1. Deák Ferenc második felirati javaslata (1861)

Lehet, hogy nehéz idők következnek ismét hazánkra, de a megszegett polgári kötelesség árán azokat megváltoztatnunk nem szabad. Az ország alkotmányos szabadsága nem oly sajátunk, amelyről szabadon rendelkezhetnénk; hitünkre bízta a nemzet annak hű megőrzését, s mi felelősek vagyunk a haza s önlelkiismeretünk előtt. Ha tűrni kell, tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságát, melyet őseitől öröklött. Tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait, mert amit erő és hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják; de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges. Tűrni fog a nemzet, reménylve a szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában.

a) Mivel indokolja Deák a megegyezés meghiúsulását?
b) Miről akarja meggyőzni az olvasót Deák? Miért érezte ezt szükségesnek?

2. Kossuth dunai konföderációs terve (1862)

Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet „dunai szövetség”-nek lehetne elnevezni.

Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alapján. Így például Erdély lakói általános szavazattal fognák eldönteni, vajon hazájuk egy legyen-e Magyarországgal vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal, közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre csak szövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi állammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlőség alapon? [...]

Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségével találna megoldatni, kívánom, hogy Szerbia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a dunai szövetségbe, mely esetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék, s állana: Magyarországból, Erdélyből, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatolandó tartományokból.

A szövetségi szerződést egy törvényhozó gyülekezet készítené, alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök.

   1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, odaértve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és mértékek.
   2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s a hadi kikötőkre vonatkozik, a szövetségi hatóság fogná szabályozni.
   3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volnának külön képviselőik, a szövetségi diplomácia egy és közös lesz.
   4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes államok közt akként fog fölosztatni, miként a törvényalkotó gyülekezet megszabni fogja. Közös lesz a kereskedelmi törvényhozás. Egy pénz, egy súly egy mérték az egész szövetségben.
   5. A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajon a szövetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja, csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettőből, mint az Amerikai Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház választani fog, az egyes államok népességi aránya szerint. A szenátusban a nagy és kis államok egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, amibe a kisebb államokra nézve kitűnő garancia rejlik.
   6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja, melyet ha egy kamara lesz: ez, ha kettő: ezek választják. Ő fog irányt adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenőrzése mellett.
   7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyűlés fog határozni. – A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja.
   8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. [...]
   10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, aminő érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek.
   11. A különböző nemzetiségek és vallásfelekezetek egymáshoz való viszonya a következő alapokon rendeztetnek.. Nevezetesen:
   a) Minden község maga határoz nyelve fölött. [...]
   b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazgatásban melyik nyelv használtassék [...]. A kormány viszont szint e nyelven válaszol és fogalmazza minden rendeletét.
   c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselő tetszés szerint használhatja az országban dívó nyelvek bármelyikét.
   d) Az ország lakói szabadon egyesülhetnek nemzetiségük érdekében nagy nemzeti egyletekké, szervezkedhetnek kényük-kedvük szerint [...] választhatnak nemzeti főnököt.

a) Mely államokból állt volna a konföderáció? Mutassuk meg a térképen természetes határait!
b) Milyen hatalmi érdekeknek kívánt megfelelni a tervezet? Milyen hatalmi érdekeket keresztezett?
c) Hogyan képzelte el Kossuth Magyarország helyzetét és súlyát az államszövetségben?
d) Az államszövetségben mely ügyeket tartja elengedhetetlenül közösnek Kossuth?
e) Gyűjtsük össze, milyen jogokat kívánt adni Kossuth a nemzetiségeknek! Vessük össze a tervezetet a 48-as nemzetiségi törvénnyel! 

3. Deák húsvéti cikkéből (1865)

Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-iki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. De véleményünk szerint szilárd fennállhatását nem akkép kell biztosítani, hogy félrelökve minden ünnepélyes szerződést, törvényeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egészen azon mintára öntessék, melybe a február 26-iki alkotmány önttetett, hanem mindenek előtt tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanctio pragmatica is szem előtt tartott, arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntarttassanak, mind a Lajtán túli országok alkotmányos szabadsága kifejttessék, és teljesen biztosíttassék. [...]

Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a Lajtán túli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett anélkül, hogy egymást absorbeálni [elnyelni] akarnók…

Valamint az 1861-iki országgyűlés, úgy mi is csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralkodóház közössége, az elválaszthatatlan és feloszthatatlan birtoklás s az ebből természetesen következő közös védelem. Megfelelt e feltételeknek Magyarország, teljesítette híven és szívesen vállalt közös védelmi kötelezettségét a legnehezebb időkben.

a) Kövessük nyomon lépésről lépésre Deák gondolatmenetét, és készítsünk erről folyamatábrát!
b) Hogyan viszonyul Deák a birodalom egységéhez, az áprilisi törvényekhez?
c) Miben érzékelhető az elmozdulás a korábbiakhoz képest?

