AZ EMBER KIALAKULÁSA

A XIX. század előtt Nyugaton (is) a vallásos nézet uralkodott: a Biblia alapján azt hitték, hogy Isten teremtette a mai élőlényeket. Mikor a földből olyan állatok csontjai kerültek elő, amelyek ma már nem élnek („sárkányok”, azaz dinoszauruszok), azt gondolták, ezek a vízözön során pusztultak el. Egy angol tudós, Charles Darwin ismerte fel először az evolúció jelenségét.

Ezzel lehetségessé vált az ember eredetének tudományos kutatása, amelyben több tudomány vesz részt, pl. a régészet, az embertan (antropológia), a földtan, az őslénytan. Az őskor tanulmányozásánál a fő nehézséget az jelenti, hogy nagyon kevés forrás áll rendelkezésünkre (főként tárgyi emlékek, maradványok pl. barlangokban, mocsarakban, kőzetekben) - emiatt az őskorral kapcsolatos ismereteink nem teljesen biztosak!

Az ember nem a majomtól származik, hanem a két fajnak közös őse volt (egy 70 millió éve élt mókusszerű rágcsáló). Az előember Afrikában alakult ki: Proconsul (15-10 millió éve), Australopithecus (5-2 millió éve).

Az ember esetében az evolúció az agytérfogat növekedésében, a felegyenesedésben és a kéz használatában nyilvánul meg. E változások oka: őseink a trópusi erdőkből áttelepültek a füves síkságokra, itt már nem volt szükség arra, hogy a kéz ágat markoljon, szükség volt viszont a felegyenesedésre, hogy jobban lássák a ragadozókat; szintén a ragadozók elleni védekezés miatt vált szükségessé az eszközkészítés és az összetartás.

2 millió évvel ezelőtt jelent meg az ember: a Homo habilis („ügyes ember”), majd a Homo erectus („felegyenesedett ember”, lelőhelyei pl. Jáva, Peking, Vértesszőlős)

300 ezer éve alakult ki a neander-völgyi ember (a mai ember kihalt rokona).

• Agya már hasonló méretű volt, mint a miénk. Hordákban élt, csoportosan vadászott, a sebesültekről gondoskodott (pl. a féllábú öregember csontváza).
• Lelőhelyek: Neander-völgy (Németo.), Tata, Érd, Subalyuk (Magyaro.) stb.
• Kipusztult vagy összeolvadt a mai emberrel.

100 ezer éve jelent meg a mai ember, a Homo sapiens („bölcs ember”).

• Lelőhelyek: sok, az első Crô-Magnon (Franciao.), erről crô-magnoni embernek is nevezik.
• Terjeszkedése során a többi emberfajta eltűnt - manapság tehát minden ember egyetlen fajba, a Homo sapiens-be tartozik.

A Homo sapiens benépesítette az egész Földet: Afrikát, Eurázsiát, majd a Bering-szoroson átkelve Amerikát is. Mivel eltérő természeti feltételek között élt, hamarosan 4 altípus (rassz) alakult ki: europid, mongolid, negrid és ausztralid.

AZ ŐSKŐKOR

Az ember kialakulásától számítjuk az őskort, amely a kőeszközök megmunkálása alapján két részre osztható:

• Őskőkor (pattintott kőkor, paleolitikum) és újkőkor (csiszolt kőkor, neolitikum). A kettő között Kr. e. 10 000 a határ: ekkor ért véget az utolsó jégkorszak, felmelegedés kezdődött.
• Az eszközkészítés folyamatosan fejlődött: fa-, csont- és kőeszközök, nyél feltalálása; csiszolás nedves homokkal (élesebb, finomabb eszközök).
• További fontos „találmányok”: beszélt nyelv, tűz.

Ma is minden kontinensen megtalálhatóak kőkorszaki körülmények között élő törzsek, ezek megfigyelésével sok mindent megtudhatunk az ősemberről.

