AZ IPARI FORRADALOM KEZDETE

Az ipari forradalom Nagy-Britanniából indult ki a XVIII. század közepén. Ugyanakkor ez a folyamat azóta is tart. Az elmúlt századokban több olyan "hullám" is volt és van, amikor meggyorsult a technikai fejlődés, ezeket az időszakokat nevezzük ipari forradalmaknak. Az első ipari forradalmat (kb. 1780-1840, gőzgép, vasút), amely ennek a leckének a témája, később követte a második (kb. 1870-1920, autó, telefon, vegyipar, elektromosság) és a harmadik (kb. 1950-napjainkig, televízió, számítógépek, internet, automatizálás) - sokan a XXI. században már egy negyedik ipari forradalomról beszélnek (pl. digitalizáció, virtuális valóság, mesterséges intelligencia).

Az ipari forradalom a XIX. században Európa és Észak-Amerika nagy részében megjelent, a XX. században pedig meghódította a világ összes területét. Az ipari forradalom az emberi történelemben először megteremtette a folyamatos növekedés és fejlődés lehetőségét - és elvárását.

Miért éppen Nagy-Britannia?

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen előnyökkel rendelkezett Nagy-Britannia, ez a nem túl nagy népességű és területű ország, hogy éppen itt indult el ez az egész világot átalakító folyamat. A rövid válasz: itt minden adott volt a gazdaság sikeres fejlődéséhez. Lássuk részletesebben:

• Nagy-Britannia mezőgazdasága a XVIII. században igen fejlett volt (pl. vetésforgó, fajtanemesítés), emiatt növekedni kezdett a népesség. A vidékről városba költöző tömegek olcsó munkaerőt biztosítottak.
• A gazdaságot már nem korlátozták az elavult feudális szokások: a jobbágyság régen megszűnt, a földeken bérlők dolgoztak, az angol nemesség nem tekintette "méltóságán alulinak" a kereskedelmet, a céhek helyét a manufaktúrák vették át.
• A fejlődéshez szükséges tőkét az erős polgári középosztály biztosította, de fejlett bankrendszer is rendelkezésre állt (pl. Angol Bank, 1694).
• A gyarmatok fontos nyersanyagforrást és felvevőpiacot jelentettek. Szénben és vasércben maga Nagy-Britannia is igen gazdag volt.
• Szigetország lévén nem kellett költséges szárazföldi hadsereget fenntartania, a flotta viszont a kereskedelmi hajózást is védelmezte.
• A szállítás a partok mentén hajókkal történt, a belföldi szállítást a csatornák hálózata segítette.
• Az alkotmányos monarchia biztosította a tulajdonjogokat és a kereskedés szabadságát. Megszűntek az uralkodói monopóliumok, a politikai stabilitás kedvezően hatott a fejlődésre.

FONTOSABB TALÁLMÁNYOK

Fontos megjegyezni, hogy a technika fejlődése ekkor még nem kapcsolódott a tudományokhoz: a feltalálók zöme ügyes mesterember volt. A legtöbb találmányt sok-sok feltaláló fokozatosan tökéletesítette - az itt felsorolt nevek és dátumok csak a "végeredményt" mutatják.

A XVIII. századi találmányok

Az első ipari forradalom legfontosabb találmánya James Watt skót mérnök gőzgépe (1769) volt, amely egy új energiaforrást adott a világnak a korábban már ismert víz, szél, valamint emberi és állati erő mellé. A gőzgép nagy mennyiségű tüzelőanyagot igényelt. Az erdők kiirtása miatt a fát hamarosan a szén váltotta fel, különösen miután felfedezték a szén kokszosítását (Darby

A textiliparban egymás után jelentkeztek az egyre nagyobb termelékenységű fonó- és szövőgépek.

Közlekedés és hírközlés

A gőzgépet a közlekedésben először Robert Fulton amerikai mérnök gőzhajója (1807) hasznosította. (A szállítások zöme ekkoriban még a tengereken folyt.)

Ezt követte az angol George Stephenson vasútja (1825). (Síneket a bányászatban már korábban is használtak, "csak" kombinálni kellett a gőzgéppel, és megoldani az egyenes vonalú mozgás forgómozgássá való átalakítását.) Az első mozdony két angol kisváros, Stockton és Darlington között indult el. Az új találmány hasznossága hamar meggyőzte a kétkedőket, s Európában és Észak-Amerikában valóságos "vasútépítési láz" tört ki. 1850-ben Európában már 28 000 km vasút volt (USA: 14 000 km) - a legsűrűbb hálózat Északnyugat-Európában épült ki. (Magyarországon 1846-ban indult meg az első vasút Pest és Vác között.) A vasút jelentősége:

• gyorsabb és olcsóbb szárazföldi áruszállítás: ezelőtt évezredekig csak szekéren lehetett szárazföldön szállítani, ezért volt elsődleges a tengeri kereskedelem - szárazföldi szállításra a mai napig a vasutat használjuk
• gyorsabb személyszállítás: az utazási idők lerövidülése hatalmas változást okozott az emberek tudatában (korábban a lakosság zöme ritkán és rövid távolságokra hagyta el otthonát), "kinyílt a világ"
• óriási szén- és vasércigényével ösztönözte a bányászatot és a gépgyártást (pl. 1850-ben Nagy-Britannia 65 millió tonna szenet és 1 millió tonna vasat termelt évente)

A hírközlésben az amerikai Samuel Morse távírógépe (1832) jelentett áttörést - a század közepére közvetlen összeköttetés (távírókábel) létesült Európa és Amerika között.

A nehézipar kialakulása

Az ipari forradalom lényege a gépesítés. (Gép = nem emberi erővel működő eszköz, szerszám.) Az újonnan feltalált gépeket egyre jobban szabványosították (egységes méretű alkatrészek) és egyre inkább fémből készítették. A következő lépés az volt, hogy a gépeket is gépekkel állították elő: a korábbi eszközöket alkalmassá tették vas megmunkálására (1810: Maudslay vasesztergája), megjelentek a szerszámgépek (pl. maró-, fúrógépek).

A gépek lassanként a mezőgazdaságot is átalakították (gőzeke, vetőgép, aratógép). A gépek elterjedése miatt az első ipari forradalom legfontosabb ágazatává a nehézipar vált (bányászat, kohászat, gépgyártás). Egy ország fejlettségét gyakorlatilag egyenlő volt a nehézipari fejlettségével.

Az első ipari forradalom a termelést is átalakította: a korábbi manufaktúrák gépesítésével megjelent a modern gyáripar.

FORRÁSOK
1. Beszámoló a vasútról

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/az-ipari-forradalom-es

KÉPEK