4. Az 1867. évi törvényekből - a politikai kiegyezés

XII. tc. A magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról.

   1.§. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Őfelségének többi országai és tartományai között jogilag fennáll, az 1723:1.,2. és 3. törvénycikkek által elfogadott pragmatica sanctión alapszik. [...]
   8.§. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű vezetése. E célszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Őfelsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomáciai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülő intézkedések [...] a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. [...] Ezen külügyeket tehát Magyarország is közösnek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni. [...]
   10.§. A [...] hadügyek közösségére nézve a következő elvek állapíttatnak meg.
   11.§. Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is [...] egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el.
   12.§. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését és újoncok megajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket az eddigi örvények alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az ország magának tartja fenn.
   13.§. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik [...]. A hadügyek költségei [...] közösek. [...]
   16. §. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. [...]

   28. §. [...] Egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről Őfelsége többi országai és tartományai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenrangú fél. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve, mellőzhetetlen feltétel a teljes paritás [egyenlőség].
   29.§. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válasszon saját kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegáció), éspedig az országgyűlés mindenik házából. Válasszanak Őfelsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy éppen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről. [...]
   34. §. A két bizottság egymással együttes ülésben nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli nézeteit és határozatait a másikkal, s írott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetén egymást felvilágosítani. [...]
   37.§. E bizottságok hatáskörébe csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozatban mint közösek határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva.

a) A két állam viszonyának rendezésekor miért az 1723-as Pragmatica Sanctióra hivatkozik a kiegyezési törvény?
b) Gyűjtsük össze, a kül-, had- és pénzügy terén mely jogokról mondott le a magyar állam, és mely jogok gyakorlását tartotta fenn magának!
c) Hogyan oldották meg a közös ügyek alkotmányos ellenőrzését! Milyen veszélyeket rejtett ez magában? Miért nem engedi a törvény a két delegáció együttes ülését?
d) Mennyiben tekinthető az ország alkotmányos monarchiának? Mely területeken rendelkezik ennél jelentősebb hatalommal az uralkodó?

5. Az 1867. évi törvényekből - a gazdasági kiegyezés

   53.§. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelik.
   55.§. [De] kész az ország az államadósság terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, Őfelségének többi országaival is, mint szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni.

XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai (...) a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek terheit ezentúl viselik.
   1.§. Az arány [...] a magyar korona országaira nézve 30 s Őfelsége többi országaira nézve 70%-ban állapíttatik meg.
   2.§. Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona országai és Őfelsége többi országai közös megállapodása szerint, 10 évig marad érvényben, éspedig 1868. évi január 1-től 1877. évi december 31-ig.

XVI. tc. A magyar korona országai és Őfelsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.
   1.§. Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. [...]
   12.§. Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad. [...]
   13.§. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. [...]
   18.§. A posta- és távirdaügy a két állam területén külön, de amennyiben a forgalom érdeke kívánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgatatni. [...]
   22. §. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe.

a) A pénzügyek és a gazdaság területén hol alakult ki együttműködés, és mely területeken jelent meg az önállóság?
b) Mi az alapvető különbség a politikai és a gazdasági kiegyezés között?

6. Kossuth nyílt levele Deákhoz (az ún. „Kasszandra-levél”, 1867)

Barátom!

Engedd meg e megszólítást azon múlt emlékének nevében, amely a hosszú számkivetés keservei, a hazafibánat és családi bú súlya alatt előttem mindig szent maradt. Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében férfikorunk szebb szakaszán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiúi kötelesség ösvényén. [...]

Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befolyás, amelyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon álláspont következése, amelyet 1861-ben választottál. S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, amely kezeidben van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-iki jogalapon vél állani.

Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál. [...] Mi marad még feladnivaló mindazon jogokból, amelyek az alkotmányos állami élet lényegét és biztosítékait képezik. [...] A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé decratáltatik [rendeltetik], s annak nemcsak szervezete s vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alul elvonatik, és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatik. [...]

De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy vitatkozzam, hanem, hogy Isten, s a haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak. [...] Ne vidd azon pontra a nemzetet, amelyről többé a jövőnek nem lehet mestere. [...] Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, amelyek még a reménytől is megfosztják!

Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!

a) Nézz utána, ki volt a mitológiai Kasszandra, és miért azonosítja vele magát Kossuth!
b) Milyen a levél hangneme? Mivel indokolja Kossuth, hogy Deákhoz fordul levelével?
c) Soroljuk fel a tervezett kiegyezéssel szembeni általános elvi kifogásait! Mely konkrétumokat tartja elfogadhatatlannak, s miért ezeket?