Az őskőkorban zsákmányoló életmód volt a jellemző: halászat-vadászat-gyűjtögetés. 50-100 fős hordákban éltek, amelyek állandóan vándoroltak (a zsákmányoló életmóddal egy terület csak kis népességet tud eltartani). A hordákban munkamegosztás volt: a férfiak vadásztak, a nők gyümölcsöt/gyökereket gyűjtögettek, az öregek pedig tanították a fiatalabbakat.

Az őskori ember hiedelemvilágát áthatotta a mágia: eszerint minden létező dolognak lelke van, benne egy erővel (mana), amit az ember a megfelelő szertartásokkal a saját javára fordíthat:

• Minden törzs úgy hitte, egy közös őstől származik (totem), ez lehetett állat, növény, természeti jelenség; a totem megvédte a törzset – ez a hit a totemizmus
• A legtöbb szertartás a legveszélyesebb tevékenység, a vadászat köré összpontosult – pl. előre „lejátszották”, sőt lerajzolták a vadászatot, hogy így tudassák az elejtendő állat szellemével, hogy meg akarják ölni, és emiatt ne haragudjon meg rájuk - barlangfestmények: Lascaux (Franciao.), Altamira (Spanyolo.)
• Termékenységkultusz (Vénusz-szobrocskák).

AZ ÚJKŐKOR

Az újkőkor legfontosabb változása a termelő életmód kialakulása:

• Növénytermesztés: először csak learatták az elhullott magokat, később tudatosan vetették el őket, növények nemesítése (búza - rizs - kukorica), eszközök (ásóbot, eke, sarló, őrlőkő).
• Állattenyésztés: először csak háziasítás (nem kell messzire menni a húsért), később itt is nemesítés, 1. kutya (vadászathoz), 2. kecske és juh (első igazi haszonállatok), 3. szarvasmarha, sertés, 4. ló, szamár, teve.

A zsákmányolóról a termelő életmódra való áttérés elsőként a Közel-Keleten („termékeny félhold”) történt meg a Kr. e. VII-IV. évezredben, mert itt voltak adottak a megfelelő növények és állatok. Ezt követően azonban a Földnek számos pontján kialakultak földművelő közösségek a rájuk jellemző növényekkel és állatokkal. (Tehát mai háziállataink és haszonnövényeink a Föld különböző pontjairól származnak.)

A termelő életmód gyors népességnövekedést (demográfiai robbanást) okozott. Ezzel együtt járt a letelepedés, az állandó falvak kialakulása: földbe mélyített nád- és vályogházak, a gabonát vermekben tárolják. Lehetővé vált, hogy ne mindenki földműveléssel foglalkozzon, így megjelent az ipar és a kereskedelem:

• Fazekasság: tárolás-szállítás; kezdetben agyaghurka napon szárítva, majd tűzön kiégetik; fazekaskorong (gyorsabb és szebb)
• Szövés: először csak vesszőket, majd kender rostja és juh gyapja; szövőszék (függőlegesen-vízszintesen fonalak)
• Fémmegmunkálás: először a rezet fedezték fel (Kr. e. III. évezred), majd a réz + ón ötvözetéből álló bronzot (Kr. e. II. évezred), végül a vasat (Kr. e. I. évezredtől)
• Kereskedelem: az eltérő adottságokkal rendelkező területek között, először ajándékozás, majd cserekereskedelem (néma kereskedelem is); kereskedelmi utak: pl. Baltikum - Mediterráneum (borostyán)

A falvak néhol városokká nőttek: pl. Jerikó, Çatal Hüyük (itt nincsenek utcák, a négyszögletes házakba felülről, létrákon mentek be; nincsenek ablakok; a lakásban szentély, a padló alá temetnek). A társadalom bonyolultabbá válásával elkülönült a papi (hivatalnoki) és a katonai osztály és megjelent az állam.

FORRÁSOK
1. Régészek a tárgyak és az emberek viszonyáról
2. A zsákmányoló és a termelő életmód összehasonlítása

VIDEÓK

KÉPEK

1. Az ember kialakulása

2. Barlangfestmény

3. A növények és állatok háziasítása