Források: Magyarország a háború végén (1944-45) (11.6.6)

1. Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott jelentése (1943. december)

A német védnökség alatt álló nemzeti kormány beiktatásával elérhető előnyök igen értékesek lehetnek. […] Nem utolsósorban a magyar emberanyag nyújt lehetőséget segítség és sokirányú tehermentesítés szempontjából. […] Minden magyar paraszt, munkás vagy katona, akinek bevetése bennünket tehermentesít, erősíti a birodalomban a Führer tartalékait. Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez, segít abban, hogy erőinket megőrizzük a háború utáni nagy feladatok megoldására.

a) Mi volt Magyarország szerepe a német tervekben?

 

2. A magyar holokauszt 1.

A) A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően minden 6. életévét betöltött zsidó személy – nemre való tekintet nélkül – köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan-varrással 10x10 cm átmérőjű szövet-, selyem- vagy bársonyanyagból készült, ‘kanárisárga’ színű, hatágú csillagot viselni. (1944. évi 1.240. M. E. rendelete a zsidók megkülönböztető jelzéséről)

B) Az 1.240. M. E. sz. rendeletben megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók csak törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt szállodákat, penziókat, vendéglőket, kávéházakat, korcsmákat, italméréseket, és más hasonló üzemeket látogathatnak, ha a zsidók részére kijelölt külön helyiség nincs, akkor a napnak csak meghatározott szakaszában látogathatják. A vendéglátó üzemekben ételmenüket csak helyben fogyasztásra szolgáltathatnak ki. (A zsidónak minősülő személyek vendéglátó üzemek látogatását korlátozó 1944. évi 55. B. M. sz. rendelete)

C) Az 1.240./1944. sz. M. E. sz. rendeletben megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidók nyilvános szórakozó helyeket (színház, kabaré, mozi, cirkusz, hangversenyterem, éjjeli mulató stb.) nem látogathatják. A törvényhatóság első tisztviselője engedélyt adhat kizárólag zsidók részére rendezendő színielőadásra vagy hangversenyre, és mozik meghatározott előadásaira. (A zsidónak minősülő személyek nyilvános szórakozóhelyek látogatását tiltó 1944. évi. 510. B. M. sz rendelet)

a) Milyen jellegű jogfosztásokat tartalmaztak a fenti rendeletek?

 

3. A kiugrási kísérlet: részletek Horthy beszédéből a Magyar Rádióban (1944. október 15.)

Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta, egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. […]

Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom ellenére az ország határain túl vetette harcba. Ez év március havában pedig a Német Birodalom vezére […] közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és tiltakozásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem odakint visszatartottak. Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is, és letartóztatott számos magyar állampolgárt, köztük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét, és a miniszterelnök is csak úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült.

A Német Birodalom vezérétől kapott ama határozott ígéretre, hogy ha olyan kormányt neveznek ki, amely a németek bizalmát bírja, megszünteti a magyar szuverenitást ért sérelmeket és korlátozásokat, kineveztem a Sztójay-kormányt. A németek azonban nem tartották be ígéretüket. A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az emberiség követelményeivel ellenkező, ismert módon való kezelését. […]

Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, amidőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetünk. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljai megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületes magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.

a) Milyen német cselekedetekkel indokolja Horthy a háborúból való kilépésünket?
b) Mit jelent a "kiugrás" a szöveg szerint?
c) Milyen lépésekre szólít fel Horthy és kiket?
d) Milyen lépéseket hiányolhatunk a felhívásból? Mi lehet e hiányok oka?

 

4. A magyar holokauszt 2.: Raoul Wallenberg követségi titkár jelentése a svéd külügyminisztériumnak a magyarországi zsidók helyzetéről (1944. december 8.)

Az utolsó jelentés óta a magyar zsidók helyzete tovább romlott. Valószínűleg 40 000 zsidót, köztük 15 000 férfit, akiket a munkaszolgálatból vettek ki, és 25 000, mindkét nemhez tartozó személyt vittek el otthonaikból vagy az utcáról, és gyalogmenetre kényszerítették őket Németország felé. [...] A menetelőket lelőtték, ha már nem tudtak továbbmenni. A határon Eichmann SS-Spezialkommandója vette át őket ütlegelések közepette. [...] A zsidókat összegyűjtik egy központi gettóba, amelyben 69 000 zsidónak van hely, [...] valamint egy nemzetközi gettóba, ahol 17 000-nek van hely, de már most is vannak vagy 35 000-en, ebből 7000-en a svéd házakban, 2000-en a vöröskeresztes házakban és 23 000-en a svájci házakban. Naponta visznek el innen deportálási célból vagy éppen a központi gettóba ezernyi svájci és vatikáni védettet.

a) Melyik zsidó közösség felszámolásáról értesülünk a jelentésből?
b) Milyen eszközeik voltak a zsidókat mentő személyeknek?