1. A Nemzet Akaratának Pártja programjából (1935)

A Nemzet Akaratának Pártja (NAP) a szociális eszmék elméleti és gyakorlati értelmét államrendszerében a következő alapelvben rögzíti:
   A szocializmus a népek társ- és sorsközösségének rendszere, melyben erkölcsi, szellemi és anyagi életünket a tudatos hitből fakadó tiszta cselekedeten felépülő és az államfelségtől megkövetelt kötelességteljesítésre alapozzák, hogy elnyerhessék a jogot tudatos köz- és egyéni életük méltó folytatására. [...]

A NAP az Ősföldet akarja újjáteremteni. Az Ősföld hivatása:
   Egyensúlyhatalom Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, melynek felségében különböző népek magasabb rendű, Isten és természettől megkövetelt nemzetet alkotnak Európa békéjének és földbirtokló hatalmának érdekében. [...]

Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező, végleges alkotmányos rendezését, a zsidónak mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életében és munkájában való számarányos bevonását;
   a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését;
   azoknak a zsidóknak az állam területéről történő kiutasítását, akik 1914. augusztus 1-e után kaptak települési engedélyt, állampolgársági vagy honossági bizonyítványt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam hozta törvényeket megszegik, kijátsszák, gátolják vagy elgáncsolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön.

A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem gyakorlati felépítését követeljük.

Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális alapokon nyugvó, a munkaadó és munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező természetes személyként való kezelését;
   a szakszervezetek és a sztrájk eltörlését, munkabíróság felállítását az érdekképviseleten belül.

Akarjuk és követeljük hiteléletünk korszerű újjászervezését, a pénz- és hitelintézetek összevonását állami felügyelet alá való helyezés és szigorúan hitelnyújtásra korlátozott gazdasági hatáskör mellett.

a) Mi jellemzi a szöveg szóhasználatát?
b) Foglaljuk össze a párt céljait! Milyen problémákat lát a párt a magyar társadalomban?
c) Mely eszmék hatásait figyelhetjük meg a szövegben? Milyen állam- és társadalomkép bontakozik ki a szövegből?

2. A Márciusi Front 12 pontja (1937. március 15.)

Népünknek válságos és sorsdöntő korszakában élünk, és úgy érezzük, hitet kell tennünk emberségünk és magyarságunk mellett. Erre kötelez bennünket március nagy öröksége, mert minden március minden idők magyar ifjúsága számára a tetemrehívás hónapja, amikor az első március számon kéri az új márciusokat. Az első március elsikkasztott szellemi örökségét újra felemeljük és követeljük:

   1. Az ország demokratikus átalakítását.
   2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot. [...]
   4. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását: országgyűlési képviselő ne vállalhasson igazgatósági, érdekképviseleti stb. tagságot.
   5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását.
   6. A bankok, kartellek, monopóliumok magyarságsorvasztó uralmának megszüntetését.
   7. A progresszív adórendszer bevezetését.
   8. A munkát minden dolgozni akaró magyar számára: a 40 órás munkahét bevezetését és a mammutjövedelmek megszüntetését.
   9. A minimális munkabérek megállapítását a biológiai létminimum felett.
   10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát.
   11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és a minőségi szelekció bevezetését.
   12. A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. [...]

Ebben az embertelen és magyartalan világban csak így látjuk biztosítva népünk jövőjét, és szilárdan hisszük, hogy hívek maradtunk az első március szelleméhez.

a) Mely ideológiák, eszmeáramlatok hatása figyelhető meg a pontokban?
b) Mely társadalmi csoportok visszaszorítása fogalmazódik meg a pontokban?
c) A 12 pont milyen irányba kívánta eltolni a magyar politikai életet?

3. Az I. zsidótörvény (1938. évi XV. törvény a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosításáról)

   1.§. Felhatalmaztatik a m. kir. Minisztérium, hogy a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket ­- ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is ­­­-, a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. [...]
   4.§. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamarának tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani:

   a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és hadiözvegyet;
   b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felezetnek tagja;
   c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazottját, aki nem az izraelita felekezet tagja. 

a) Kiket és milyen alapon minősít a törvény zsidóknak?
b) Milyen alapvető jogokat sért a törvény?
c) Mire utalnak a kivételek?

4. A II. zsidótörvény (1939. évi IV. törvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról)

   1.§. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki önmaga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait.
   5.§ Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. [...] A közép-, a középfokú és szakiskolákban oktatást végző  zsidó tanárokat, a népiskolákban oktatást végző zsidó tanítókat [...] nyugdíjazni kell, illetőleg az erre irányadó szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani.
   7. §. Az egyetemek és főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók (növendékek) száma az egyetem vagy főiskola illető karára (osztályára) felvett összes hallgatók (növendékek) számának hat százalékát [...] ne haladja meg. [...]
   9.§. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, úgyszintén színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó tagok száma az illető kamara összes tagjai [...] számának hat százalékát ne haladja meg. [...]
   10.§. Zsidó nem lehet időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője. [...]
   14.§. Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiadni, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügy, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet. 

a) Kiket minősít zsidónak a második zsidótörvény?
b) Mennyiben korlátozza a törvény a zsidónak minősített magyar állampolgárok jogait?
c) Hasonlítsa össze a rendelkezést a fenti két szempont alapján az I. zsidótörvénnyel!
d) Hasonlítsa össze a magyarországi zsidótörvényeket a német nürnbergi törvényekkel!