Források: A háború befejezése (1917-18) (11.3.2)

1. Sáray Ferenc százados harctéri naplójából

1917. április 15-e. Ma van az oroszoknak húsvétvasárnapja, csend van az egész vona­lon. A 3. zászlóaljnál, Szerdahelyi főhadnagynál barátkoznak az oroszokkal. Négy orosz tiszt átjön, itt ebédeznek, egészen estig maradnak. Megbeszélik, hogy nem tüzelnek egymásra, míg parancsot nem kapnak rá, de ezt időben közölni fogják egymással. A közös ebéd után fénykép is készült, a képért az orosz százados fog ismét átjönni. Szerdahelyit néhány tiszttel ebédre hívják holnapra. A legénység is nagy barátkozásban van az oroszokkal.

Előttünk is akartak oroszok átjönni, de a köztük lévő tatárok és egy főhadnagy gép­puskával rájuk tüzelt, mire visszafutottak. A barátkozó oroszok szerint a tatárokat és a főhadnagyukat elverték. A főhadnagyot a verés következtében kórházba is kellett szállítani.

a) Mivel magyarázható a „frontbarátkozás" jelensége? Vajon milyen következ­ményekkel járt?

 

2. Wilson elnök kongresszusi beszéde (1917. április 2.)

Rendkívüli ülésre hívtam össze a kongresszust, mert komoly, nagyon komoly politikai döntéseket kell hoznunk, mégpedig azonnal, és nem lenne helyes, sem alkotmányunk értelmében megengedhető, hogy magamra vegyem a cselekvés felelősségét.

Február 3-án Önök elé terjesztettem a német császári kormánynak azt a rendkívüli bejelentését, hogy február első napjától kezdődően félre akar állítani minden jogból vagy emberiességből fakadó korlátozást, és arra akarja felhasználni tengeralattjáróit, hogy elsüllyesszen minden hajót, amely közeledni próbál Nagy-Britannia és Írország kikötőjéhez, Európa nyugati partjaihoz, akár a Földközi-tengeren Németország ellenségei által ellenőrzött kikötőkhöz. [...]

A kereskedelem ellen irányuló jelenlegi német tengeralattjáró-háború – az emberiség ellen vívott háború. Ez háború az összes nemzetek ellen. Amerikai hajókat süllyesztettek el. Amerikai életeket vettek el oly módon, hogy amikor megtudtuk, mélységesen felháborított bennünket, de hasonló módon pusztították és süllyesztették el más semleges és barát nemzetek hajóit is, a rajtuk levő emberekkel együtt. [...]

Csak egy olyan választásunk van, amire képtelenek vagyunk: nem fogjuk az engedékenység és türelem útját választani, nem fogjuk tűrni, hogy nemzetünk és népünk legszentebb jogait megsértsék és semmibe vegyék. Indítványozom, hogy a kongresszus a német császári kormány legutóbbi magaviseletét úgy minősítse, mint háború az Egyesült Államok kormánya és népei ellen; hogy formálisan elfogadja azt a hadviselő állapotot, amely rákényszeríttetett; és hogy tegyen azonnal lépéseket nemcsak az ország még erőteljesebb védelmi állapotba helyezésére, hanem minden hatalmát és erőforrásait alkalmazva arra törekedjék, hogy a Német Birodalom kormányát rákényszerítse a háború befejezésére.

a) Mely tényezőkkel indokolja az elnök az Egyesült Államok hadba lépését?
b) Milyen háborús célt fogalmaz meg? Mi lehet a szándéka ezzel a megfogalmazással?
c) Az Egyesült Államok mikor került hasonló helyzetbe, amikor fel sem merült a háborúba lépés gondolata?

 

3. Wilson amerikai elnök 14 pontjából (1918. január 8.)

   1. Nyílt, nyíltan tárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé semmiféle titkos nemzetközi megállapodás, hanem a diplomácia mindig nyíltan és nyilvánosság előtt fog tevékenykedni.
   2. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kívül eső tengereken, békében és háborúban egyaránt, kivéve ha a tengereket nemzetközi szerződések végrehajtására irányuló nemzetközi akció révén teljesen vagy részben lezárnák.
   3. Minden gazdasági akadály lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő kereskedelmi feltételek teremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a békéhez, és csatlakoznak annak fenntartásához.
   4. Megfelelő biztosítékok nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a belső biztonsággal összefüggő legalacsonyabb szintre csökkentik.
   5. Az összes gyarmati igények szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése, annak az elvnek szigorú betartása alapján, hogy a szuverenitás idevonatkozó kérdéseinek eldöntésénél az érdekelt lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint annak a kormánynak méltányos igényei, amelyeknek igényei jogosságát el kell bírálni. [...]
   8. Az egész francia területet fel kell szabadítani, és elözönlött részeit helyre kell állítani. Azt az igazságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben Elzász-Lotaringia tekintetében Franciaországnak okozott, és amely közel ötven évig nyugtalanította a világ békéjét. Jóvá kell tenni, hogy a béke mindenki érdekében újból biztosíttassék.
   9. Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani.
   10. Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.
   11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni; a megszállt területeket helyre kell állítani; Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez; a különböző balkáni államok egymás közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján az állami és nemzetiségi hovatartozás történelmileg kialakult vonalai szerint kell meghatározni; a különböző balkáni államok politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi garanciákkal kell alátámasztani.
   12. A jelenlegi Oszmán Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi nemzetiségek részére, amelyek most török uralom alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen biztonságát, önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehetőségét. [...] A Dardanellákat állandóan nyitva kell tartani mint nemzetközi garanciákkal biztosított szabad átjárót minden nemzet hajói és kereskedelme számára.
   13. Független lengyel államot kell létesíteni, amely magában kell, hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság lakta területeket, politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi szerződéssel kell biztosítani.
   14. Különleges szerződésekkel kell megalakítani a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt biztosíttassék.

