Források: Magyarország a Habsburg Birodalomban (10.4.1)

1. A Pragmatica Sanctio (1723)

II. tc. 5. §. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az öröklési jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának nőágára is és pedig első helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek.,
   6. §. Azután, ennek magvaszakadtával, a néhai boldogult Józsefnek,
   7. §. S ezeknek is magvaszakadtán, a néhai dicső Lipótnak, császároknak, s Magyarország királyainak ágyékából leszármazókra, és ezeknek törvényes, római katolikus, mind két nemű ausztriai főherceg utódaira […] feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez képest uralkodás és kormányzás végett átruházzák.

III. tc. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak és rendeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más jogait, szabadságait, kiváltságait s mentességeit, és előjogait, az alkotott törvényeket s helybenhagyott szokásokat […] kegyelmesen megerősíti s meg fogja tartani.
   1. §. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendeit ugyanazon kiváltságokban s az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül meg fogják tartani.

a) Hogyan szabályozza az öröklést a törvény?
b) Milyen feltételekhez kötötték a magyar rendek a nőági örökösödés elfogadását! Milyen megfontolások húzódtak meg ezen feltételek mögött?

 

2. A Carolina resolutio (1731)

Tekintetbe véve azon visszaéléseket, melyek a vallásügyben a hitfelekezetek közt kormányzásunk alatt ismételve felmerültek, a további összeütközések elkerülése végett rendeljük mint következik:
   1. […] az ágostai és helvét hitvallásnak mindenütt engedett vallásgyakorlat csak magánosnak értendő, a nyilvános ellenben csak azon helyekre szoríttatik, melyek az 1681. évi törvény 26-dik cikkben meg vannak határozva. […]
   3. A nem törvényes helyeken, mindenki maga házánál, maga és családja részére szabadon olvashatja vallására tartozó vallásos könyveit, úgy azonban, hogy oda, szomszédot, ismerőst, vagy atyafit, annál inkább pedig más helybeli lakosokat bocsátani nem szabad. […]
   7. A vegyes házasságok megengedtetnek, de csak római katolikus pap előtt köthetők.
   8. A róm. kat. ünnepeket külsőleg és nyilvánosan a nem katolikusok is kötelesek megtartani s az iparosok szabadalmaik szerint a szokott egyházi menetekben részt venni.
   9. Az esküre vonatkozólag rendeltetik, hogy a bírák és más tisztviselők, ügyvédek, addig míg más határoztatik, a megrendelt forma szerint tartoznak az esküt letenni; (...) Ha pedig valaki magát vallása ügyében sértve érzendi, annak orvoslásáért, csak magánosan, nem pedig felekezete nevében, vagy közönségesen a királyhoz folyamodhatik.

a) Gyűjtsük össze a protestánsok jogait!
b) Soroljuk fel a protestánsokat ért korlátozásokat!
c) Mire utal az, hogy a kérdést nem törvényben szabályozták, hanem rendeleti formában adták ki?