Mária Terézia III. Károly lánya volt, a Pragmatica Sanctio révén léphetett a trónra. Férje Lotharingiai Ferenc (ő volt a német-római császár; házasságukkal Habsburg-Lotharingiai-házról beszélünk). 16 gyermekéből 10 maradt életben (a fontosabbak: József, Lipót, Mária Antoinette).

KÜLPOLITIKA

Mária Terézia trónra lépésekor azonnal kitört az osztrák örökösödési háború (1740-48): II. Frigyes porosz király, bár III. Károlynak megígérte, hogy elfogadja M. T.-t uralkodónak, Franciaországgal szövetkezve megtámadta a Habsburg Birodalmat és elfoglalta Sziléziát.

A királynő szorult helyzetében a magyar rendekhez fordult: az 1741-es országgyűlésen segítséget kért (karján a csecsemő Józseffel), mire a magyar rendek „Vitam et sanguinem!" - "Életünket és vérünket!” felkiáltással segítségükről biztosították. (Mindezt 30 évvel a Rákóczi-szabadságharc után...) Sziléziát ugyan nem sikerült visszafoglalni, de Frigyes végül békét kötött, így a birodalom megmenekült. 

1756-63 között zajlott a hétéves háború, amelyben M. T. sikertelenül próbálta visszaszerezni Sziléziát Frigyestől. E háború nevezetes epizódja volt, amikor Hadik András huszártábornok kis csapatával megsarcolta Berlint (szobra ma a budai Várban áll). A magyar huszárok általában rendkívül hasznosnak bizonyultak a kor háborúiban, így nem csoda, hogy más országok (pl. Franciaország) is felállítottak hasonló alakulatokat.

1772-ban Lengyelország első felosztása során a Habsburg Birodalom megszerezte Galíciát.

BELPOLITIKA

A háborúk felszínre hozták a birodalom gyengeségeit, kevéssé hatékony működését. Az udvar ezért reformokra szánta el magát. Ezek közé tartozott a nemesség megadóztatása. Az örökös tartományokban ezt könnyen be tudták vezetni (ott abszolutizmus volt), Magyarországon a cél érdekében M. T. 1751-ben országgyűlést hívott össze, de javaslatát a rendi jogaikat féltő nemesek leszavazták.

Ezután adta ki az uralkodó 1754-ben a kettős vámrendeletet:

• célok: 1. az osztrák-cseh ipar védelme, 2. a magyar nemesség legalább vámot fizessen, ha már adót nem akar
• két vámhatár: egy külső (a birodalom körül), és egy belső (Magyaro. és Ausztria között)
• alacsony (3%-os) vámmal lehetett nyersanyagot behozni, ill. iparcikket kivinni, viszont magas (30%) vámot raktak a nyersanyag ki- és az iparcikk behozatalára - ezek tehát védővámok voltak, amelyek a birodalom iparát akarták fellendíteni
• Magyarország esetében a vámokkal azt ösztönözték, hogy nyersanyagokat és mezőgazdasági terményeket szállítsunk az örökös tartományokba, majd onnan iparcikket importáljunk - ennek hatására a magyar ipar nem fejlődött, rászorult az örökös tartományok iparcikkeire
• a kettős vámrendeletet sokféleképpen értékelték: elősegítette a birodalmon belüli munkamegosztást és a magyar mezőgazdaság fejlődését, de a magyar ipar fejlődését visszavetette

A következő megoldandó probléma a jobbágyok védelme volt. A földesurak azzal akarták növelni bevételeiket, hogy növelték a majorság területét a jobbágytelkek rovására (hiszen a gabonatermelésből és a terményeik eladásából több hasznuk származott, mint a jobbágyok adójából), illetve növelték a jobbágyok robotterheit (hogy többet tudjanak termelni a majorságaikban). Mindez csökkentette a jobbágyok állami adóját (a majorság ugyanis adómentes terület volt), azaz kárt okozott az államnak.

M. T. 1764-ben ismét országgyűléssel próbálta megoldani a kérdést, ám a rendek ismét elutasították a reformokat. Ezután a királynő többé nem hívott össze országgyűlést, hanem rendeletekkel kormányzott - ezzel Magyarországon is megjelent a felvilágosult abszolutizmus.

1767-ben kiadta az Úrbéri rendeletet vagy Urbáriumot:

• cél: az állam érdeke a jobbágyok védelme ("Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.”)
• egységesítette a jobbágyterheket és megszabta felső határukat (heti egy nap igás-, vagy két nap gyalogrobot), rögzítette a majorsági / úrbéres földek arányát

1777-ben következett a Ratio Educationis:

• ez az első magyar tanügyi rendelet - új felfogást tükrözött: az oktatás állami feladat (korábban az egyház feladata volt), a tanárok állami fizetést kaptak
• támogatta a népoktatást: minél több 6 és 12 év közötti gyerek tanulhasson, falun is (bár a mezei munkákat figyelembe vette a tanév rendjének megállapításánál)
• az iskolákban az oktatás anyanyelven folyt
• modernizálta a tananyagot: írás/olvasás, számolás, történelem-földrajz (nevelési cél: hazafiság, hűség az uralkodóhoz), gyakorlati ismeretek (cél: szakemberek képzése)

Abszolutista politikája ellenére M. T. népszerű maradt Magyarországon. Több gesztussal igyekezett a magyarokat megnyerni:

• Bécsben magyar nemesi testőrséget alapított (fontos szerepe volt a felvilágosodás hazai elterjedésében, pl. a testőr-író Bessenyei György Ágis tragédiája c. művétől (1772) számítjuk a magyar felvilágosodást)
• Szent István-rend alapítása, a Szent Jobb hazahozatala

FORRÁSOK
1. A Ratio educationis

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-ujjaepites-kora-magyarorszagon/felvilagosult-abszolutizmus-habsburg-birodalomban

KÉPEK

1. Az 1741-es országgyűlés

2. A kettős vámrendelet