A BÉKÉS ÚT KUDARCA

A forradalmi rendszer megszilárdulásának alapvetően két feltétele volt:

• az, hogy Ausztria belenyugodjon a magyar önállóságba, és
• az, hogy a Magyaro. népességének többségét kitevő nemzetiségek magukénak érezzék a magyar forradalmat.

Ezek közül egyik sem valósult meg.

1848 nyarára Bécsben ismét az az irányzat kerül hatalomra, amelyik szerint a magyarok különállása (pl. az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium) veszélyezteti a birodalom egységét, ezért fel kell számolni.

A nemzetiségi vezetők, főleg a románoknál, a szerbeknél és a horvátoknál, megfogalmazták a saját követeléseiket (1848 májusában az ország több részén tartottak nemzetiségi gyűléseket):

• az erdélyi románok elutasították az uniót
• a délvidéki szerbek követelték a Szerb Vajdaság megalakítását - a magyarok nem teljesítették, erre júniusban kitört a szerb felkelés a Délvidéken: szerb önkéntesek és határőrök a déli magyar falvakat pusztították
• a horvát vezetők, élükön Josip Jellačić horvát bánnal, Horvátország Magyarországtól való függetlenségét követelték (ám az udvarhű Jellačić valódi célja a magyar forradalom felszámolása volt)

A magyar vezetők (Kossuth, Batthyány stb.) próbáltak tárgyalni Béccsel is, a nemzetiségekkel is, de mivel ez nem vezetett célra és a Délvidéken dúltak a harcok, elkezdték megszervezni az ország védelmét:

• mivel Bécs az ismételt kérések ellenére sem engedte haza a külföldön állomásozó magyar katonákat, Batthyány elrendelte az első 10 honvéd zászlóalj felállítását
• Kossuth beszéde hatására az országgyűlés megszavazott 200 000 újoncot és a felszerelésükhöz szükséges pénzt;
• Kossuth pénzügyminiszterként kiadta az önálló magyar pénzt (Kossuth-bankók; ezekre a nemesfém-fedezet közadakozásból gyűlt össze!)

Eközben Bécs leverte a Habsburg Birodalom különböző tartományaiban kitört felkeléseket. Augusztusra elég erősnek érezte magát arra, hogy leszámoljon a magyar forradalommal is. A Béccsel való szakításra augusztus végén került sor, amikor a király egy leirattal megszüntette az önálló magyar had- és pénzügyminisztériumot - a magyar országgyűlés ezt törvénytelennek nyilvánította. Nyilvánvalóvá vált, hogy innentől a forradalom eredményeit fegyverrel kell megvédeni.

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE - AZ ŐSZI HADJÁRAT

1848. szeptember 11-én Bécs támogatásával Jellačić bán horvát serege átlépte a magyar határt és megtámadta Magyarországot azzal a céllal, hogy leverje a forradalmat. Ezzel megkezdődött az önvédelmi harc.

Az események hatására a Batthyány-kormány lemondott. A végrehajtó hatalmat innentől az országgyűlésnek alárendelt Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) képviselte, Kossuth elnökletével. Kossuth ezután személyesen járta az Alföldet, és mindenütt hadba hívta a férfilakosságot.

A hadseregszervezői erőfeszítéseknek köszönhetően szeptember 29-én a Móga János altábornagy vezette honvédsereg Pákozdnál megverte Jellačić seregét. Jellačić Bécs felé vonult vissza, a magyar sereg követte, de Móga nem lépte át az osztrák határt, hiszen nem akartuk megtámadni Ausztriát.

Október 6-án Bécsben újabb forradalom tört ki. Ennek hírére - és Kossuth biztatására - a magyar sereg rászánta magát, hogy átlépje a határt. Október 30-án Windisch-Grätz császári tábornok Schwechatnál megállította a magyar előretörést, majd elfoglalta Bécset a felkelőktől (a bécsi forradalom elbukott).

A schwechati vereségnek szerencsére nem lett komolyabb következménye: a császáriak egyelőre nem támadtak, így volt idő a honvédség megszervezésére.

A MAGYAR HONVÉDSÉG

Az 1848-ban megszülető magyar honvédség tisztikarának zöme korábbi cs. és kir. tiszt volt. Legtöbbjük számára óriási dilemmát jelentett, hogy melyik oldalra álljanak: a királyéra (akire felesküdtek) vagy a hazáéra? Nemzetiségi összetételük vegyes volt: német, osztrák, szerb, horvát, örmény, lengyel származású tiszteket egyaránt találunk közöttük.

Fontosabb tábornokok:

• Görgei Artúr (a szabadságharc alatt i-vel írta a nevét): fiatal katonatiszt volt, akiből a szabadságharc legkiválóbb hadvezére lett, noha később ellentétbe került Kossuth-tal
• Damjanich János: szerb származású tábornok
• Klapka György: a legfiatalabb, 29 éves tábornok, később Komárom védője
• Bem József: idős lengyel tábornok, az 1830-31-es lengyel szabadságharc után emigrált, onnan hívta Magyarországra Kossuth, az erdélyi hadak élére
• Dembinsky Henrik: Bemhez hasonló pályát futott be, ám vele ellentétben egy rendkívül tehetségtelen tiszt volt, akiben sajnos Kossuth megbízott

A honvédeket kezdetben rövid időre fogadták fel (nemzetőrség). Amikor kiderült, hogy a szabadságharc elhúzódik, önkéntesekkel igyekeztek feltölteni az állományt, később pedig sorozták a honvédeket. Legtöbbjük a parasztság köréből került ki. Szinte minden nemzetiség megtalálható volt közöttük is.

Az OHB szinte a semmiből teremtette elő a hadianyagokat (lőszer, egyenruha, ellátmány) – hadiiparunk gyenge volt, de gyorsan fejlődött. Lahner György szervezőmunkájának köszönhetően álltak fel az első magyar fegyvergyárak.

1848 végére kb. 80 ezer gyalogos, 8 ezer huszár és 3 ezer tüzér alkotta a magyar honvédséget.

FORRÁSOK
1. A balázsfalvi román gyűlés
2. Kossuth országgyűlési beszéde

VIDEÓK

KÉPEK