1. Assurbanapli asszír király felirata (Kr. e. VII. század)

Uate [egy arab király] katonái, meghallván, hogy felvonulnak ellenük Assur és Istar, ami nagy isteneink fegyverei – akik az ütközetben segítségemre siettek – fellázadtak uruk ellen. Ő maga megijedvén, előbújt menekülése helyéről, de az istenek segítségével, Assur iránti bizodalmamban kezembe kaparintottam, és Asszíriába vitettem. Saját kezemmel ragadtam meg, és késemet marokra fogva, sajátkezűleg felhasogattam arcán a húst, kötőféket vetettem képére, és kutyapórázra kötvén Ninive város közepén, a napkeleti kapunál, [...] ketrecbe zárva őriztettem. De életben hagytam őt, hogy ezzel is kimutassam Assur és Istar, a nagy istenek dicsőségét.

Visszatértemben a tengerparton fekvő Szidónt foglaltam el. A város lakosságát, mivel nem engedelmeskedtek tartományfőnökömnek, és nem fizették meg évi adójukat, leöldököltem. A meghódolást megtagadó népek között ítéletet tettem. Isteneiket és lakóikat Asszíria fogságába hurcoltam. Az ellenállást tanúsító Akko város lakosságát le is mészároltam. Holttestüket oszlopokra aggattam, a város körül helyeztem közszemlére.

a) Mi jellemezte az asszír uralmat? Milyen módszerekkel uralkodtak?
b) Mi volt a célja eljárásuknak?

2. Kürosz perzsa király agyaghenger-felirata Babilon elfoglalásáról (Kr. e. VI. század)

Én vagyok Kürosz, a mindenség királya, a nagy király, a hatalmas király, Sumer és Akkád királya, a négy világtáj királya [...]. Amikor Babilonba békésen bevonultam, ünneplés és öröm közepette a fejedelmi palotában az uralom szállását felütöttem. Marduk, a nagy isten, Babilon lakosainak barátságos szívét megnyerte számomra, míg én naponta gondoskodtam tiszteletéről. Nagyszámú csapataim Babilonban békésen vonultak fel és alá, egész Sumer és Akkád országában rémületkeltőket nem tűrtem. Babilon belsejének és összes kultuszhelyének jólétéről gondoskodtam. Babilon lakosait, akik az istennek akarata ellenére szenvedtek, megszabadítottam az igától, mely nem illett hozzájuk. Megrongált lakásaikat kijavíttattam, szenvedéseiket csillapítottam. Tetteimnek örült Marduk, a nagy úr. Nekem, Kürosznak, a királynak, aki tiszteli őt, és Kambüszésznek, a fiamnak, szívem sarjadékának és összes csapataimnak kegyesen áldást mondott jólétünkre. Mi színe előtt boldogan dicsértük magasztos istenségét.

a) Hogyan bánt a perzsa uralkodó a legyőzöttekkel, vezetőikkel és kultuszukkal? (Tudni kell, hogy Marduk Babilon főistene volt.)
b) Hasonlítsa össze eljárását az asszír hagyományokkal!

3. Hérodotosz leírása a görögök ellen felvonuló perzsa hadseregről (Kr. e. V. század)

A hadsereget alkotó csapatok létszámát nem tudom megmondani, mert erről nincsenek adatok, de az egész szárazföldi sereg 1 700 000 főből állt. [...] A hadjáratban a következő népek vettek részt. A perzsák, akik fejükön tiarának nevezett puha föveget, testükön halpikkelyszerű lemezekkel borított tarka, ujjas khitónt, a lábukon nadrágot viseltek. Fémpajzs helyett fűzfavesszőből font pajzsot hordtak, alatta csüngött a tegezük. Rövid lándzsát, hatalmas nádnyilakat hordoztak, az övükre jobboldalt rövid kardot vagy tőrt függesztettek. [...] A médek hasonló felszereléssel vonultak hadba. [...]

Az asszírok nehezen leírható, barbár módon készült sisakot, az egyiptomiak kardjához hasonló tőrt, fémmel kivert fabuzogányt és len mellvértet viseltek. [...] Velük vonultak a káldeusok is. [...] A szkítákhoz tartozó szakák egyenes csúcsban végződő süveget viseltek a fejükön, nadrágban jártak, s fegyverzetként maguk faragta íjakat, tőrt, továbbá egy szagarisz nevű csatabárdot hordtak. [...] Az indek gyapotruhában jártak, s nádból készült íjak és vashegyű nyilak alkották a fegyverzetüket. [...]

Az arabok felövezett köntösben jelentek meg, jobbjukban hosszú, visszacsapó íjjal. Az etiópok viselete leopárd- és oroszlánbőr volt, fegyverzetük négy pékhüsz hosszú, pálmaágból készült, hajlított íjból és rövid nád nyílvesszőkből állt, amelyeknek a hegye nem vasból, hanem abból a fajta kőből volt, amilyenből a pecsétgyűrűket készítik. Lándzsájuk végére hegyesre csiszolt gazellaszarvat illesztettek, s fegyverzetüket szegekkel kivert buzogány egészítette ki. Az volt a szokásuk, hogy amikor csatába indultak, testük egyik felét bemázolták krétával, a másik felét míniummal. [...] A hadba vonult thrákok rókabőr süveget, khitónt, tarka köpönyeget viseltek, a lábukon pedig őzbőr csizmát. Kis pajzs, dárda és rövid tőr volt a fegyverzetük.

a) Jelöld be a térképen, hogy a Perzsa Birodalom mely részeiből érkeztek a felsorolt csapatrészek!
b) Szerinted milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatott egy ilyen összetételű sereg?
c) Válassz ki egy népet, és a leírás alapján rajzold le egy harcosát! A többiek utána próbálják kitalálni, melyik néphez tartozik!