

Végül ellenfeleik (a médek és a babilóniak) összefogtak ellenük és Kr. e. 612-ben elfoglalták Ninivét, földig rombolva a gyűlölt asszírok fővárosát. Ezután rövid időre ismét Babilon vált Mezopotámia központjává (Újbabiloni Birodalom).

A PERZSA BIRODALOM

A perzsák az indoeurópai népek közé tartoznak, azaz valaha közös őseik lehettek a legtöbb mai európai néppel és az indiaiakkal; ez a nyelvük alapján állapítható meg (nyelvcsalád).

Nyelvcsalád: egymással rokon nyelvet beszélő népek. Általában feltételezik, hogy az egy nyelvcsaládba tartozó népek közös eredetűek, és a nyelveik a szétvándorlás miatt szakadtak el egymástól. A Föld legnagyobb nyelvcsaládja az indoeurópai, ide tartozik a legtöbb európai nyelv is (de a magyar nem, ez a finnugor nyelvcsalád tagja).

A Kr. e. II. évezredben érkeztek meg Perzsiába (a mai Irán): ez főként hegyvidék, kevés csapadékkal. A perzsák pásztorkodó állattartást folytattak, híresek voltak lovaikról és kiváló lovasságukról.

A birodalom létrejötte a Kr. e. VI. században három uralkodó nevéhez fűződik:

Kürosz: birodalom létrehozása, médek meghódítása (Kürosz nagyapja a méd király volt, a görögök a perzsákat is „médeknek” nevezik), Lüdia elfoglalása, Babilon meghódítása (harc nélkül vonult be), zsidók hazaengedése; az északi nomádok elleni hadjáratban halt meg
Kambüszész: Egyiptom meghódítása; halála után trónviszály tört ki
I. Dareiosz: fénykor, hódítások (Indus vidéke, kis-ázsiai görögök), sikertelen háború a görögökkel

A birodalom fővárosa Perszepolisz volt, de Babilon is fontos városnak számított. A birodalmat összekötötte a Királyi Út (Szúsza és Szardeisz között 2700 km hosszan, állomások 20-30 kilométerenként), amely meggyorsította a hírvivők, kereskedők és katonák mozgását.

A Perzsa Birodalmat nem erőszakkal tartották össze: a király nem szól bele a meghódított országok belső viszonyaiba, tisztelte a helyi szokásokat. A meghódított népektől adók és katonákat követeltek.

közigazgatás: a 20 tartomány (szatrapia) élén kormányzók (szatrapák) álltak, akiket a királyi megbízottak állandóan ellenőriztek
gazdaság: virágzó kereskedelem a birodalom különböző részei között; a tartományok gazdagságuk szerint adóztak, aranypénz (magát a pénzt, azaz a vert pénzérméket a perzsák által meghódított kis-ázsiai lüdök találták fel, akiknek Kroiszosz – Krőzus nevű királya meséses gazdag volt)
hadsereg: élén a 10 ezer Halhatatlan állt (királyi gárda, békében rendfenntartás, háborúban elit), hadseregüket a birodalom minden vidékéről toborozták

A perzsa vallás:

alapítója Zarathustra (zoroasztriánizmus), szentírása az Aveszta (=tanítás), papjai a mágusok
alaptétele, hogy a fény és a sötétség örökös harcban áll (dualizmus), az ember szabad akarattal bír és választhat a kettő között – ez a gondolat hatott a kereszténységre is
legfőbb isten Ahura Mazda, ellenfele Ahrimán
ma is követik pár tízezren Iránban és Indiában (párszik)