1. A Vitézi Rend (Lakatos Géza visszaemlékezéséből)

Mint véglegesített vezérkari tiszt, először a Ludovika Akadémián tanítottam harcászatot és hadseregszervezést. Erre az időpontra esik Károly király ismételt visszatérési kísérlete. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kellett részt vennem a második visszatérési kísérletben, mely többnapos, jóllehet kisebb mértékű, mégis véres testvérháborúval járt. 1925-ben a Vitézi Rend tiszttagjává avattak. Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz jussanak, éspedig azért, hogy e minden tekintetben bevált jó magyar emberanyag gazdaságilag megerősödve, hasonló értékű, új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy felhívta a földbirtokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi telkeket bocsátottak a Vitézi Rend rendelkezésére. Ami engem illet, nem tartottam igényt vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom napja a Margit-szigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlékeztetett a ceremónia, melyet Horthy kormányzó már az első alkalommal s azután is mindvégig személyesen végzett, kellő ünnepélyességgel.

a) Hogyan viszonyul a szerző a királypuccsokhoz?
b) A szerző szerint mi volt a Vitézi Rend célja? Egészítse ki a célokat saját meglátásai, felismerései nyomán!

2. A numerus clausus (A felsőoktatási intézményekbe való beiratkozás szabályairól szóló törvény, 1920)

A) 1. §. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.
   3 §. [...] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét. (Részlet a törvény szövegéből)

B) Hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki zsidó-e, vagy nem zsidó? A vallást fogják-e tekintetbe venni, azt fogják-e keresni, hogy ma az illetőnek mi a vallása, van-e keresztlevele? Kérdem azt, hogy vajon hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse vagy sem? […]         Mi lesz azokkal, akik félvérűek, negyedvérűek? Hiszen hallottuk, hogy nem a vallásról van szó, hanem a fajról. […] A Magyarországon lakó magyar nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan egyede, akiben tisztán megvan az a turáni vér, amit őse behozott Ázsiának síkjairól. (Ugron Gábor ellenzéki képviselő felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920)

a) Mi az a három tényező, amelyek befolyásolták egy diák felvételét?
b) Mi volt a törvény célja?
c) Milyen problémákat említ a törvénnyel kapcsolatban az ellenzéki képviselő?

3. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921)

   1.§. Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évre terjedhető fegyházzal büntetendő.
   2.§. Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára büntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:

1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg;
2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztést állapít meg;
3. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tíz évi szabadságvesztés büntetést állapít meg;
4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség.

a) Fogalmazd meg saját szavaiddal, miről szól a törvény!
b) Melyik részből derül ki az, hogy melyik politikai csoport elleni védekezésül fogalmazták meg a törvényt?

4. A Bethlen-Peyer-paktum (összefoglaló jelentés a kormány és a szociáldemokrata vezetők tárgyalásáról, 1921)

A magyar szociáldemokrata munkásság hivatalos képviselői és orgánumai a nyilvánosság előtt ismételten hangsúlyozzák, hogy a szociáldemokrata munkásság az ország érdekeit a maga érdekeivel azonosnak ítéli, és a nemzet újjáépítésének történelmi nagy munkájában teljes erővel és áldozatkészséggel részt venni kész. Hogy azonban ezt kellő sikerrel és belső megnyugvással tehesse, szükséges – hangoztatták, hogy a közhatalomnak a szociáldemokrata munkásságra nézve sérelmes kezelése megszűnjék, a megtorlás politikája helyébe a megbocsátás és kiengesztelődés politikája lépjen [...]. Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban, hogy:

   1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók; utcai tüntető felvonulások nem engedélyeztetnek.
   2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától mentes működésüket akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható. [...]
   4. Az internálások a minimumra, azaz a terroristákra, a kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre korlátoztatnak. [...]
   5. A sajtócenzúra már megszűnt.
   6. Azon egyéneket illetően, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918. évi október hó 31. napja és 1919. évi március hó 21. napja között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetőleg azokkal kapcsolatban elkövetett… bűncselekmény miatt ítéltettek el – amnesztiarendelet bocsáttatott ki.
   7. A gyorsított bírói eljárás fokozatosan megszűnik. [...]

A szociáldemokrata párt tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, és aktív propagandát fejt ki Magyarország javára a külföldi szociáldemokrata pártvezetőségeknél, kormányoknál. [...] Belpolitikai tekintetben hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik.

a) Miért volt fontos a megállapodás a Bethlen-kormány, illetve az MSZDP számára?
b) Milyen korlátozások betartását vállalta az MSZDP?
c) Miért éppen a 2. pontban említett három foglalkozásnak nem lehetett szakszervezete?
d) Melyik időszak szereplőinek kínál amnesztiát a 6. pont?