a) Melyek a wilsoni 14 pont főbb vezérelvei?
b) Miért értelmezték a pontokat másféleképpen a győztes és a vesztes országok?
c) Vajon miért váltották ki a pontok Clemanceau francia miniszterelnökből a következő szavakat: „Wilson a maga tizennégy pontjával rosszabb, mint az Úristen, mert neki csak tíz pontja volt”?

 

4. Ludendorff német tábornok emlékiratából

Augusztus 8-án kora reggel angolok és franciák Albert és Moreuil között indítottak rohamot nem nagy túlerővel. Sűrű köd ült a földeken, a rohamban erős tankosztagok vettek részt. Az ellenség a Somme és a Luce patak között mélyen áttörte az arcvonalunkat. Ott álló hadosztályaink hagyták magukat állásaikból  kivetni. [...] Csapatainkat, amelyek Moreuilnél még vitézül folytatták a védekezést, felgöngyölték. [...]

Már augusztus 8-án a kora délelőtti órákban teljes képet nyertem a helyzetről, amely igen sötét volt. [...] Magamhoz hívattam a hadosztályparancsnokokat és a frontszolgálatos tiszteket Avesnès-be, hogy részleteiben megbeszéljem velük az eseményeket. Beszámoltak ragyogó hőstettekről, de beszámoltak olyan cselekedetekről is, amelyeket, nyíltan meg kell mondanom, nem tartottam lehetségesnek a német hadseregben: katonáim megadták magukat egyes ellenséges lovasoknak, zárt egységek letették a fegyvert egy tank előtt. A visszavonuló csapatok egy friss hadosztálynak, amely bátran indult rohamra, azt kiáltották oda: „sztrájktörők” és „meghosszabbítjátok a háborút”. Ezek a szavak még később is megismétlődtek. Sok egységben a tiszteknek már nem volt befolyásuk, csak úsztak az árral. [...]

Augusztus 8-a világossá tette harci erőnk hanyatlását. [...] A háborút be kell fejezni.

a) A szöveg alapján mely tényezőkre lehet visszavezetni a német hadsereg kudarcát?
b) Miért tekintethető 1918. augusztus 8-a a „német hadsereg fekete napjának”?

 

5. Jegyzőkönyv a német császári főhadiszálláson tartott megbeszélésről (1918. augusztus 14.)

A birodalmi kancellár ismerteti a belpolitikai helyzetet. A hangulat: háborús fáradtság, az élelmezés elégtelen, még rosszabb a ruhahiány. [...]

Az államtitkár a külpolitikai helyzetről nyilatkozik. Ez idő szerint nagyobb az ellenség bizakodása saját győzelmében, mint valaha. Ennek alapja részint a nyugati katonai sikereik, főleg azonban az eredeti és egyre erősödő meggyőződés, hogy a szövetségeseknek (az antant hatalmaknak) viszonylag kimeríthetetlen ember-, nyersanyag- és készgyártmány-tartalékaikkal, kizárólag az időre támaszkodva szét kell zúzniuk az egyesült központi hatalmakat. Ellenségeinknek az a nézete, hogy az idő nekik dolgozik. Minél tovább tart a háború, annál jobban csökken a központi hatalmak ember-, nyersanyag- és készgyártmány-állománya, miközben az antant hatalmak mindhárom területen gyarapodással számolnak. [...]

Ami szövetségeseinket illeti: Ausztria kijelenti, hogy végére ért erejének - saját hírszolgálatunk egyébként megerősíti ezt a nézetet -, nem képes tovább kitartani, mint legfeljebb az elkövetkező télen keresztül, sőt: egy téli hadjárat kimenetele is több mint kétséges lenne. Bulgária támasztja a legnagyobb követeléseket pénzügyi és áruszállítási téren egyaránt, s hadserege kimerülése miatt állítólag már nem is teljesítőképes. Törökország a Kaukázusban belebonyolódott egy öldöklő és zsákmányszerző háborúba.

a) Készíts táblázatot a központi hatalmak és az antant helyzetének jellemzőiről a szöveg alapján!