1. A náci ideológia (Hitler: Asztali beszélgetések)

A bennszülöttek? Őket megszűrjük. A destruktív zsidókat egészen kiiktatjuk. [...] Az orosz városokba nem telepszünk be, egészen el kell halniuk. Emiatt nem lehet lelkiismeret-furdalásunk. Nem vállaljuk a pesztra szerepét, semmiféle kötelezettségeink nincsenek ezekkel az emberekkel szemben. Javítsuk ki a házaikat, vadásszunk a tetveikre, adjunk nekik német tanárokat, újságokat? Na nem! [...] Ezek az emberek azt értik szabadság alatt, hogy csak ünnepnapokon kell mosakodniuk. Szappannal nem fogunk rokonszenvet kelteni. Egészen át kell őket nevelnünk. Csak egy feladatunk lehet: az ottani németek bevonásával germanizálni, az őslakosságot pedig indiánnak tekinteni. [...] Gyűlölet? Nem, azt mi nem ismerjük; mi kizárólag meggondoltan cselekszünk. [...]

Hideg fejjel közelítem meg ezt a kérdést. Csak a történelmi akarat végrehajtójának tekintem magam. Egyáltalán nem érdekel, mit gondolnak rólam az emberek. Még sose hallottam, hogy a német, aki egy darab kenyeret evett, azért aggodalmaskodott volna, mert a gabonatermő földet karddal kellett meghódítani. Kanadai búzából készült kenyeret is eszünk, és nem jutnak eszünkbe az indiánok. A jogviszonyokat az emberek találták ki. A természet nem ismer tervfelmérést és közjegyzői hivatalt. Az ég csak az erőt ismeri.

a) Milyen rasszista nézeteket hangoztat Hitler?
b) Mi volt a nácik célja a meghódított keleti területeken?
c) Mivel indokolja Hitler rasszista nézeteit?

2. A wansse-i konferencia jegyzőkönyvéből (1942. január)

A Biztonsági Rendőrség főnöke [...] Heydrich SS-Obergruppenführer bevezetőjében közölte,  hogy a birodalmi marsall [Göring] őt bízta meg az európai zsidókérdés végső megoldásának előkészítésével, és utalt arra, hogy a megbeszélésre meghívottaknak tisztázniuk kell az alapvető kérdéseket. [...]

Mostantól a kivándorlás helyére lépett további megoldási lehetőség a Führer megfelelő előzetes engedélyével a zsidók keletre történő evakuálása. [...] Az európai zsidókérdés végső megoldásának vetületében mintegy 11 millió zsidó jöhet számításba. [...]

A végső megoldás folyamatában a zsidókat megfelelő módon és megfelelő vezetéssel keleten kell munkára fogni. A munkaképes zsidókat a nemek elkülönítésével nagy munkacsoportokban viszik utat építeni ezekre a vidékekre, miközben nagy részük a természetes létszámcsökkenés következtében kétségtelenül kimarad ebből. A mindenkori utoljára maradókat, minthogy kétségkívül a legellenállóbb részét képezik az állománynak, megfelelően kell kezelni, ugyanis természetes kiválasztódásukkal szabadon eresztésük esetén csíráját képeznék egy új zsidó szintézisnek. [...]

A végső megoldás gyakorlati kivitelezésének folyamatában Európát nyugatról keletre átfésülik. A birodalmi területet, beleértve a Cseh-Morva protektorátust, már a lakáskérdés és egyéb szociálpolitikai szükségszerűségek okán is soron kívül kell kezelni. Az evakuált zsidókat eleinte egymást követő vonatokon ún. átmeneti gettókba viszik, hogy onnan tovább, keletre szállítsák őket.

a) Mi volt a konferencia célja?
b) Mit értettek a nácik „végső megoldáson”, „természetes létszámcsökkenésen”!
c) Keressünk még hasonló kifejezéseket a szövegben! Mi az oka ennek a semleges fogalmazásmódnak?
d) Hogyan tervezték megvalósítani a nácik a „ végső megoldást”?

3. Részletek az Auschwitz-jegyzőkönyvből (1944)

A hamvasztóhelyiség közepéből egy magas kémény emel­kedik ki. Körülötte 9 kemence épült, mindegyik 4 nyí­lás­sal. Minden nyílásba 3, átlagos méretű holttestet lehet elhe­lyezni, amelyek másfél órán belül teljesen elégnek. A kemencék kapacitása eléri a napi 2000 holttestet. A ham­vasz­tóhelyi­ség mellett található a nagy előkészítő terem, ame­lyet úgy ren­deztek be, hogy fürdőelőcsarnok benyomását keltse. A csar­nokban 2000 ember fér el, s alatta állítólag van egy másik, hasonló méretű csarnok is. Innen egy ajtón ke­resz­tül vezet az út a néhány lépcsőfokkal lejjebb fekvő, nagyon hosszú és szűk gázkamrába. A gázkamra falain zuhanyrózsák vannak, így a kamra egy óriási fürdőcsarnok látszatát kelti. A kamra lapos mennyezetén három, lég­men­te­sen elzárható ablak van. A gázkamrából sínpár vezet a ke­mencékhez az előcsarnokon keresztül.

Az áldozatokat először az előcsarnokba vezetik, ahol azt mondják nekik, hogy a fürdőbe mennek. Itt levetkőznek, s tovább ámítják őket azzal, hogy két, fehér köpenybe öltözött férfi min­den­kinek törülközőt és szappant oszt szét. Utána a gázkamrába préselik őket. 2000 ember teljesen megtölti a kamrát, úgy, hogy ott csak állva férnek el. Azért, hogy ennyi embert be­szo­rítsanak, gyakran a kamrába lőnek, hogy a bent lévőket arra kényszerítsék, hogy előre húzódjanak. Ha már mindenki a kamrában van, kívülről bezárják az ajtót. Ezután egy kis szünet következik, bizonyára azért, hogy a kamra hőmérséklete a kívánt hőfokot elérje. Utána gázálarcos SS-katonák másznak a tetőre, az említett ablakokat kinyitják, és bádogdobozokból port szórnak a kamrába. A dobozokon az alábbi felirat látható: "Cyklon zur Schädlingsbekampfung" ("ciklon rovarirtásra") és egy hamburgi gyár cégjelzése ol­vasható rajta. Ez való­színűleg egy olyan ciánkészítmény, amelyik bizonyos hő­mérsékleten gázzá alakul át. E procedúra után három perccel a kamrában mindenki halott. Még sohasem fordult elő, hogy valaki életjelt adott volna magáról, ami a korábbi primitív elgázosítás során a nyírfaligetben gyakran megtörtént. A kamra kinyitása után szellőztetnek, s a "Sonderkommando" lapos kocsikon a kemencékhez viszi a holttesteket, ahol elégetik őket. A kisebb krematóriumok ugyanazzal a metódussal dolgoznak, csak éppen feleakkora kapacitással. [...]

Az első kre­ma­tóriumot 8000 krakkói zsidó elgázosításával és elé­ge­té­sé­vel "avatták fel" 1943. március elején. Erre az ese­ményre prominens vendégek érkeztek Berlinből, magas rangú tisztek és magas beosztású civilek. A krematórium vezetésével na­gyon meg voltak elé­gedve, s gyakran néztek be a kém­le­lő­lyukon keresztül a gázkamrába. Nagy elismeréssel szóltak az üzemről.

a) Miért titkolták a gázkamra rendeltetését az áldozatok előtt az utolsó pillanatig?
b) Nézz utána, kik voltak a "Sonderkommandók" tagjai!